• Megjelenítés
András Bence

András Bence

Bence a Citi regionális pénzügyi divíziójának a VP-je, ahol csapatával az európai banki stressz teszttel és belső szakértői tanácsadással foglalkozik. Korábban az EY pénzügyi üzletágának a szenior tanácsadója volt, illetve dolgozott a Morgan Stanleynél, a GE Capitalnél, a Portfolio Csoportnál és az OGResearch kutatócégnél. Ez utóbbi kötelékében részt vett számos makrogazdasági kutatásban, többek között az IMF, az Európai Bizottság és a magyar Költségvetési Tanács megbízásából. Pénzügyi és gazdaságinformatikai tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, és emellett vezetőségi tagja volt a Rajk Szakkollégiumnak. Bence 2013 óta ír közgazdasági, társadalmi és technológiai témákról, 2018-ban pedig létrehozta a Portfolio Prof rovatot a Portfolio.hu támogatásával.

https://www.linkedin.com/in/benceandras/

Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 360

Etikus hackert elítélni olyan, mint az önkéntes orvost izomból fejbe rúgni

Elítélték a magyar etikus hackert, aki egy súlyos biztonsági résre figyelmeztette a Magyar Telekomot. Az ügyészség börtönt kért rá, de a bíróság végül csak pénzbüntetést ítélt meg első fokon. Ez a dolog nagyon szomorú. Azt mutatja, hogy rossz irányba rohamozunk. Az alábbi írásban annak a véleményemnek szeretnék hangot adni, hogy nem az etikus hackereket kellene meghurcolni, hanem a biztonsági réseket hanyagul kezelő cégeket. Na de kezdjük az elejéről!

Ha nő a minimálbér, kevesebben lesznek öngyilkosok

Az anyagi gondokból sajnos néha annyira nem látják a kiutat az emberek, hogy inkább eldobják az életüket. Egy friss amerikai kutatás most arra mutatott rá, hogy ez ellen igenis tehet a gazdaságpolitika. Ha 10 százalékkal megemeljük a minimálbért, azzal 3,6 százalékkal csökkenthetjük az öngyilkosságok számát. Mára egyre több olyan kutatásról olvashatunk, amely a minimálbér-emelés hasonlóan kedvező hatásairól szól, de ez az eredmény azért kiemelkedő közülük, mert jóval erősebb empirikus bizonyítékokkal szolgál. Ezt mostantól nem hagyhatjuk figyelmen kívül a minimálbérről szóló vitákban.

Ezt a röhejesen egyszerű módszert használja a legtöbb befektető

Ezt a röhejesen egyszerű módszert használja a legtöbb befektető

Talán mindenki hallott már arról, hogy a diverzifikáció mennyire fontos a befektetéseknél. Kutatások is bizonyítják, hogy valamennyire azért mindenki megpróbál tenni a dolog érdekében, hogy csökkenjen a kockázat. A gond csak az, hogy hogyan. A többség ugyanis nemhogy a kőegyszerűségű 1/N szabályt követi, hanem azt pusztán csak a vásárlásaira alkalmazza. Egyszóval nem tesznek mást, minthogy egyenlően szétosztják a rendelkezésre álló pénzüket a kiszemelt részvények között. Azzal már nem törődnek, hogy a teljes portfóliójuk összetétele eközben miként alakul.

Pont az olajszállítás ütőere, a világ legfontosabb tengerszorosa kerülhet össztűz alá

Pont az olajszállítás ütőere, a világ legfontosabb tengerszorosa kerülhet össztűz alá

Egy apró tengerszoros felel a világ teljes olajexportjának az ötödéért, a tengeri szállítmányoknak pedig a harmadáért. Ez közel egymillió hordót jelent óránként, amivel a világ legfontosabb olajgócpontjának tekinthető. A Hormuzi-szorosról van szó, amely éppen Irán déli partjainál húzódik, ahol a vezetés forrong az amerikai szankciók miatt. Nemrég kigyulladt két hajó, és lelőttek egy felderítő drónt is. Ha Irán blokkolná a szorost, azzal veszélybe kerülhetne a világ energiabiztonsága, és nem mellesleg durván elszállna az olajár is.

Tömegek háborodtak fel, de most újra kimondták: az abortusz szorította vissza a bűnözést

Tömegek háborodtak fel, de most újra kimondták: az abortusz szorította vissza a bűnözést

A nem kívánt terhességből származó gyermekek jóval nagyobb eséllyel válnak bűnözővé és gyilkossá, mint mások. Ebből kiindulva pedig az abortusz legalizálása jelentősen hozzájárulhatott a bűncselekmények visszaszorulásához - állítják neves amerikai közgazdászok, akik mindezt empirikusan vizsgálták több évtizednyi amerikai adaton. Az abortuszt az egyes államok különböző időpontokban engedélyezték, aminek a késleltetett hatása pontosan úgy jelent meg a bűnözési statisztikákban, ahogy azt megjósolták. Ez a kutatók szerint nem lehet véletlen egybeesés, hanem okozati összefüggésről van szó. Friss tanulmányuk a korábbi, hatalmas port kavart és erősen támadott kutatásukat erősíti meg, amely ugyanezt állította. Most ráadásul még a korábbinál is nagyobb hatás jött ki: 1997 és 2014 között durván 20 százalékkal esett vissza a bűnözés csak az abortuszok következtében.

20 év alatt 20 millió? Ennyit nyerhetsz egy saját lakással

Nem elég drágák a budapesti lakások az albérletárakhoz képest, ezért az aktuális körülmények fennmaradása esetén jobban járunk, ha sajátot veszünk - többek között erre jutottunk cikksorozatunk előző részében. A saját lakáson elkönyvelt hozam pedig ahhoz vezet, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan gyarapodhat a vásárlók vagyona a bérlőkhöz képest. Saját forgatókönyvünk szerint - melyben egy közepes méretű budapesti lakással számoltunk - ez 20 év alatt akár 20 millió forintot is jelenthet. Már amennyiben nem kerül ismét leszállóágba a lakáspiac, annak ciklikus ingadozása ugyanis könnyen felboríthat mindent. Sorozatunk záróepizódjában ezt a gondolatmenetet fejtjük ki a számok áttekintése mellett, majd végül megpróbálunk néhány tanulságot is levonni ebből az egész lakáspiaci történetből.


Cikksorozatunk korábbi részei itt olvashatóak el:

2019.06.10 11:00 A lakbérrobbanás durva következményei: 36 milliót érhet egy 30 milliós lakás
2019.05.18 17:10 Borzalmasan magas a lakbér: tényleg jobb venni, mint az ablakon kidobni a pénzt?


A lakbérrobbanás durva következményei: 36 milliót érhet egy 30 milliós lakás

A lakbér nem ablakon kidobott pénz, de ettől még egy albérlet simán lehet drágább a saját lakásnál - cikksorozatunk előző részében ennek az állításnak ágyaztunk meg, most pedig eggyel beljebb lépünk a lakásmegtérülés útvesztőjében. Bemutatjuk, hogy a felrobbanó albérletárak miként hozhatóak kapcsolatba az elszálló ingatlanárakkal, és hogy ez mit mond a bérlés és vásárlás örök kérdéséről. Számításaink szerint egy 30 milliós lakás már inkább 36 milliót érhet, amennyiben az albérletárakból indulunk ki. Megnéztük még azt is, hogy mekkora lakbér esetén válnánk közömbössé a lakásvásárlás és bérlés közötti döntésben, amely igencsak elgondolkodtató eredményeket hozott. Hangsúlyoznánk, hogy ezek a számítások csak annyira jók, amennyire a mögöttes feltételezések helyénvalóak. A jövővel kapcsolatban sosem lehetünk biztosak, de azért ebből nem következik az, hogy teljes a homály. Sorozatunk következő, záró epizódjában a lakásárak változását, illetve ahhoz kapcsolódva a bérlők és tulajdonosok közötti vagyonkülönbségeket vizsgáljuk majd meg egy hétköznapi példán keresztül.

2019.05.18 17:10 Borzalmasan magas a lakbér: tényleg jobb venni, mint az ablakon kidobni a pénzt?

Megnyomorítják a lelkünket a reklámok

Valahol mindig is sejtettük, hogy a reklámok nem tesznek jót az emberi közérzetnek, de hogy akár tömegeket tehetnek boldogtalanná, azért igencsak meglepő. Egy friss kutatás egyértelmű kapcsolatot talált a reklámköltések és az emberek boldogságérzete között. Ha dupla annyi pénzből ömlenek a reklámok, akkor 3 százalékkal csökken az emberek élettel való elégedettsége. Ez nagyon sok. A pontos okozati szálat nem ismerjük, de ez az eredmény további kutatásokért kiált.

Egy fekete lyuk terpeszkedik Dél-Korea fölött

A fény, illetve annak hiánya sokszor árulkodó lehet. Míg az űrben a látszólag semmit kerülgető csillagok egy fekete lyukra utalnak, addig a Földön a városok csillogását megtörő sötétség általában egy szegény diktatúrára. Az űrből készített műholdfelvételeknek hála ugyanakkor az ilyen helyek titkai is feltárulnak. Így Észak-Koreáról is tudjuk, hogy nemrég súlyos recesszión ment keresztül. Sőt, még azt is, hogy ezt valószínűleg nem a szankciók, hanem a nyersanyagárak és a természet okozta.

Borzalmasan magas a lakbér: tényleg jobb venni, mint az ablakon kidobni a pénzt?

Szinte mindenki azt gondolja Magyarországon, hogy a lakásvásárlás szuper befektetés, és még a hiteltörlesztőt is jobb fizetni, mint a lakbért. Ennek a bankok nagyon örülnek, de vajon tényleg ennyire jó tipp a saját otthon? Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen nehéz is valójában kiszámolni egy lakás jövőbeli megtérülését, és hogy mennyire sok bizonytalanság övezi a dolgot. Elmagyarázzuk, hogy a saját ingatlanért azzal fizetünk, hogy a vagyonunk jelentős hányadát abban kötjük le egy másik befektetés helyett. A dolog pénzügyi egyenlege pedig abból tevődik össze, hogy a piaci hozamokhoz képest mennyit változik a lakásunk ára, és mennyi lakbért spórolunk meg. Ha egy életre veszünk lakást, akkor lényegében olyan örökjáradékhoz jutunk, amely folyamatosan megspórolja nekünk a lakbért. Ha pedig tudjuk, mi a helyes diszkontráta, akkor az otthonunk értéke meglepően jól számszerűsíthető. Az alábbiakban a lakásmegtérülés kiszámítását gondoljuk végig, majd a végén támpontot adunk a címben feltett kérdéshez is. A témát még egy következő cikkben is folytatjuk, konkrét eseteket vizsgálva a hazai lakáspiacon.

Túl sok volt a jóból: mindjárt jöhet az újabb recesszió

Két éven belül recesszióba kerülhet az Egyesült Államok - vélik kutatók, mert már túl régóta tart a fellendülés. Modelljük szerint összefüggés látszik a recessziók bekövetkezési valószínűsége és a növekedési ciklusok hossza között, márpedig az amerikai GDP immár 2009 júniusa óta növekszik. Az alábbi cikkben bemutatjuk legfontosabb eredményeiket, de kitérünk arra is, hogy azért nem kell feltétlenül készpénznek venni mindezt.

A fiatalok azt hiszik, hogy gazdagok lesznek, de a valóság jól arcon vágja őket

Majdnem minden második amerikai fiatal azt hiszi, hogy egyszer milliomos lesz, de eközben a többségnek erre valószínűleg esélye sincsen. Egy friss kutatás bemutatta, hogy a mai fiatalok jelentősen rosszabbul keresnek, mint az idősebb társaik, amikor ugyanannyi évesek voltak. Az Y generációnak hatalmas peche volt, mert a pénzügyi válság pont akkor ütött be, amikor ők a karrierjüket kezdték. Ezek miatt sokan még a szüleiknél kénytelenek lakni, és számukra a milliomos lét többnyire csak álom marad.

Rendszeresen elrabolják az internetet, és gátlástalanul kémkednek utánunk

Mit szólnál hozzá, ha megtudnád, hogy a netes üzeneteidet folyamatosan nézik?
És ha a legféltettebb titkodat szereznék meg? A nagyhatalmak, mint amilyen az Egyesült Államok vagy Kína, lényegében szabadon garázdálkodnak az interneten, és mindenki után kémkednek, aki után csak lehet. A kínaiaknak ezen felül még van egy olyan szokása is, hogy ellopják mások szellemi tulajdonát, ezzel is segítve a saját versenyképességüket. 2010-ben olyan eset is történt, hogy egy kis időre eltérítették az internet 15 százalékát, benne egy halom állami szerv és a Fortune 500 cégek kényes adataival. Azóta se tudja senki, hogy mihez kezdtek vele. Ráadásul úgy tűnik, hogy a dologgal egyáltalán nem álltak le: kutatások szerint az elmúlt években szinte rendszeressé vált, hogy a China Telecom infrastruktúráját kihasználva elrabolják a netes forgalmat. Az alábbi cikkben a kiberkémkedés és az internet eme különös világában merülünk el.

Kritizálod a cenzúrámat? Kicenzúrázlak!

Kritizálod a cenzúrámat? Kicenzúrázlak!

Az internetről sokan gondolják, hogy az emberi szabadság egyik csodálatos, támogató eszköze. Csakhogy a valóság az, hogy az internetet rabul lehet ejteni, és az elnyomás, a cenzúra, illetve a folyamatos megfigyelés leggonoszabb eszközévé tenni. A világ országainak kevesebb mint negyedében szabad csak igazán a net. Van ahol pedig akkora az elnyomás, hogy még azt is megszabják, mit írhat le az ember. Mindezt Kína fejlesztette a tökélyére, és nem tűri a kritikát. Ma még van rá mód, hogy némi technikai tudással kikerüljük a tiltásokat, de az emberek többsége sosem fogja ezt megtenni. Az alábbi cikkben az internetes cenzúra világában merülünk el.

Farmot csinálunk a fekete lyukból, hogy elhalasszuk a világvégét

Vajon meddig élhet még az emberiség? Magunk forraljuk fel a bolygót, vagy csak a Nap perzsel fel minket egymilliárd év múlva? Netán azt is túléljük? Senki sem tudja, de az emberi lét elméleti maximumáról még így is lehet némi sejtésünk a tudománynak köszönhetően. A jelenlegi tudásunk szerint addig élhet ember a világon, ameddig képes a gondolkodásához szükséges energiához jutni. Ez ugyanakkor a távoli jövőben elképesztő kihívást jelent majd. A tudósokat nem érheti az a vád, hogy ne gondolkoznának előre: már most is vannak olyan vad ötletek, hogy a csillagok kimúlása után miként nyerhetünk energiát a fekete lyukakból. Ha ez sikerül, azzal drámaian megnövelhetjük az élettartamunkat, jó időre elhalasztva a világunk végét - már ha az nem szakad magától szét, és még a protonok is egyben maradnak. A történetünk így csak valamikor egy googol (10100) év múlva érhet véget, amikor már a fekete lyukak is elpárologtak. Az alábbi cikkben ezt a futurisztikus világot nézzük meg, gondolatban elutazva az utolsó lehetséges állomásig.

Íme, a Google és a fekete lyukak titkos kapcsolata

Google a barátod - hangzik a mondás mindenki kedvenc keresőjéről, de vajon hányan tudják, hogy a név igazából mit takar? Most eláruljuk, hogy az egész egy elírásból született, valójában a googol szám, vagy más néven a tíz szexdecilliárdra akartak utalni az alapítók. Úgy gondolták, hogy ezzel egy olyan szám fémjelzi majd a keresőjüket, amely az internet végeláthatatlan méretére utal. Olyasmire, amit semmi máshoz nem lehet kötni. Csakhogy lehet. Méghozzá egy megdöbbentő, ijesztő dolog élettartamához, amiről éppen nemrég közöltek képet a tudósok. Az alábbi cikkben felfedjük, hogy mi is a kapcsolat a Google és a lélegzetelállító fekete lyukak között.

Cápák rágta kábeleken múlik az emberiség legfontosabb találmánya

Az internetnek semmi köze a felhőkhöz, hiába ábrázolja mindenki rendszeresen úgy. Tisztáznunk kell, hogy nem egy megfoghatatlan dologról van szó. Olyannyira nem, hogy a szó szoros értelmében rá is lehet harapni - ahogy tette ezt jó néhány cápa az elmúlt időszakban. A legközelebb ugyanis akkor állunk a valósághoz, ha az egészre úgy gondolunk, mint egy nagy kábelrengetegre. Az internet gerince valójában nem más, mint optikai szálak sokasága, amelyek keresztül-kasul átszelik a Földet. Ez teszi lehetővé a hálózatok globális hálózatba való kapcsolását, amibe aztán mindenki beszállhat. Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogyan is néz ki az internet a maga fizikai valójában, hogyan ugrál rajta végig egy-egy üzenetünk, és miért érhetjük el bármelyik országot egy szempillantás alatt.

Mindenki félreértette: Vágási Feri egy internetes zseni!

Most egy olyan leleplezés következik, amely alapjaiban írja át a Szomszédok című legendás sorozatunk szakmai tartalmát és az internethez való viszonyulásunkat. Mindenki tudja, hogy Vágási Feri, a Szomszédok fenegyereke, a lakótelep keményfiúja nagyon szeretett volna beszállni az internetbe. A vonatkozó mondata pedig súlyos szállóigévé vált, viccek és mémek egész sorát szülve. A jelenet egyenesen a technológiai butaság mintapéldájává avanzsálódott a hazai közbeszédben. Csakhogy ez egy óriási tévedés! Feri, a nyomdász, valójában nagyon mély szakmai megfontolások mentén fogalmazott úgy, ahogy. Ezennel örökre feloldozzuk az együgyűség vádja alól, és elmagyarázzuk, hogy valójában az internet lényege rejlik a gondosan megválasztott szavai mögött.

(Figyelem! A cikk nyomokban iróniát tartalmaz.)

Ezért számolunk le az óraátállítással

Az óraátállítás ötlete az első világháború folyamán tört be igazán a köztudatba és egészen máig velünk maradt. A tudományos világban ugyanakkor egyre több olyan eredmény született, amely arra utal, hogy az embereknek nem tesz jót ez az idővel való babrálás - foglalja össze a jelenséget az Economist. Az EU-s döntéshozókat persze nem feltétlenül ez, hanem sokkal inkább a vonatkozó közvéleménykutatások eredménye győzhette meg arról, hogy lépjenek. Magyarországnak már csak azt kell eldöntenie, hogy a nyári vagy a téli időszámítást válassza.

A piac teljesen biztos benne, hogy már dübörög a klímaváltozás

Úgy tűnik, hogy amennyiben pénzbeli tétje van a dolognak, akkor hirtelen mindenki hinni kezd a klímaváltozásban. Egy friss kutatás ugyanis bebizonyította, hogy a piaci szereplők szinte mind hallgatnak a NASA-ra, és a neves amerikai ügynökség előrejelzései alapján alakítják ki az időjárásra vonatkozó határidős jegyzéseiket a tőzsdén. A piac tehát már hisz a klímaváltozásban és hallgat a tudósokra. Jó kérdés, hogy a szélesebb publikum vajon mikor eszmél majd erre rá.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Holdblog

New Yorkban nyafogunk

Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility