A generációváltás előtt álló családi vállalkozások jellemző célkitűzései közé tartozik egyrészről az új generáció hosszú távú részesedése a családi vagyonból származó anyagi javakból, másrészről az, hogy emellett a vállalkozói tevékenységét átadó generáció anyagi helyzete és méltó megélhetése a jövőben is biztosított legyen. E kettős célkitűzés elérésének eszközei olyan változatosak, mint a vállalkozói és családi élet maga, de jellemzően attól függően két csoportra oszthatóak, hogy az érintett család, illetve vállalkozás életében vannak-e olyan személyek (egy családtag vagy egy jó munkatárs), akiknek a vállalkozás átadható. Megfelelő utód hiányában ugyanis a jelenlegi tulajdonosoknak a vállalkozás külső fél részére való eladásában, esetleg megszüntetésében és a hozzá tartozó eszközök értékesítésében kell gondolkodniuk.
A vállalkozás családtag(ok), vagy vállalkozásban dolgozó jó munkatárs(ak) részére való átadása mögött a nyilvánvaló érzelmi szempontok mellett általában az áll, hogy mind az érintettek úgy gondolják, hogy a vállalkozás kialakult, szoros kötelékben való folytatása szolgálja leginkább a fent említett alapvető célok elérését. Ez ugyanakkor feltételezi, hogy az átadás-átvétel mind szakmai, mind családi szempontból megfelelően elő legyen készítve akként, hogy az átvevő generáció a feladatok átvételére, az átadó pedig a feladatok átadására felkészülten, egymás célkitűzéseire és aggályaira figyelemmel vegyen részt a folyamatban. Biztosítani kell ugyanis, hogy a tulajdonosi döntéshozatal mindkét generáció célkitűzéseinek megfeleljen, és mindeközben sem a tulajdon, sem az azzal kapcsolatos döntéshozatal ne aprózódjon szét és ne váljon nehézkessé, ami a sikeres továbbműködés alapvető feltétele.
Az átadás-átvétel formája az egyedi élethelyzetektől és a jogszabályi keretektől függően sokféle lehet, így:
- lehetőség a vállalkozásnak az átadó generáció életében történő eladása, vagy ajándékozása az átvevő generáció számára. Ez esetben az átadó generáció átadást követő jövedelmére az átruházás feltételrendszerének kialakításakor kell figyelemmel lenni;
- köthető akár tartási, akár életjáradéki szerződés a vállalkozás átruházására, ami szabályozza az átadó generáció jövőbeli jövedelmét is;
- az átadás-átvétel időzíthető az átadó generáció halála esetére is. Ez esetben ugyan a vagyonátszállást a halál esetére szóló rendelkezés szabályozza, az átvevő generációnak a vállalkozás átvételére való felkészüléséről a feleknek azonban még az átadó életében érdemes gondoskodniuk; vagy
- megoldást jelenthet a magyar gyakorlatban szintén viszonylag új bizalmi vagyonkezelésbe adás, amennyiben mégsem volna olyan személy, akire a tulajdonosi jogokat át lehetne ruházni, de cél a vállalkozói vagyon egyben tartása és az, hogy az utódgeneráció annak javaiból részesülhessen.
Az agrárgazdaságokra vonatkozó gazdaságátadás lényegében a fenti 1. és 2. pont szerinti, életben történő átruházást hivatott megkönnyíteni egy egyébként jogszabályi átruházási korlátozásokkal tarkított rendszerben.
A gazdaságátadás lehetőséget biztosít a gazdasághoz kapcsolódó összes elem (a föld, egyéb ingatlanok, ingó dolgok, vagyon értékű jogok, társasági részesedések, szerződéses pozíciók stb.) egyszerre, egyben történő átadására. Az átadó az öregségi nyugdíjkorhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb öt éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó lehet. Átvevő az átadó közeli hozzátartozója (vagy e személy hozzátartozója és egyenesági rokona), vagy az átadóval legalább hét éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy lehet, ha a gazdaságátadónál legalább tíz évvel fiatalabb, az 50. életévét el nem ért mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, és az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel. Az átvevő egy személy lehet.
A gazdaságátadás jogcíme lehet adásvétel, ajándékozás, tartási szerződés és életjáradéki szerződés. A jogalkotó lehetőséget biztosít a felek számára, hogy a gazdaságátadási szerződés keretében megállapodjanak egy legfeljebb öt éves együttműködési időszakról, amikor a gazdaságot közösen működtetik.
A gazdaságátadáshoz a gazdaság fekvése szerint illetékes földhivatal jóváhagyása szükséges. Gazdaságátadás esetén nem alkalmazandó az érintett termőföldet egyébként terhelő elővásárlási jog. Hasonlóképpen könnyíti gazdaságátadást, hogy ilyen esetben a gazdasághoz kapcsolódó szerződések átruházásához nem szükséges a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása, és az átvevő minden hatósági engedélyben jogutódként az átadó helyébe lép. Hasonlóképpen a legtöbb mezőgazdasági támogatás tekintetében is az átvevő az átadó általános jogutódjaként az átadó helyébe lép.
A jogalkotó tehát számos ponton valódi könnyítést kínál a nemzedékváltó agrárgazdaságoknak. Az érintett piaci szereplők visszajelzései alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy a gazdaságátvevők személyi körét a jogalkotó túl szűkre szabta. Felmerül, hogy ez és az egy átvevő elvének törvénybe foglalása nem állít-e túl sok korlátot egy olyan szektorban, amely a KSH 2020. évi Agrárcenzus felmérésének adatai szerint nem bővelkedik a lehetséges utódokban.
Dr. Fazekas Barna
Oppenheim Ügyvédi Iroda
(x)
