Véleményem szerint a munkajognak két nagy jelentősége van: egyrészt a munkáltató hírneve szempontjából rendkívül fontos területről van szó. Széles körű publicitást kaphat, ha valamilyen jogszabályi előírásnak nem felel meg a cég, és a botrányokat nyilván mindenki szeretné elkerülni. Emiatt is gondolom azt, hogy nagy figyelmet kell fordítani a munkajogra. Másrészt a megfelelő munkajogi szabályrendszer kialakítása gazdasági előnyöket jelenthet a szervezet számára. Igaz, hogy a munkajogban szigorú szabályrendszer érvényesül, de gyakran tapasztalom, hogy a jogszabályok adta lehetőségekről sok cégvezető, illetve munkáltató nem is tud, így ezeket nem tudják maximálisan kihasználni.
A munkajog és a HR kapcsolata meglehetősen szoros. Ennek kapcsán miről lesz majd szó a Szakkiállításon?
A Personal Hungary az egyik legnagyobb HR központú kiállítás, ahol összegyűlnek a HR szakma képviselői. Itt alkalmunk lesz arra, hogy a munkajog területén belül is felhívjuk a HR szakma figyelmét az ebben rejlő lehetőségekre.
A mi feladatunk a HR szakma kiszolgálása jogi oldalról, s ebből az is következik, hogy olyan témákról lesz szó, ami a HR-t különös módon érintheti. Tehát például a munkaidő vagy a munkaszerződések témája, ami a HR mindennapos gyakorlatában folyamatosan felmerül.
Ön, mint munkajogász, milyennek látja a magyar HR szakembereket?
Minél több HR szakemberrel dolgozom együtt, annál jobban meglep, hogy mennyire különbözőek. Van, aki teljesen naprakész a munkajoggal, szinte a legutolsó paragrafust is ismeri a Munka Törvénykönyvében, s van, aki teljesen ránk bízza ezt a területet, és más kérdésekre összpontosít. Nyilván attól függően, hogy valakit mennyire érdekel ez a terület, teljesen más módon kell az adott HR szakemberekkel együtt dolgozni.
Megváltoztatna-e valamit saját szakértői területén?
Természetesen. Azt gondolom, hogy a munkajog egy rendkívül sok adminisztrációt igénylő terület. Ennek kapcsán jelentős könnyebbséget jelente a cégeknek, ha nem rakódna ilyen sok adminisztratív teher a vállukra. Számos területen még mindig nagyon szigorú a munkajogi szabályozás. Annak ellenére mondom ezt, hogy Európában az egyik leglazább, leginkább munkáltatóbarát munkajog a magyar. Ettől függetlenül még mindig úgy érzem, hogy túl sok, és valamennyire felesleges adminisztratív terhet ró a munkáltatókra ez a terület.
Miért kezdett el ezzel a területtel foglalkozni?
Már az egyetem alatt is nagyon érdekelt, ebből a témából írtam a diplomadolgozatomat is. Ez az a jogág, amelyet magamhoz a legközelebb állónak érzek. Van egyfajta szociális vonzata is: egyrészt megjelenik benne a munkáltatók társadalmi felelőssége, másrészt a társadalom jelentős része számára ez a legfontosabb jogág, hiszena megélhetésük ettől a szabályrendszertől is függ. Ezen szempontok miatt tetszett meg a munkajog, mindezek utánpedig elvarázsoltaz egész története, a szabályrendszere, és kihívást láttam a benne rejlő lehetőségekben.
Munkajog tekintetében, mit tart a KKV-k, illetve nagyvállalatok legnagyobb kihívásának?
KKV-nál azt látom, hogy sokszor alapvető hiányosságok és adminisztrációs problémák mutatkoznak a munkajogi gyakorlatukban. A nagyvállalatok pedig nem élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a munkajogi szabályok nyújtatnának nekik. Fakad ez mindabból, hogy némi ismerethiány még a nagyobb cégeknél is előfordul, a kisebbeknél azonban egészen nagy, már-már rizikót jelentő ismerethiány figyelhető meg.
(x)