Fellebbent a fátyol a Nemzetgazdasági Minisztérium adócsökkentési terveiről: az NGM javaslat szerint 2016-tól 15%-ra mérséklődik az egységes SZJA kulcs!
A kormányzat mozgásterét a 2014-ben megindult gazdasági növekedés növelte egy esetleges adócsökkentési csomag meghirdetésére vonatkozóan. A személyi jövedelemadó egyszámjegyűvé tétele túl nagy lyukat ütött volna a költségvetésben, de a vállalatokat terhelő adók kisebb átrendezésére, az aránytalanságok megszüntetésére lenne lehetőség. Cikkünkben a már beígért bankadó mérséklés, a reklámadó kulcsának drasztikus csökkentése illetve az SZJA kulcs 1 százalékpontos csökkentése melletti további, kisebb mértékű adócsökkentési illetve átrendezési alternatívákat járjuk körbe.
Adócsökkentési javaslatokból mind a kormányzat, mind a szakmai szervezetek részéről elég nagy volt az utóbbi néhány hétben a választék. Tekintettel arra, hogy a magyarországi adóterhelés régiós összehasonlításban nem tér el különösebben a többi országétól, az első gondolat az lehetne, hogy inkább finomhangolásra, az arányok kismértékű megváltoztatására lenne szükség. A személyi jövedelemadó 16%-os (2016-tól valószínűleg 15%-os) kulcsa például kedvezőnek mondható ismét csak régiós összehasonlításban. Számos olyan nemzetközi vállalatot ismerünk, ahol a külföldi munkavállalók már nagyon szívesen adóznak inkább Magyarországon, mint az anyaországban. Ettől eltekintve is látható, hogy az alacsony adókulccsal illetve a családi kedvezménnyel már a magánszemélyek nagy része rendkívül kedvezően adózik. Lehet-e ezek alapján nemzetgazdaságilag cél a további csökkentés, és elérjük-e vele a munkát terhelő költségek csökkenését?
Ha megnézzük azt, hogy egy munkavállaló egy forintos nettó fizetéséhez mennyi pénzt kell a vállalkozónak rendelkezésre bocsátani, akkor azt láthatjuk, hogy ez majdnem kettő forint. Nemzetgazdasági szinten a kb. 1.500 milliárd forint SZJA bevételt a munkáltatók részéről fizetett szociális hozzájárulási adó, illetve a munkavállalók nyugdíjjáruléka és egészségbiztosítási járuléka további kb. 3.500 milliárd forinttal egészíti ki. Így együttesen kb. 5.000 milliárd forint adót és járulékot fizetnek a vállalkozók és a náluk alkalmazottak összesen az államnak, miközben kb. 5.000 milliárd forint nettó jövedelemre tesznek szert a munkavállalók. A munkáltatók terheit a viszonylag magas, a bruttó bérek 27%-át kitevő szociális hozzájárulási adó csökkentése jobban enyhítené, mint az SZJA kulcs javasolt 1 százalékpontos csökkentése. A foglalkoztatás további bővítése szempontjából ez hatásosabb lenne.
A társasági adó egykulcsossá tétele 2016. január 1-jével ugyancsak indokolt lenne. A társasági adó mértékét a nyereség mértékéhez kötni, és sávosan progresszív adót alkalmazni nem jó megoldás. Ha az SZJA logikáját nézzük, ami egyetlen kulcs mellett valósítja meg a "nagyobb összegű jövedelem - nagyobb összegű adó" elvet, akkor ugyanezt célszerű alkalmazni a nyereségadó esetén a vállalkozásoknál is. Minél több a nyeresége egy vállalkozásnak, annál több társasági adót fizet egykulcsos adó mellett is. A gazdasági társaságok szempontjából ugyanakkor lényegesen nagyobb problémát okoz az iparűzési adó. Iparűzési adóból közel másfélszer annyi folyik be a költségvetésbe egy éven belül, mint a társasági adóból. Bár az iparűzési adó az önkormányzatokhoz kerül, a vállalkozásokat ugyanolyan mértékben sújtja. Ráadásul iparűzési adót olyan cégek is fizetnek, amelyek egyébként veszteségesek. Ily módon tehát olyan vállalkozásokat adóztatunk, amelyek veszteséggel termelnek vagy kereskednek. A nyereséges vállalkozások viszont az alacsony társasági adókulcsnak köszönhetően a nyereségük nagyobb részét tudják osztalékként kifizetni.
Ugyancsak felmerült az elmúlt néhány hétben a 27%-os mértékű ÁFA csökkentésének a lehetősége. Nemzetgazdasági szinten az ÁFA bevétel meghaladja a 3.000 milliárd forintot. Ez kétszer annyi, mint ami személyi jövedelemadóból, és közel tízszerese annak, ami társasági adóból befolyik. Ezért egy 1 százalékpontos csökkenés is több mint százmilliárd forintos bevétel csökkenést okozna. Reális esély így talán arra kínálkozik, hogy a korábban sokáig alkalmazott 25%-os kulcsra térjünk vissza. Pszichikai értelemben ez olyan pozitív változás lenne, ami vélhetőleg nagyobb fogyasztásra sarkallná a vásárlókat, ily módon talán nem is okozna akkora bevétel kiesést a költségvetésnek.
Egy robosztusabb gazdasági növekedés persze jelentősebb mértékű adócsökkentéseket is lehetővé tesz. Hogy ez a bankadó kb. 60 milliárd forintos csökkentése mellett a távközlési adó csökkentését vagy megszüntetését, az ÁFA kulcs csökkentésének a megindítását vagy egyéb adócsökkentést tesz lehetővé, azt még vélhetőleg a nemzetgazdasági miniszter sem tudja pontosan. A nyertesek a jelenlegi állás szerint a magánszemélyek, akiknél az SZJA kulcs csökkenése révén 2016-tól évi 120 milliárd forinttal több marad. A 2016-os költségvetés benyújtásáig, 2015. május 13-ig kiderül, milyen egyéb adócsökkentési javaslatról dönthet majd az országgyűlés.
Az elemzések szerzői igyekeztek olvasmányos, ugyanakkor szakszerű általános információval szolgálni. A leírtak általános jellegéből adódóan, valamint az esetleges jogszabályi változások miatt kérjük, hogy a leírtak személyre szabott értelmezésével kapcsolatban lépjenek kapcsolatba velünk.
