Ez a konstrukció korábban sosem tapasztalt szemlélet- és kultúraváltást eredményezett a magyar felsőoktatásban, és olyan folyamatokat indított el, ami lényegesen túlmutat a felhívás pénzügyi volumenén – így értékelték az Egyetemi Innováció Ökoszisztéma (EIÖ) pályázat következményeit a hazai egyetemek vezetői. Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az EIÖ második pályázati ciklusa már elindult, 21 egyetem 2,4 milliárd forint támogatást kapott arra, hogy a megkezdett folyamatokat tovább erősítse.
134 iparjogvédelmi bejelentés, több mint 1300 KFI szerződés és közel 330 db benyújtott H2020 pályázat csak néhány kiemelkedő adat a 2019-ben indított, közel 2 milliárd forint keretösszegű felhívás eredményeiből. A Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese szerint az eredményesség egyik legfontosabb eleme az volt, hogy az egyetemek megértették a feladatukat és el is végezték az ehhez szükséges munkát. Minden felsőoktatási intézményben létrejött egy olyan szervezeti egység, aminek dedikált feladata az egyetem kompetenciájának felmérése volt, emellett bővítették kapcsolati hálózatukat, új belső szabályzatokat hoztak létre és egyre több figyelmet fordítottak a szellemi tulajdon hasznosulására is. A pályázat sikerében meghatározó volt az is, hogy a Hivatal folyamatosan nyomon követte az egyetemek működését, és szükség esetén szakmai támogatást is nyújtott. Sebők Katalin az NKFIH és az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával koordinált program részleteiről szólva elmondta, az első pályázati ciklusban 22 felsőoktatási intézmény kapott támogatást, melynek összege intézményenként 40 és 150 millió forint között mozgott. A legmagasabb támogatási összeget a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem kapta.
Az egyetemek piaci partnerrel kötött KFI szerződések száma meghaladta az 1300-at, a legnagyobb előrelépést azonban az iparjogvédelmi bejelentések tekintetében érték el – emelt ki újabb fontos elemeket az egyetemek teljesítményéből az Elnökhelyettes. Míg 2018-ban a teljes hazai felsőoktatás eredménye összesen 2 darab iparjogvédelmi bejelentés volt, addig a program eredményeként ez a szám 134-re emelkedett: az intézmények közül a BME (17 darab) és a Semmelweis Egyetem (13 darab) teljesített a legjobban. A Szegedi Tudományegyetem a KFI szerződések számában (192 darab) tudott felmutatni kiugró sikereket, ezek értéke meghaladta a 2200 millió forintot. A partnerek névsorában többek között olyan komoly vállalatok tűnnek fel, mint a Samsung, az EGIS, a Richter, a MOL vagy az Univer.
A program másik fontos célja a nemzetközi pályázati lehetőségek iránti érdeklődés felkeltése, a H2020/Horizont Európa programokban való részvételi arány növelése volt. Ennek érdekében már 19 egyetemen kialakult az információáramlást segítő kontaktpont, a benyújtott pályázatok száma pedig megközelítette a 330-at, a befogadott pályázatok intézményi támogatási értéke pedig meghaladta a 3000 millió forintot – tért át az EIÖ pályázat újabb elemére Sebők Katalin. Mint folytatta, a Proof of Concept pályázatokat tekintve mintegy 120 nyertes pályázat született közel 450 millió forint értékben. A győztes pályázatok között szerepelt többek között például katéterlabláció és virtuális 3D térképezés, oktatásához használható additív gyártástechnológiával készített valósághű szívmodell fejlesztése, illetve a célprototípusok piacra vitelének elősegítése a nem alkoholos eredetű zsírmáj korai kimutatására is.
Annak ellenére, hogy az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat egyetlen konstrukció, mégis lehetővé teszi, hogy az egyetemek minden olyan területen fejlődni tudjanak, ami az innovációs ökoszisztéma létrehozásához és fejlesztéshez szükséges – hívta fel a figyelmet Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, kiemelve: olyan folyamatokat indított el a hazai felsőoktatásban, ami lényegesen túlmutat a pályázat pénzügyi volumenén. A világ első műszaki felsőoktatási intézményének vezetője szerint az elmúlt másfél évben érezhetően tudták bővíteni kapcsolataikat a piaci szereplőkkel és kutatóintézetekkel, a korábbiak pedig jóval intenzívebbé váltak. Példaként elsőként a Wanhua nevű kínai vegyipari óriás magyarországi leányvállalatával a BorsodChemmel folytatott közös kutatásait említette, ahol a károsanyag kibocsátás minimalizálásának lehetőségeit kutatják. Horváth Zita ugyancsak fontos momentumnak nevezte az MFB-csoporthoz tartozó Hiventures Zrt.-vel kötött együttműködési megállapodásukat, a vállalat ugyanis tőkebefektetéssel támogatja az innovatív elképzeléseket, ezzel elősegítve a fenntartható és értékteremtő startup-ökoszisztéma kialakulását Magyarországon. A Hiventures az elmúlt időszakban több egyetemi programban is részt vett és közel 25, egyetemistákból álló startup vállalkozás számára nyújtott befektetést az elinduláshoz. A Miskolci Egyetem elkészítette az egyetem portfólióját is, melynek angol nyelvű fordítása hamarosan elkészül, és a tervek szerint a dokumentumot a jövőben a nem műszaki területekre is kiterjesztik. A rektor tapasztalatai szerint az EIÖ pályázat jótékony hatással van a felnőttképzésre is, ugyanis az egyetem új piaci kapcsolatainál foglalkoztatott munkavállalók részére, ahol kutatás-fejlesztés zajlik, képzést tudnak kínálni. Az elmúlt másfél évben elindított folyamatok egy olyan ösztönzést adtak számunkra, ami a korábban berögzült elefántcsonttorony szemléletet kimozdította a holtpontjáról – fogalmazott Horváth Zita rektor, aki szerint a pályázatnak köszönhetően egy olyan világ nyílt ki az egyetemek körül, ami elsősorban a következő generáció számára lehet majd igazán fontos.
A 141 éves múltra visszatekintő Moholy-Nagy Művészeti Egyetem csak első pillantásra tűnhet az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat atipikus szereplőjének. Fülöp József rektor azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a MOME az innovációt helyezte az intézmény tevékenységének fókuszába. Mint mondta, az eredmények azt mutatták, hogy művészeti egyetemként is helyük van ebben a pályázatban, és egyúttal elismerését fejezte ki, hogy az NKFI Hivatal elég bátor volt ahhoz, hogy esélyt adjon számukra. Magyarázatképpen hozzátette: napjainkban egyre inkább felértékelődött a design és a kreativitás szerepe, egyre nagyobb hangsúlyt kap a művészeti és egyéb szakterületek közötti együttműködés. Az új szemlélet infrastrukturális változásokat is eredményezett, a nemrég átadott új kampuszon létrejött egy Technológiai Park és egy Innovációs Központ, ez utóbbi keretein belül létrehozták Magyarország első kompetencia központját, a Design Kompetencia Központot is. Fülöp arra is kitért, hogy az egyetem egyik legfontosabb célja az lett, hogy az Ipar 4.0 eszközeivel a társadalmi igényeket minél hatékonyabban tudják kiszolgálni. Ennek megfelelően a MOME megújította tananyagai egy részét, KFI kurzusokat indított és innovációs versenyeket szervezett, illetve szemléletformáló együttműködésbe kezdett – a Miskolci Egyetemmel együtt - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, melynek eredményeként hallgatóik tudatosabban kezelik a létrehozott szellemi tulajdonukat és megtanulhatják, hogyan tudják azokat hasznosítani. Hallgatóink olyan tudást szereznek gyakorlatorientált művészeti képzéseinken, ami később a nemzetközi piacon is fontos lesz, ráadásul az egyetemi szintű oltalomszerzés az intézménynek is újabb forrásokat jelenthet – fűzte hozzá Fülöp. Véleménye szerint az EIÖ kultúra- és szemléletváltást eredményezett a hazai felsőoktatásban, és segítségével egyrészt jóval hatékonyabbá tudják tenni a hallgatók által létrehozott vállalkozások sikeres piacra lépését, másrészt pedig olyan szemléletet honosít meg, ami a magyar gazdaság szereplőit ráébreszti arra, hogy a dizájnszemlélet milyen fontos szerepet tölthet be a saját vállalkozásaik életében.
Sebők Katalin végül arra hívta fel a figyelmet, hogy az EIÖ második pályázati ciklusa már zajlik, 21 egyetem 2,4 milliárd forint támogatást kapott arra, hogy a megkezdett folyamatokat tovább erősítse. Az NKFI Hivatal a vállalati kapcsolatok és az intézményen belül létrejövő vállalkozások számának további bővülését, az egyetemi kompetenciák kiteljesedését és a felsőoktatási intézmények közötti kommunikáció erősödését várja. Az Elnökhelyettes reményei szerint a piaci kapcsolatokból származó bevételek értéke nagyságrendekkel emelkedhet, ami további mozgásteret biztosíthat a hazai egyetemek számára a jövőben.
(x)
