A Föld órája alkalmával mindenkit arra kérnek a szervezők, hogy otthonukban egy órára kapcsolják le a lámpákat és minden nem létfontosságú elektromos eszközt áramtalanítsanak.
A kezdeményezés rövid idő alatt elterjedt a világon és számtalan ország, város és középület csatlakozott hozzá. Az elmúlt másfél évtizedben ezért ismerőssé válhattak mindenkinek a sötétbe boruló nagy turisztikai nevezetességek, a szokatlan módon minimálisan kivilágított világvárosok és a feketeségben szerényen meghúzódó nagy középületek.
Fenntarthatósági böjt
Ebben az évben március 26-ára esik a Föld órája, amelynek során este 20:30-tól egy órára százmilliók fogják lekapcsolni a lámpákat otthonaikban és több ezer kisebb és nagyobb város csatlakozik a programhoz a díszfények mellőzésével, hogy ezzel fejezzék ki elkötelezettségüket a természeti értékeink megóvásáért.
A program szimbolikus üzenete egyértelmű, hatása elemi erejű szerte a világon.
Nem csupán a bolygó megóvására irányítja rá a figyelmet a korábbaiknál sokkal nyilvánvalóbban, hanem arra is „rávilágít”, hogy lehet élni egy órát a fényáradat nélkül. Világszerte bejárták a sajtót azok a képek, amelyeken a családok gyertyafénynél társasjátékoznak, fiatalok a parkok félhomályában vagy egy tengerparton merengenek az életükről és a jövőjükről. A képekről átjön a megállás, a szünet, a csend üzenete.
A Föld órája ezért mára több lett, mint egy önként vállalt egyórás „áramszünet”.
Inkább egy környezetvédelmi indíttatású, de mára ennél is mélyebb üzenetű rövid leállás, globális flashmob, egyfajta fenntarthatósági böjt lett.
A tudatos dohányzók is beszállnak
Nem véletlen, hogy a maguk módján a felelősen gondolkodó dohányzók is igyekeznek kivenni a részüket a kezdeményezésből. A nikotinfüggés súlyos egészségügyi kockázatokkal járó állapot, amelynek számtalan negatív hatása van az ember életére.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a dohányosok ne lehetnének tudatosak.
Érthető okokból sokkal több szó esik a dohányzás egészségre gyakorolt ártalmas hatásairól, mint a környezetkárosító jellegéről, pedig a füstölés nem csupán a szervezetre, hanem a környezetre nézve is súlyosan kedvezőtlen hatásokkal jár. A dohányzás környezeti ártalmaira egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tudatosabb dohányzók, akik felismerik azt, hogy a cigaretta az ismert egészségügyi veszélyeken túl egyéb problémákat is okoz.
Áramot mindannyian használunk, így mindannyian tehetünk egy keveset, hogy csökkentsük az ártalmakat, vagyis a mértéktelen energiafogyasztást, amivel terheljük a Földet. Mint ahogy dohányzás is terheli a környeztet, hiszen a füst a levegőt, a csikk pedig a vizet és a talajt szennyezi. Egy szál cigaretta meggyújtása során közel 7 ezer vegyület szabadul fel, amely közül 93-ról az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala megállapította, hogy káros, vagy potenciálisan káros az egészségre. Egy eldobott csikk pedig képes akár ezer liter vizet is beszennyezni.
A Föld órája remek alkalom arra, hogy ne csak az elektronikai eszközökről, hanem a dohányzásról is lemondjunk.
A legjobb persze az, ha nem csak egy órára, hanem végleg felhagyunk ezzel a káros szenvedéllyel, hiszen az egészségünknek és a Földnek is egészen biztosan ez tesz a legjobbat. Természetesen a teljes leszokás is egy óra füstmentességgel kezdődik, így a Föld órája jó kezdetet, egy fontos és hathatós motivációt jelenthet – nem csupán a szimbolikus felelősségvállalás, hanem a nikotinfüggés teljes megszakítása irányába.
Az ártalomcsökkentés lehetőségei
A dohányzás minden formája káros.
Tény, hogy a dohányzás abbahagyása nehéz feladat, viszont aki elhatározza, hogy leszokik, azt támogatni kell. Azok, akik valamiért mégsem hagyják abba a dohányzást, fontos, hogy hiteles forrásból tájékozódjanak ártalomcsökkentésről. A teljes leszokás a legjobb választás, de ha valamilyen okból mégsem teszik le a cigarettát, akkor is adódnak az egészségre és a környezetre kevésbé ártalmas lehetőségek. Ezek az égés és füst nélkül működő technológiák a hagyományos cigarettához képest akár 70-95%-kal kevesebb károsanyagot bocsájtanak ki, azonban az egészségkárosító hatás és a károsanyag kibocsátás csökkenése közötti összefüggést még vizsgálják.
Ugyanakkor fontos leszögezni azt is, hogy ezek a technológiák nem veszélytelenek.
Ezek is tartalmaznak például nikotint, ami erős függőséget okozó anyag és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát; és nem teszik ártalmatlanná a dohányzást, amelynek legkisebb adagja is veszélyes az egészségre nézve, ahogy minden formája is. Az égéstermékek visszaszorítása révén azonban a füst nélküli technológiák előrelépést jelentenek a hagyományos dohánytermékekhez képest az ártalomcsökkentés tekintetében.
Sokan tévesen azt gondolják, hogy ezek leszoktató eszközök.
Ezzel szemben a céljuk az ártalmak csökkentése azon felnőtt dohányosok esetében, akik az ismert egészségügyi kockázatok tudatában sem teszik le a cigarettát. Ilyen füstmentes technológia az elektronikus cigaretta, a dohányhevítéses technológia, vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna. Mivel az egyes technológiákon belül is jelentős különbségek vannak a működésüket tekintve, így fontos a megbízható forrásból történő tájékozódás.
A füstmentes élethez fontos a pszichés motiváció és a saját egészségünkért, az embertársainkért, valamint a környezetünkért érzett felelősség is. Mint például a Föld órája, amely a résztvevők többségének egy rövid szünetet és elgondolkodási lehetőséget, néhányunknak viszont talán egy életmódváltoztatás kezdetét és a nikotinfüggéstől való megszabadulás első óráját jelentheti. Bárhogy is döntünk, tudni kell, hogy a legjobb, ha tartózkodunk a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásától, vagyis el sem kezdjük a dohányzást, vagy ha megtörtént, akkor mihamarabb abbahagyjuk.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Fotó: Shutterstock, Getty Images
