“Olyan új technológiákat fejlesztünk ki, melyek elpusztíthatják, de akár tökéletesíthetik is az emberiséget – a kérdés az, hogy mihez kezdünk velük.“ Ez a gondolat korunk egyik legismertebb gondolkodójától, Yuval Noah Hararitól származik, aki a felvetésre épp a klímaváltozást hozza egyik példának, mondván: önmagunk elpusztításának elkerüléséhez nem kell mást tennünk, mint bölcsebb döntéseket hozni.
A környezet megismerése, az olvasás szeretete, a folyamatos tanulás és önfejlesztés fontosabb, mint valaha – és szerencsére épp olyan korban élünk, amikor a tudás minden eddiginél könnyebben megszerezhető. Mára egyértelművé vált, hogy a jövő társadalma akkor lesz fenntartható, ha befektet a legkorszerűbb kutatásokba és technológiákba, ehhez pedig nélkülözhetetlen az élethosszig tartó tanulás. Az emberekhez hasonlóan a gépek is egyre okosabbak lehetnek, hála a gépi tanulás és az alkalmazott mesterséges intelligencia (MI) megjelenésének. A fenntartható fejlődés aligha lenne elképzelhető ezek használata nélkül, sőt az MI már most sokat segít a jövő zöld megoldásaiban az orvoslás, a mezőgazdaság vagy éppen a hulladékgazdálkodás területén.
Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a múlt tudásáról sem: elődeink megfigyelései és ismeretei nélkül a legkorszerűbb tudás sem szerezhető meg, a kettő együtt vezet el a sikeres társadalomhoz és egy élhetőbb világhoz.
A régi és az új tudás találkozása
A globális felmérések alapján 2030-ig 375 millió embernek kell egy teljesen új, ma még talán nem is létező szakmát megtanulnia. A folyamat nem ma kezdődött – ki gondolta volna például 20 éve, hogy lesznek olyanok, akik Facebook-hirdetések beállításával keresik a kenyerüket?
A modern technológiáról ugyanakkor ritkán jutnak eszünkbe több évtizeddel vagy évszázaddal ezelőtt használt technikák, pedig a mai eljárások gyakran ezeket fejlesztették tovább vagy gondolták újra. Amikor építkezünk, állatokat tartunk vagy épp luxustermékeket gyártunk, szinte sosem nélkülözhetjük a múlt tudását és tapasztalatát.
A csúcstechnológia és a kézművesség találkozik például a világ legnagyobb tradícióival rendelkező sportkocsigyártóinak munkáiban. A vagyonokba kerülő autókba a kor legmodernebb technológiáját építik be, de a luxusminőségű részleteket, mint például a varrott bőrborítású műszerfalat vagy kormányt gyakran nagy tudású, idős mesterek készítik el. A múlt és a jelen szakmái más formában is egymásra találhatnak: vannak olyan mesterségek, melyek épp azért „emelkednek fel” újra, mert nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a gazdaságunk valóban körforgásossá váljon. Esernyőjavítókkal valószínűleg már nem fogunk találkozni, de a ruhák javítása, átalakítása egyre népszerűbb napjainkban, főképp amiatt, mert az elmúlt években élénk figyelmet kapott a divatipar fenntarthatatlansága. A fenntartható erdőgazdálkodásban, az örökerdők művelésében egyre nagyobb szerepet kap a kézi favágás tudománya, de kevesen tudják azt is, hogy a magyar hordókészítők még napjainkban is a világ élvonalához tartoznak.
Ha szeretnél többet megtudni arról, miként találkozik az elmúlt évszázadok tudása a jelen vívmányaival, látogass el a Planet Budapest 2021 rendezvényeire, ahol többek között egy robotjátszóteret is kipróbálhatsz, és megkóstolhatod a legfinomabb, felelős szemlélettel készült ételeket is. Találkozzunk 2021. november 30. és december 5. között a Hungexpón!
További részletek: www.planetbudapest.hu
(x)
