A számviteli törvény várható módosításai (x)

A számviteli törvény módosítására a számviteli szabályok EU-s irányelvekhez való közelítése céljából van szükség. Az EU-ban is egyre általánosabbá válik a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok vagyis az IFRS alkalmazása, amelyhez a várható módosításokkal egy újabb lépéssel közelebb kerül a magyar számviteli környezet.

Rendkívüli tételek

Az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé rendkívüli tételek elszámolását. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a jövőben az eddig ilyen jogcímen felmerülő tételeket nem számolhatja el a társaság, pusztán arról van szó, hogy az irányelvek szerint ez a kategória megszűnik. A korábban rendkívüli bevételként vagy ráfordításként meghatározott tételeket tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai vagy bevételei között kell elszámolni.

Ez gyakorlatilag inkább technikai jellegű változásnak tekinthető, de megkövetel egy bizonyos fokú szemléletváltozást a szakmától.

Jelentős összegű hibák

A feltárt jelentős összegű hibákat közvetlenül az eredménytartalékkal szemben, azt növelő vagy csökkentő módon kell elszámolni, szembeni az eddigi gyakorlattal, amikor az adott eredménykimutatás soron kellett megjeleníteni a hibát és a hibahatást.

Egyszerűsített éves beszámoló

Talán ez az, ami a legkedvezőbben érinti a magyarországi vállalkozások döntő részét. A jelenlegi szabályozás szerint az egyszerűsített éves beszámolót készítőkre az alábbi mérethatárok vonatkoznak:

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,
• b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,
• c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Ezek a mutatók változnak meg, jelentősen, jellemzően több mint kétszeresükre, az alábbiak szerint:

• a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
• b) az éves nettó árbevétel az 2400 millió forintot,
• c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Bár az 50 fő foglalkoztatott relatív alacsony értéknek tekinthető, a KKV besorolásnál is jellemzően e miatt ugranak kategóriát a cégek, itt azonban máshogy kell kalkulálnunk. Ha a létszámadatot meg is haladja a társaság, amennyiben a mérlegfőösszege és az árbevétele a határérték alatt marad, készíthet egyszerűsített éves beszámolót.

Ez mindenképpen pozitív változás, mivel az egyszerűsített éves beszámolóra sokkal kevesebb kötelező tartalmi elemet ír elő a számviteli törvény, vagyis a könyvelők jelentősen kevesebb idő alatt tudják elkészíteni, mint az éves beszámolót. Ezáltal csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei.
Az NGM egyébként a mérethatárok növekedésétől azt várja, hogy a hazai vállalkozások 97-98 %-a a jövőben egyszerűsített éves beszámolót készíthet.

Bár kevesebbeket érint, a konszolidált éves beszámoló készítésre vonatkozó határértékek is változnak, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis:

Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket

• a) a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot,
• b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot,
• c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

Ezek a mutatók változnak meg szintén jelentősen az alábbiakra:

• a) a mérlegfőösszeg 6000 millió forintot,
• b) az éves nettó árbevétel 12000 millió forintot,
• c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

Osztalék

Bár a mára irányadóvá váló IFRS és a magyar számviteli törvény előírásai között számos szabályozási ponton van eltérés, talán az osztalékfizetéssel kapcsolatos szabályok szorultak a legtöbb magyarázatra, amikor egy társaság meg akarja értetni a külföldi tulajdonossal, hogy mit keres egy pl. 2015-ben jóváhagyott osztalék a 2014-es beszámolóban.

A változás következtében korábbi mérleg szerinti eredmény kategória megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni, az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában (eredménykimutatásában), amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták.

Az elemzések szerzői igyekeztek olvasmányos, ugyanakkor szakszerű általános információval szolgálni. A leírtak általános jellegéből adódóan, valamint az esetleges jogszabályi változások miatt kérjük, hogy a leírtak személyre szabott értelmezésével kapcsolatban lépjenek kapcsolatba velünk.

(x)

• Címkék:
• prémium