Gulyás Gergely a mai Kormányinfón jelentette be, hogy új, 11% induló kamatot adó lakossági állampapír kerül a piacra már szeptemberben. Azt még nem tudjuk, milyen futamidőre és milyen feltételekkel kínálja ezt a kamatot az új konstrukció, de hosszabb távú befektetésként az inflációkövető állampapíroknak is komoly versenytársa lehet, a MÁP+ viszont labdába se tud rúgni mellette.
Érdekes változáson ment keresztül a magyar lakosság értékpapír megtakarításainak összetétele az utóbbi hónapokban. A friss adatok szerint bár csökkent az állampapírok háztartásoknál lévő állománya, vannak olyan konstrukciók, amelyekre most nagyon rákattantak a magyarok. A befektetési alapoknál is rég elfeledett kategóriák kaptak ismét szárnyra.
Ma már 30 millió forintos vagyontól privátbanki ügyféllé lehet válni Magyarországon, a privátbanki szolgáltatók köre igen széles, hát még az általuk kínált szolgáltatások sora. A Portfolio Privátbanki Felmérése szerint a hazai szolgáltatók több mint 56 ezer ügyfélszámlát és mintegy 8000 milliárd forintnyi vagyont kezelnek, de sokan nem tudják, pontosan milyen plusz szolgáltatás jár azzal, ha valaki ebbe az elit klubba tartozik. Mostani cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mit kínálnak a privátbanki szolgáltatók a vagyonos magyaroknak.
Egyik évben sem csökkent akkorát a 16-29 évesek önkéntes pénztári taglétszáma, mint tavaly az MNB friss számai szerint. Ezzel a közel 1,1 millió önkéntes tagból mindössze 43 ezer főt tesznek ki a fiatalok, ami nem sok jó vetít előre a nyugdíjrendszert tekintve. Mindeközben tovább halmozták idei veszteségeiket az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is, a piaci feszültségek, az infláció, az energiaválság és a recesszió szele a nyugdíjpénztári hozamszerzési lehetőségeket is erősen korlátozza.
Az infláció emelkedésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok emelkedése is, itthon legutoljára 10 éve láttunk ehhez hasonló hozamokat. Mindez az árfolyamok esésében, végső soron pedig a magyar kötvényalapok rossz teljesítményében csapódott le. Úgy tűnik azonban, egyre közelebb kerülünk a fordulathoz: a rövid kötvényalapok már kezdenek magukhoz térni, a recesszió pedig elhozhatja a hosszú futamidejű kötvények feltámadását is. A magyar befektetők pedig láthatóan készülnek erre: idén eddig kötvényalapokba áramlott a legtöbb friss megtakarítás.
Az utóbbi időszakban jelentősen ugrottak az intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val közel 10%-os hozamot lehet zsebre tenni. Nem csoda, ha sokakban motoszkál a gondolat, megéri-e az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír helyett inkább egyéves DKJ-t venni, és a PMÁP-ból csak később bevásárolni. Megnéztük, melyik befektetési stratégia a kifizetődőbb.
A teljes összeget nem, de egy részét magyarázza a Magyar Állampapír Pluszból kifolyó milliárdoknak a lombardhitelek láthatóan leépülő állománya. A MÁP+ indulásakor még ezen nyerészkedő, elsősorban privátbanki ügyfelek egy része a mostani magasabb kamatok mellett inkább a lombardhitelek visszatörlesztése mellett döntött, ehhez viszont a fedezetül szolgáló MÁP+-állományok egy részét használták fel. Még kérdés, meddig folytatódik a hajdani szuperállampapír leépülése, de a nyáron még hátravan több száz milliárd forintnyi papír és hitel kamatfordulója is. Mindeközben az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír állománya jelentős mértékűre duzzadt. Azt már most is látni, hogy az ÁKK idénre tervezett lakossági állampapír-értékesítése nem fog megvalósulni, az új terveket szeptember magasságában mutathatják be. Úgy tudjuk, december környékén pedig egy új, fix kamatozású lakossági állampapír konstrukciót is piacra dobnak.
Közel 6900 milliárd forintos prémium banki vagyon és 600 ezret megközelítő ügyfélszámla – a gazdasági és geopolitikai kihívásokkal teli első félév ellenére is folytatódik a bővülés a prémium banki szolgáltatók számaiban. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a „tagsághoz” ráadásul havi szinten már 300 ezres fizetés is elég lehet. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste.
Borúlátó várakozásokkal teli válaszok jöttek a Portfolio friss privátbanki felméréséhez. A szolgáltatók a tőkepiaci környezet, a magyar gazdaság helyzete és a forint árfolyama miatt is aggódnak, nem csoda, hogy a vagyonnövekedési várakozásaikat is visszavették. Mindettől függetlenül az elmúlt fél évben szerényen, de nőni tudott a privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon és az ügyfélszámlák is bővültek. A legnagyobb vagyont az OTP Private Banking kezeli, de nagyot ment idén alacsonyabb bázisról az Equilor is.
Nagyot mentek az első félévben is az árupiaci alapok, az aranyba fektető konstrukciók kivételével a többi alappal 15-44% közötti hozamokat lehetett elérni az elmúlt hat hónapban. Kérdés, mi lesz a nyersanyagokkal, ha valóban beüt a recesszió a világban. A legnagyobb árupiaci alap az OTP Föld Kincsei, amely a kategória kezelt vagyonának 60%-át adja.
Pár éve még irdatlan összegeket raktak a magyarok ingatlanalapokba, mostanra azonban a legnagyobb ingatlanalapok vagyona nem tud érdemi növekedést felmutatni, aminek elsődleges oka egy szabályozó oldali - és tegyük hozzá, érthető - beavatkozás. Pedig a hozamok meggyőzőek, az első félévben sok esetben többet lehetett keresni egy ingatlanalappal, mint egy részvénnyel. Könnyen lehet, hogy hamarosan ismét jelentősebb tőkebeáramlás jöhet a kategóriában, mivel a 180 napos sorozatok is egyre meggyőzőbb hozamokat mutatnak fel.
Egyik oldalról a gyengén teljesítő tőzsdék, a másik oldalról az elszálló infláció és a kötvényhozamok nehezítették meg a hazai vegyes alapok számára a hozamszerzést az év első felében. A legjobban teljesítő sorozatok között mindössze háromnak volt nulla feletti hozama, a többség mínuszban zárta a félévet. A tavaly még legkeresettebb kategóriának számító vegyes alapokért idén már nem kapkodtak annyira a befektetők, meg is lett az eredménye.
Lassan 10 éves csúcs közelébe érnek a magyar kötvényhozamok, amelyeknek az infláció és a kamatemelések mellett a gyenge forint sem tesz jót. Tavalyhoz hasonlóan tehát idén sincsenek kedvezőbb helyzetben a magyar kötvényalapok, különösen a hosszú futamidejűeknek nehéz a hozamszerzés. Köszönik szépen, jól vannak viszont a pénzpiaci alapok, amelyeket az elmúlt évek nulla körüli hozamsivatagából kezdenek most újra magukhoz térni.
„Ez az a befektetés, amivel szinte lehetetlen volt nem pénzt keresni…” – írtuk még fél éve a hazai részvényalapokról szóló éves összefoglalónkban. Az elmúlt félévben azonban nagyot fordult a kocka, ez a mondat most inkább úgy hangzana, hogy „ez az a befektetés, amivel szinte lehetetlen volt pénzt keresni”. Csodálkozni mondjuk nem kell, az év első felében szinte a világ összes tőzsdéje siralmasan teljesített, ez pedig rányomta bélyegét a hazai részvényalapok hozamaira is. A féléves hozamokat nézve mindössze négy olyan forintos sorozat volt, amely 10% felett hozott, összesen pedig 9 olyan alap, amely nulla százalék felett teljesített. Szerencsére (vagy sajnos?), még nincs vége az évnek.
Nem volt könnyű pénzt csinálniuk az idei első félévben az abszolút hozamú alapoknak, és a többségnek nem is sikerült. A részvénypiacok visszaesése, a geopolitikai feszültségek, az inflációs nyomás és a recessziós félelmek a hazai profik által kezelt alapok teljesítményére is rányomták a bélyegüket. Ezek után nem meglepő, hogy a legjobb féléves hozamok 4%-tól indultak. A legnagyobb abszolút hozamú alap most is az OTP Supra, de tovább csökkent a kezelt vagyona, igaz, hozamban már javulást mutatnak a számok. A legjobban teljesítő alap pedig az lett, amelyik a kötvényhozamok emelkedésére fogadott.
Ha állampapírok, akkor a legtöbben a lakossági állampapírokra gondolnak itthon, mint befektetési lehetőség, pedig van az állampapíroknak egy olyan szegmense, amely kevésbé ismert a lakosság körében, mégis többet hoz jelenleg, mint sok más lakossági termék.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság. Az állampapír-állomány növekedését nézve is az élmezőnyben vagyunk.
A Diófa Alapkezelő célja az alapkezelői piac domináns szereplőjévé válni, terveik szerint három éven belül megduplázzák a kezelt vagyon mértékét - árulta el lapunknak Benczédi Balázs, a társaság nemrégiben kinevezett vezérigazgatója. A társaságban nemrégiben szerzett részesedést a BDPST Capital Zrt, a változás új lehetőségeket is megnyit az alapkezelő előtt, hiszen az új tulajdonos a Gránit Bankban a legnagyobb részvényes. Az alapkezelő távlati terveiről, a befektetési környezetről, az inflációs veszély növekedéséről, az ESG-trendről kérdeztük a szakembert.
Utoljára a koronavírus-válság előtt, 2020 februárjában haladta meg a mostani, áprilisi szintet a lakosság állampapír-részesedése – derül ki az MNB friss adataiból. Az, hogy egyre fontosabb szerepet töltenek be a háztartások az államadósság finanszírozásában, több okkal is magyarázható: egyrészről ismét erőre kapott az állampapír-vásárlás, másrészt jelentősen csökkent múlt hónapban a külföldiek állampapír állománya. Mindeközben továbbra is a részvényeket veszik leginkább a magyarok, a befektetési alapok csak szerény pénzeket tudtak gyűjteni áprilisban.
Összességében jó évet zártak a legnagyobb alapkezelők a koronavírusról, tőkepiaci emelkedésről, kínai ingatlanválságról és berobbanó inflációról szóló tavalyi évben: a friss beszámolók szerint az OTP Alapkezelő maradt a legnyereségesebb szolgáltató, annak ellenére, hogy profitja tovább csökkent, mindeközben az Erste és az MKB-Pannónia Alapkezelő profitja is 40% felett gyarapodott egy év alatt. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban az OTP Alapkezelő kezeli, ugyanez igaz akkor, ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is figyelembe vesszük.
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
A bankok hatalmasat kaszálnak a cégek bankszámláin gyakran hónapokig-évekig elfekvő milliókon, talált pénz a számukra...
Melyik tudós teljesítménye kiemelkedőbb? Akinek van 100 olyan tanulmánya, melyre legalább 100-szor hivatkoztak,...
Csökkent az elmúlt években Magyarországon a karácsonyfa-termelésre szánt összterület mérete, a felmelegedés nem... 
Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.
A forint gyengülése és erősödése minden magyart érint. Vörös Attila Benjamin és Argyelán József elemzik az árfolyam...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
