Az üzleti ciklusok folyamatos váltakozásából természetesen adódik a piacok hullámzása, így a medve piacok nem ritka jelenségek. A második világháború óta 2020-ig az amerikai részvénypiac összesen tízszer került a 20 százalékos határ alá.
2020. március közepén a modern történelem leghosszabb, 11 évig tartó bikapiaca után az amerikai tőzsde ismét lefele fordult. A visszaesés eddigi mélypontja megközelíti a –35 százalékot ráadásul jelentős volatilitás figyelhető meg a piacon. Egy ilyen bizonytalan környezetben a piaci szereplők hajlamosak pánikszerűen eladni és kilépni a piacról a veszteségek minimalizálásának érdekében.
De valóban megéri-e „kiülni” a válságokat? 1926 és 2019 között az S&P500 évi 8,39% hozamot termelt, azonban ha egy befektető mindig kiszállt ahogy a piac átlépte a 20%-os vesztési limitet, majd a visszalépést a felépülés felénél időzítette, évi 7,39%-os hozamot ért el. Az a stratégia tehát, ami a piacok esésre a befektetések visszavonásával reagált, évi 54 bázisponttal kevesebb hozamot termelt. Ugyan az évi fél százalék nem tűnik nagy különbségnek, de az időtáv hossza miatt ez a tőke majd megduplázását jelenti.*
A visszalépés időzítése persze a legnehezebb kérdés, amíg tart a medvepiac szinte lehetetlen megjósolni mikor lesz vége.
A magas korrekciók ráadásul általában a jelentős esések után következnek, a medvepiacról kilépő befektető így kimarad a felépülés kiemelkedő hozamaiból is. Ha 1926 és 2019 között egy befektető kimaradt az S&P500 10 legjobb hozamú hónapából (aminek jelentős része válságok alatt következett be) összesen évi 3,4 százalék hozamtól esett el.
A medvepiacok és gazdasági recessziókat általában valamilyen negatív narratíva kíséri, aminek a jövőre való perspektívái általában ijesztőbbek mint maga a piaci esés. A történelem azt mutatja, hogy a medvepiacokat mindig korrekció és fellendülés követte, a kockázatot tartó befektetőket a piac magas korrekciós hozamokkal jutalmazta meg. Pánikkal teli időkben a legjobb stratégia hosszú távon, ha ragaszkodunk ahhoz a portfólió allokációs döntéshez amit a nyugodt piacok mellett hoztunk.
Mi tehát a tanulság? Első körben a legfontosabb hogy a portfóliónk megfelelően diverzifikált legyen a kockázati kitettség pedig a hosszú távú stratégiához illeszkedjen. Ha a kiszállásunkat nem sikerül jól időzíteni és jelentősebb veszteséget szenvedünk el, akkor érdemes kétszer is megfontolni a szinte ösztönből jövő, félelem és rossz kilátások gerjesztette kiszállási döntést. Persze van más megoldás is, választhatunk olyan befektetési lehetőséget is ahol a döntésekben teljes mozgásteret biztosítunk a szakembereknek (pl.: diszkrecionális vagyonkezelés vagy specializált cél-alapok, pl.: abszolút hozamú alapok). Ezek a portfóliómenedzserek jellemzően az elmúlt évtizedek válságainak tapasztalatait és a felépülés dinamikáját is maguk mögött tudják és széles elemzői eszköztár áll rendelkezésükre, hogy a piaci környezet adta lehetőségekből a legtöbbet kihozzák. **
Az elmúlt időszak tőkepiaci mozgásai okozta sokkhatás sokak számára azzal a következtetéssel zárulhatott, hogy érdemes a befektetéseiket szakértőkre bízni.
Jelenleg kétféle privátbanki szolgáltatás van a világon. Az egyikben a tanácsadó az elemzők ajánlásai mentén tesz javaslatokat az ügyfelei részére. A másik modell az úgynevezett diszkrecionális, vagyis szabad felhatalmazású vagyonkezelés, amelynek lényege, hogy a megbízás keretében az ügyféllel folytatott konzultáció során a pénzügyi tanácsadók feltérképezik az ügyfél elvárásait, ezt követően pedig ők kezelik a vagyont és sikerdíjból jutnak bevételhez. A Diófa Alapkezelő Zrt. az utóbbi modellt választotta. Jelenleg a koronavírus-járvány meghatározza a piacokat, de a Diófa mind ingatlan-, mind értékpapír-portfólióiban sikeresen menedzselte a kockázatokat, így ügyfeleink portfóliói még ezekben az időkben is az elvárt eredményeket hozták.
*A fenti hozamok USD devizanemben kerültek kiszámításra. A hozamok bruttó hozamok: nem kerültek figyelembe vételre a befektetés költségei, valamint a megfizetendő adók. A hozamok nominális hozamok, amelyeknél nem vettük figyelembe az adott időszak inflációját.
Az S&P500 indexre vonatkozó adatok forrása:
Ábrához: LPL Research, FactSet 2020.03.10.
Szövegben lévő adatokhoz: finance.yahoo.com
**Persze a fenti adatok a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. Ahogyan a táblázat adatai is mutatják, a múltbeli medve piacok hossza, a korrekció hossza és a csökkenés mértéke is változatos értékeke között változott. Emellett az S&P500 nem egyetlen részvényt, hanem 500 vállalat részvényeinek átlagából képzett indexet jelent. Az átlagon belül pedig annál lényegesen jobb és rosszabb teljesítmény is előfordulhat. Ha egy vállalat az adott válságot nem éli túl, akkor a felszámolás miatt a befektetők akár az adott részvény teljes értékét is elveszíthetik. A részvény megszűnésével pedig nincs lehetőség a korrekcióra várni.
(x)
