Ma van a Füstmentes Világnap, amely immáron fél évszázada hívja fel a figyelmet az egészséges, tiszta levegő fontosságára és a mindezt veszélyeztető légszennyezés, különösen a dohányzás veszélyeire.
A Füstmentes Világnap egy amerikai ötletből nőtte ki magát. Arthur P. Mullaney Massachusetts állam akkori kormányzója arra kérte az embereket, hogy egy napig ne gyújtsanak rá, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, a helyi közoktatást támogassák. Néhány évvel később az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS), majd a többi amerikai állam is csatlakozott a mozgalomhoz.
A tömegeket megmozgató társadalmi kezdeményezésre fogékony WHO (az ENSZ egészségügyi világszervezete) meglátta a fantáziát az elképzelésben és a szervezet közbenjárására később november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten is füstmentes nappá nyilvánították.
Egészségügyi problémák sora
A tematikus napok jó apropót teremtenek arra, hogy bizonyos témák, problémák a közfigyelem fókuszába kerüljenek, így ezeken a napokon a média, az oktatás és a társadalmi szervezetek is kiemelten foglalkoznak a szóban forgó ügyekkel. Nincs ez másként a Füstmentes Világnap esetében sem: a kezdeményezés híre 1971 óta rengeteg emberhez eljutott, ráirányítva a figyelmet a füst és a légzőszervi megbetegedések összefüggéseire.
Fontos, hogy a Füstmentes Világnap nem csupán a dohányzás, hanem általában mindenféle légszennyezés káros hatására igyekszik felhívni a figyelmet.
Rámutat arra, hogy az egészségtelen környezet, a szennyezett levegő számtalan egészségügyi problémát okoz, amelyek jelentősen rontják az életminőséget és gyakran halálhoz vezetnek.
Ennek egyik legdirektebb és ezáltal legkárosabb formája a dohányzás, hiszen ilyenkor a füst nagy koncentrációban és akadálytalanul jut a tüdőbe nap mint nap. Mivel a nikotin függőséget okoz, ezért a dohányzók kitartóan rombolják saját egészségüket és gyakran a környezetükben élő emberekét is.
Ma már az orvostudomány egyértelműen és minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy a dohányzás kiemelten felelős a légzőszervi és daganatos betegségek kialakulásáért.
A cigaretta égése során ugyanis közel hétezer vegyület szabadul fel és kerül a levegőbe a füst által, amiből 93-ról megállapította az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési hivatala, hogy káros, vagy potenciálisan káros az egészségre. Ennek ellenére a világban több, mint 1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak.
Az ártalomcsökkentés fontossága
Szerencsére ezen a téren ma már kedvező tendenciák érvényesülnek, többek között éppen az olyan figyelemfelhívó kampányoknak köszönhetően, mint a Füstmentes Világnap. A mind hatékonyabb és egyértelműbb egészségnevelési programoknak és a kockázatokra figyelmeztető kampányoknak köszönhetően a dohányzás a fejlett országokban mindinkább visszaszorulóban van.
A leszokás korántsem könnyű, de akaraterővel és a megfelelő orvosi segítséggel vagy nikotinpótló készítményekkel és más terápiákkal egyre többen járnak sikerrel.
Aki elhatározta, hogy leszokik, azt minden létező eszközzel támogatni kell ebben, hiszen kizárólag a leszokással lehetséges a dohányzás kockázatait kiküszöbölni. De még mindig sokan vannak, akik tovább folytatják a dohányzást.
A tudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően már azoknak is van lehetőségük az ártalmak csökkentésre, akik valamiért mégsem szoknak le. Számukra rendelkezésre állnak a cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes alternatívák, amelyek használata során nincs égés, így kevesebb káros anyag kerül a fogyasztók szervezetébe és a levegőbe is. Arra vonatkozóan, hogy a károsanyag csökkenés mértéke és az egészségkárosító hatás csökkenése milyen arányban áll egymással, még nem állnak rendelkezésre bizonyítékok, mivel ehhez hosszú távú kutatások szükségesek.
A legjobb a teljes leszokás
Nagyon fontos leszögezni, hogy a dohányzás minden formája káros.
Így a füstmentes technológiák használata sem veszélytelen, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami erős függőséget okozó szer, így emiatt ezekre is nagyon könnyű rászokni. Ma még nem ismertek a füstmentes technológiák hosszú távú hatásai sem, de azt biztosan tudjuk, hogy ezek is egészségügyi kockázatot jelentenek. A legjobb választás tehát az, ha egyáltalán nem dohányzunk, semmilyen formában.
Mindazon felnőttek számára azonban, akik az ismert egészségügyi és környezeti kockázatok ellenére sem hagyják abba a dohányzást, az ártalomcsökkentést lehetővé tévő füstmentes technológiák rendelkezésre állnak.
Érdemes egyértelművé tenni, hogy ezek a megoldások nem a leszokást segítő technológiák, céljuk elsősorban az ártalmak csökkentése, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság rámutatott egy tavalyi közleményében.
Az ártalmakat teljes mértékben csak egyetlen módon lehet elkerülni: ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- és nikotin tartalmú terméket. A legjobb döntés tehát az, ha egyáltalán nem kezdjük el a dohányzást, vagy ha már rászoktunk, akkor mielőbb a teljes és végleges abbahagyása mellett döntünk.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Fotó: Getty Images
