Hamarosan tanácsadási szolgáltatással egészíti ki tevékenységi körét a veszprémi székhelyű Sinus-Fair Corporate (SFC), amely érdemi ügyfélvesztés nélkül állt talpra a két évvel ezelőtti átmeneti felügyeleti felfüggesztést követően. A cég alapító-tulajdonosával, Horváth Gáborral, valamint Farkas Péter felügyelőbizottsági taggal az idáig vezető útról és a terveikről beszélgettünk.
- Nem nagyon láttunk olyan példát a magyar piacon, hogy a jegybank felfüggeszti egy befektetési szolgáltató engedélyét, ám az ennek ellenére sem hagyja el a piacot.
Horváth Gábor: Sose vágytam efféle babérokra, de az kétségtelen, hogy ezzel unikálisnak számítunk Magyarországon.
Farkas Péter: Bár a Befektető-védelmi Alapnál (Beva) eltöltött 18 év alatt elég közelről volt szerencsém látni a magyar tőkepiacot, ezt az esetet egyedinek és szokatlannak találom. Ha egy céget felfüggesztenek, akkor az elég nagy eséllyel lábbal előre megy ki a piacról.
- Miért nem volt ez igaz az SFC-re?
Horváth Gábor: Leginkább azért, mert alapjaiban stabil és kiegyensúlyozott volt a működésünk. Kétségtelen, hogy felügyeleti szervünk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) talált hiányosságokat, de ezeket sikerült megszüntetnünk, kijavítanunk úgy, hogy közben semmi sem fenyegette az ügyfeleink érdekeit. Az önmagában elég sokat mond, hogy a felügyelet fél év után visszaengedte a céget a piacra.
Farkas Péter: Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, az SFC abba futott bele, hogy tapasztalatlanságot mutatott a dúsan szabályozott jogi környezetben, és hogy – tényszerűen – nem teljesített minden elvárt feltételt. Ebben azért az is közrejátszott, hogy a cég által végzett tevékenység (megbízás felvétele és továbbítása) nem kapott önálló szabályokat a tőkepiaci szabályozásban, ami megnehezíti annak értelmezését, mit is jelent ez pontosan a gyakorlatban. Ugyanakkor az mellette szólt, hogy az ügyfelek megtakarításai végig biztonságban voltak. A felügyelet kijavíthatónak ítélte a kifogásolt hibákat, és megadta az esélyt az SFC-nek, hogy működését az érintett pontokon korrigálja.
Horváth Gábor: Volt még egy nagyon fontos magyarázata annak, miért is tudtunk megmaradni a piacon. Ez pedig az, hogy az ügyfeleink végig kitartottak mellettünk. Amikor megjelent a hír az átmeneti felfüggesztésről, rengetegen hívtak fel minket azzal, hogy felajánlják a segítségüket, hogy a bizalmukról, a ragaszkodásukról biztosítsanak bennünket.
- Mit lett a történet folytatása?
Farkas Péter: Volt egy átmeneti időszak, amelyben a cégnek havonta kellett prezentálnia a felügyeletnek a tevékenységét, bemutatva, hogy garantálja a törvényes működést a felfüggesztést követően.
Horváth Gábor: Az MNB azt az elvárást is megfogalmazta, hogy legyen olyan jónevű magyarországi partnerünk, ahol az ügyfelekhez kapcsolódó pénzmozgás zajlik – az ügyfelek javára számlákat ugyanis az SFC nem vezet. Mi vagyunk kapcsolatban az ügyféllel, mi tájékoztatjuk őt, mi látjuk el a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos teendőket is, de a befektetésre szánt összeg nem hozzánk fut be, hanem egy nagy magyar kereskedelmi bankhoz – ő lett ugyanis a teljesítési partnerünk, nála vezetnek értékpapírszámlát az ügyfeleink.
- Miért éri meg nekik az SFC-t választani?
Horváth Gábor: Leginkább azért, mert – a hazai piacon egyedülálló módon – nagy múltú német társaságok kötvényeihez férhetnek hozzá a magyar befektetők. Ezek olyan értékpapírok, amelyek kibocsátói kereskedelmi- és lakóingatlanokba, valamint zöldenergiába fektetnek be. Volt olyan konstrukciónk például, amely a nagy német élelmiszerkereskedelmi láncok újonnan épített boltjaiba kínált befektetési lehetőségeket, de akad napelemparkhoz kapcsolódó befektetés is a portfólióban, valamint olaszországi nyaralókomplexum. Ezeket a lehetőségeket számos ügyfelünk keresi Magyarországon, akik részére továbbítjuk a megbízásokat végrehajtó partnerünkhöz, és ennek értékét jól mutatja ügyfeleink töretlen bizalma és elégedettsége.
Farkas Péter: Meggyőződésem, hogy az ügyfelekre az is pozitívan hatott, hogy a felügyeleti felfüggesztés fél éve alatt látták az elszántságot az SFC-n, hogy minden feltételt teljesít ahhoz, hogy ismét teljes jogú tagja legyen a befektetési szolgáltatási szektornak.
Horváth Gábor: Az ügyfeleink azt is nagyra értékelik, hogy nem egy bonyolult, sokszorosan becsomagolt, virtuális pénzügyi termékhez jutnak hozzá a segítségünkkel, hanem a befektetés végén „tégla van”. Ahogy a német mondás tartja: „enni mindig kell valamit, lakni mindig kell valahol”. Ráadásul folyamatosan látják a pénzük által elért eredményt: itt nem virtuális a bevétel, hanem megjelenik a számlájukon, azt el is költhetik.
- Miben hozhat pluszt a tanácsadási üzletág?
Horváth Gábor: Ez az eddiginél nagyobb mozgásteret ad számunkra, hiszen komoly elmozdulást jelent a passzív közvetítői szereptől. Ugyanakkor lényegesen több felelősséggel is jár az ügyfeleink irányába, akik egyébként egyre erőteljesebben fejezték ki felénk, hogy igényelnék ezt a fajta szolgáltatást.
Farkas Péter: Ha megfelelő körültekintéssel és kellő szakmaisággal végzik, a befektetési tanácsadás tökéletes eszköz a bizalom elmélyítéséhez, az ügyfélélmény fokozásához.
Az első pénzügyi nemzetközi munkatapasztalatait Ausztriában szerző Horváth Gábor (42 éves) a Grazi Közgazdasági Egyetem KFU, illetve az FH-Johanneum bank- és biztosítási szakra járt. Immár 20 éve dolgozik részben a szülei, részben saját maga által alapított SFC cégcsoportban. Nős, két gyermek édesapja.
Előbb az állami vagyonkezelésben (ÁV Rt.), majd a Budapesti Értéktőzsdén dolgozott az ELTE jogi karán diplomázó Farkas Péter (62 éves), aki alapító ügyvezetője volt a Befektető-védelmi Alapnak (Beva). A szakember 2021 óta tagja az SFC felügyelőbizottságának.
(x)
