A kockázat mindenfajta pénzügyi tevékenység természetes velejárója. Noha az átlagember számára a szónak negatív kicsengése lehet, a bankok nem arra törekednek, hogy teljesen eltüntessék a kockázatot működésükből – céljuk, hogy úgy termeljenek profitot, hogy közben a kockázatokat elfogadható szinten tartják. A kockázatkezelés éppen ezért minden bank számára kulcsterület, és három lényeges funkciót lát el: független részlegként féken tartja az üzleti egységek kockázatvállalását, informálja a döntéshozókat az észszerűen vállalható kockázatokról, és biztosítja, hogy a bank megfeleljen a felügyeleti szervezetek és jogszabályok követelményeinek.
A Morgan Stanley életében Magyarország fontos szerepet játszik ennek a kritikus funkciónak az ellátásában. A befektetési bank 12 éve, a 2008-2009-es pénzügyi válság hajnalán hozta létre budapesti kockázatkezelési részlegét; ez egy egyedülálló történet kezdete volt, hiszen az akkor alig 10 fős létszám mára 400 fölé emelkedett.
Modellezés: a jövőt meghatározó jeleket keresik
A korszerű kockázatmenedzsment alapját a modellezés jelenti. Kőnig Erika több mint öt éve foglalkozik kockázati modellekkel a Morgan Stanley kötelékében. Gyakornokként került a bankhoz, amikor pénzügyi matematikát tanult a Budapesti Műszaki Egyetemen, és mivel élvezte, hogy az iskolapadban elsajátított tudást egy nemzetközi, nyitott csapat tagjaként kamatoztathatja, a diploma megszerzése után is a vállalatnál maradt. Munkája során rengeteg adatból táplálkozó, összetett regressziós modellek és idősoros elemzés segítségével azonosítja azokat az információkat, amelyek kockázatokat jelenthetnek valamilyen területen.
![Kőnig Erika](https://pcdn.hu/articles/images-xs/k/o/n/konig-erika-418140.jpg)
Jelenleg olyan pénzügyi termékeknek az árazásával foglalkozik, amelyek teljesítményét a devizaárfolyamok változása határozza meg. A modellek ez esetben azt vizsgálják, hogy milyen hatása lehet az árfolyamok vagy más makrogazdasági tényezők, például a kamatlábak változásának a pénzügyi termékek árára. Ezt megelőzően a banki működésből származó kockázatokat modellező csapatban dolgozott, amelynek során olyan szélsőséges helyzetek hatását vizsgálta a bank működésére, mint például a természeti katasztrófák – a cég ezeket az eredményeket is számításba veszi akkor, amikor meghatározza, mekkora tőkére van szüksége a működéshez.
„A bankok korábban is foglalkoztak kockázatelemzéssel, de kisebb szervezettel kevesebb féle kockázatot vizsgáltak, mint most. Ma a hitel- és partnerkockázat mellett foglalkozunk piaci, likviditási, működési kockázattal, tőkemegfeleléssel is, és mélyebben, mint korábban” – mondja Kőnig Erika.
A szakember a napi munkája mellett részt vesz egy olyan vállalaton belüli munkacsoportban is, amely
középiskolás és egyetemista diáklányoknak tart nyílt napokat azzal a céllal, hogy még több fiatal nő válassza a természettudományos, mérnöki, technológiai és matematikai (STEM) területeket
, a sokszínűség ugyanis a Morgan Stanley öt alapértékének egyike.
Modellezik a jövőt, de a jelent sem hagyják figyelmen kívül
Bármennyire is fontosak a modellek, nem mindenhatók. A Morgan Stanley-nél ezért számos szakember dolgozik azon, hogy kvalitatív elemekkel egészítsék ki a modellezés eredményeit. A Budapesti Műszaki Egyetemen gazdaságelemzőként végzett Józsa Enikő 9 éve dolgozik kockázatelemzőként a bank budapesti központjában, és ma már 30 fős, többségében közgazdászokból és pénzügyesekből álló, partnerkockázatokkal foglalkozó csapatot vezet. Feladatuk, hogy felmérjék azoknak a bankoknak és biztosítóknak a hitelképességét, amelyekkel a Morgan Stanley kapcsolatba kerül, hogy a cég eldönthesse, milyen feltételekkel kereskedik velük vagy nyújt nekik hitelt.
![Eniko_Jozsa](https://pcdn.hu/articles/images-xs/e/n/i/eniko-jozsa-418142.jpg)
„A modellek beárazzák a kockázatot, mi pedig további kvalitatív elemekkel egészítjük ki a modelleket. Ilyen lehet például a menedzsment összetétele vagy a partner saját kockázati politikája, amelyet egy tőzsdei cég esetében az éves beszámolóból nyerünk ki. Ha szükségesnek érezzük, akár felül is bírálhatjuk a modellt, vagyis az elemzők tapasztalata, tudása is sokat nyom a latba” – magyarázza Józsa Enikő. A szakember elsősorban azért szereti a munkáját, mert rajta tarthatja az ujját a világgazdaság ütőerén, és egy remek nemzetközi csapatot vezethet.
Az irodában egy világtérkép is lóg a falon, ahol a csapat tagjai bejelölhetik azt a több mint tucatnyi országot, ahonnan Budapestre érkeztek.
„A Morgan Stanley egyik alapértéke, hogy mindig igyekszünk helyesen cselekedni. Ennek fontos része a kockázatkezelés. A terület szerepe megnőtt az elmúlt évtizedben, a munkamennyiség megsokszorozódott, a szabályozói elvárások szigorúbbá váltak. Ennek köszönhetően a bankrendszer egésze stabilabban működik, az amerikai és európai bankok is több tőkével rendelkeznek, mint tíz évvel ezelőtt” – teszi hozzá a szakember.
Stresszhelyzetekkel tesztelik a pénzügyi stabilitást
A 2008-2009-es pénzügyi válság nyomán a kockázatkezelési eljárások jelentősen megváltoztak, hogy megfeleljenek a szabályozói környezet és a belső döntéshozatal új elvárásainak. Az egyik fő változás a stressz-tesztelés nevű eljárás elterjedése. Korábban az egyik legelterjedtebb eszköz a VaR (Value at Risk) analízis volt: ezek a modellek azt mondták meg, hogy például 95%-os valószínűséggel milyen tartományon belül marad egy portfolió értéke adott időtávon belül.
„A stressz-tesztelés ezzel szemben azt mutatja meg, mi történik azokban a szélsőséges helyzetekben, amikor a maradék 5% valósul meg. Amikor nem egy múltbeli esemény megismétlődését modellezzük, feltesszük a kérdést, hogy mi történik akkor, ha valami váratlan, precedens nélküli történik. Olyan forgatókönyvekre kell gondolni, mint például a klímaváltozás vagy az amiatt bevezetett eddig nem tapasztalt szabályozás hatása egyes szektorok teljesítményére” – mondja Sziklai Péter, aki a piaci kockázatokkal és stressz-teszteléssel foglalkozik a Morgan Stanley budapesti irodájában. Emellett pedig a kockázatkezeléssel foglalkozó szakemberek globális szervezete, a GARP magyar tagozatának vezetője.
![sziklaipeter2](https://pcdn.hu/articles/images-xs/s/z/i/sziklaipeter2-418428.jpg)
A kivételes ötletek felhasználása elvárás és rutin a Morgan Stanley-nél, és szükség is van ezekre, hiszen nem könnyű olyan forgatókönyveket kiötleni, amelyekre nincs predecens – de pont ez a terület szépsége Sziklai Péter szerint. A közgazdász 2018-ban már rutinos szakemberként került a globális pénzintézethez. Korábban több mint öt évig dolgozott egy hazai kereskedelmi banknál treasury vezetőként, de új kihívást keresett, ezért váltott a kockázatelemzésre, bevállalva, hogy több szervezeti szintet visszalépve újra operatív feladatokat fog végezni.
„A Morgan Stanley a világ egyik legnagyobb pénzintézete, ahol az „első vonalban” dolgozva éljük át a globális pénzügyi szektort alakító trendeket. Az elmúlt évtizedben a szigorodó szabályozói követelmények, valamint a technológia és a rendelkezésre álló adatmennyiség szédületes fejlődése rendkívüli változásokat hozott az iparágban, ezért tapasztalt szakemberként is minden nap tanulok valami újat és találok érdekes kihívásokat” – fogalmaz Sziklai Péter. A szakember munkája mellett részt vesz a Morgan Stanley jótékonysági programjaiban is, önkéntes munkát végzett egy árvaházban, és tehetséges roma fiataloknak segít állásinterjúkra felkészülni és a munka világában érvényesülni az Integrom nevű szervezet kötelékében.
Bizonytalan világunkban a kockázatkezelés várhatóan a közeljövőben is kulcsfontosságú marad a pénzügyi szektorban, és a Morgan Stanley budapesti központja fiatal tehetségek és a tapasztalt szakemberek jelentkezését is várja.
„Azon túl, hogy részesei lehetünk ennek a fontos területnek a fejlődésében és alakításában, egy olyan szervezet tagjaiként tehetjük ezt meg, ahol folyamatos tanulás és fejlődési lehetőségek várnak minket, és egy aktív, globális közösség tagjai lehetünk” – jelentette ki Kőnig Erika.
https://www.morganstanley.com/people/
(x)