A tavasz az év első olyan időszaka, amikor szerte az országban avarégetéssel találkozhatunk – annak dacára, hogy az ilyesmi hosszú évek óta korlátozás, sőt, a legtöbb helyen tilalom alá esik.
Ha bárki a kertjében, a szőlőjében, a telkén az összegyűjtött száraz növényeket el szeretné égetni, azt csak akkor teheti meg, ha az adott településnek van erről szóló önkormányzati rendelete.
Az összegyűjtött zöldhulladékot pedig kizárólag az önkormányzati rendeletben meghatározott időben szabad elégetni. Helyi rendelet hiányában a zöldhulladék égetése tilos, bár tény, hogy a legtöbb helyen nem ellenőrzik kellő szigorral az ilyesmit.
Az égő avar illata ráadásul megosztó, míg egyeseket ellenszenvvel tölt el a füst – különösen, ha a közvetlen szomszédokról van szó – másokban talán nosztalgiát is ébreszthet az ilyesmi.
Nem véletlenül tiltják
Akárhogy is vélekedünk a kérdésről, nem véletlenül esik korlátozás, illetve tilalom alá az avarégetés. Amellett, hogy tűzveszélyes, hiszen a külterületeken, zártkertekben fellobbanó tüzek túlnyomó része zöldhulladék-égetésre vezethető vissza, a füst is nagyobb problémát jelent, mint az elsőre tűnik.
A tiszta levegő nagy érték, amelyet a közlekedés, a települések terjeszkedése, a korszerűtlen fűtés, az illegális égetés, közvetlen környezetünket tekintve pedig a dohányzás is állandóan veszélyeztet.
Jelenleg kedvező hónapokon vagyunk túl olyan értelemben, hogy a tél enyhe volt, a fával történő fűtés visszafogott, emiatt aránylag kevés füst terhelte a kistelepülések és a külvárosok levegőjét. Sajnos az is jellemző kemény teleken, hogy elsősorban a szegényebb háztartásokban nem csupán fát, hanem számos más veszélyes anyagot, így műanyagot, nejlont is tűzre vetnek a gyakorta hőszigetelés nélküli házak melegének fenntartásához.
Idén az enyhe tél miatt ez a hatás is enyhébb volt.
A tavasz ugyanakkor az avarégetéssel újra füsttel lepheti el a lakóövezeteket, amelyet felvilágosítással, ismeretterjesztéssel és – szükség esetén – hatósági fellépéssel lehet megakadályozni.
Nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is
A füst ugyanis távolról sem csupán kellemetlenség, káros hatásai egyértelműek és a betegek, asztmában szenvedők, idősek számára esetenként súlyosak is lehetnek. Az égés során felszabaduló füstben káros összetevők sora található meg: a mérgező gázok, a kátrány, az apró koromszemcsék külön-külön is károsítják a tüdőt és a légutakat, együttesen pedig kifejezetten egészségtelenek.
Éppen ezért különösen veszélyes a dohányfüst is, amely az ember legközvetlenebb környezetében szennyezi a levegőt, és minden más tényezőnél, így a közlekedésnél, avarégetésnél, korszerűtlen fűtésnél direktebb veszélyt jelent.
A dohányzók a füstöt nagy töménységben, közvetlenül a tüdejükbe szívják, a környezetükben lévő nemdohányzók pedig a passzív dohányzásnak vannak kitéve.
Sem az aktív, sem a passzív dohányzás nem játék: a káros hatások egyértelműek, számtalanszor bizonyítottak.
A passzív dohányzás esetében külön morális problémát vet fel, hogy nagyon gyakran olyanok szenvednek tőle, akik maguktól sosem gyújtanának rá, ráadásul sok esetben idősekről, betegekről, vagy gyerekekről van szó. Esetükben a károsodás mértéke a körülmények függvényében akár az aktív dohányzással is egybevethető, vagyis egy felelőtlen dohányos a lakásban füstölve lényegében a hozzátartozóiból is dohányzót csinál – akár tudatában van ennek, akár nem.
Sokat tehetünk a füstmentességért
Ma már mindenki számára teljesen nyilvánvaló a dohányfüst hatása, és a veszélyeztetéstől nem csupán a nemdohányzók védelmében meghozott szigorú szabályok tartják vissza a dohányzókat, hanem saját felelősségérzetük is.
A korábbi évtizedekkel ellentétben napjainkban a dohányzók többsége is felelős magatartást tanúsít, és nem csupán a tilalom miatt nem gyújt rá irodában, étteremben, lakásban, hanem saját erkölcsi érzéke miatt sem.
Mindannyiunk közös érdeke, hogy a füstöt, mint veszélyeztető tényezőt mindinkább visszaszorítsuk, ebben pedig szerencsére maguk a dohányzók is egyre inkább partnerek.
A legjobb megoldás természetesen az, ha egyáltalán nem dohányzunk, el sem kezdjük ezt a káros szokást, vagy ha már ez megtörtént, mielőbb és végleg abbahagyjuk.
Ehhez ma már számos eszköz, készítmény rendelkezésre áll, amelyről a cigarettázók tájékozódhatnak. Segítségükkel világszerte milliók mondtak már le végleg a dohányzásról.
Az ártalomcsökkentés módjai
Ha valaki az ismert hátrányok ellenére mégsem mond le a dohányzásról, érdemes tájékozódni az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.
Az ártalomcsökkentés egyik módja lehet a füstmentes technológiák használata.
Ezek nem leszokást segítő eszközök, hanem azon felnőtteknek jelentenek egy kevésbé káros alternatívát, akik tovább folytatják a dohányzást. Az ilyen technológiák alkalmazása során nincs égés és nem szabadul fel dohányfüst. Ugyanakkor nagyon fontos leszögezni azt, hogy ezek a megoldások sem ártalmatlanok. A szervezetbe jutó nikotin révén a füstmentes technológiák is függőséget okoznak, növelik a pulzusszámot és a vérnyomást, de a károsanyagoknak való kitettség mértéke jelentősen alacsonyabb, mint a hagyományos égéssel működő technológiák esetében.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a dohányzás minden formája káros, ezért a legjobb, ha minél kevesebben kezdik el.
Ha pedig már valaki elkezdte, akkor mihamarabb le kell szokni róla, amelyre éppen a tavasz, a megújulás, a szabadban nyíló virágok illatának időszaka ad jó alkalmat. Már az első dohányzásmentes naptól érezhetők a kedvező egészségügyi hatások, ezért aki a leszokás mellett dönt, azt minden lehetséges módon támogatni kell.
Itt az idő abbahagyni
Mindazok, akik habár tisztában vannak az egészégügyi kockázatokkal mégis folytatják a dohányzást, tájékozódhatnak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ezek a technológiák égés és füst nélkül működnek, így használatuk során akár 70-90 százalékkal kevesebb károsanyag szabadulhat fel. A károsanyag kitettség csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára azonban további hosszútávú kutatások szükségesek, és fontos tudni, hogy a céljuk nem a leszoktatás, hanem a le nem szokó felnőtt dohányosok számára elérhető ártalomcsökkentés. (x)
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Fotó: Getty Images
