A kínai központi bank (People's Bank of China, PBOC) aranyvásárlásainak rendszere egy elég összetett és nehezen átlátható kérdés. Miként csaknem az összes fontosabb politikai és gazdasági ügyben, így a PBOC aranypiaci aktivitásáról is Peking teljes titoktartást rendelt el. Már ezért is sokan kételkednek abban, hogy az ország 2009 óta változatlan mennyiségű aranykészlettel rendelkezik. Ha figyelembe vesszük, hogy Kína kb. 5 éve folyamatosan növeli aranybehozatalát, emellett fokozza a nemzeti aranykitermelést, akkor egyértelmű, hogy több aranyat importál és állít elő, mint amennyit felhasznál. Hova lesz a maradék? - valószínűleg egyből a PBOC trezorjaiba vándorol.
Hogy valójában mennyi aranyról is van/lehet szó? Talán a következő adatok segítenek némi fényt vinni a pekingi hatóságok titkolózása miatti homályba.
Kína 1989 és 2013 között több mint 5000 tonna aranyat állított elő. De még ez a gigantikus mennyiség sem elég arra, hogy fedezze a keresletet. Ezért az ország vezetése úgy döntött, hogy a tizenegyedik ötéves terv keretében stratégiai célként jelöli meg a geológiai aranytartalék feltárásának 3000-3500 tonnára történő emelését, valamint a sárga fém előállítás - éves szinten 5 százalékkal történő - bővítését.
A szorgalmas és öntudatos kínai geológusok teljesítik is a központi vezetés által megfogalmazott elvárásokat, vagyis az újabb feltárásoknak köszönhetően a 2010-es adatok szerint a földben rejlő aranytartalékok 8,5 százalékkal nagyobbak az előző évi 6328 tonnához képest. Nem kételkedhetünk abban, hogy a geológiai vizsgálatok töretlen lendülettel folytatódnak, így 2013 végére a felfedezett, de ki nem bányászott aranyvagyon mennyisége elérheti akár a 8000 tonnát. A geológus szerint ez még messze nem a vég, hiszen ezenfelül még kb. 12000 tonna vár(hat) feltárásra.
A kínai arany puzzle megértéséhez nézzük meg, hogy miként alakult az összkereslet (lakossági, intézményi, ipari) az elmúlt öt évben: 2008-ban 519 tonna ---> 2012-ben 1193,5 tonna ---> 2013 első félév 661,5 tonna. Év végére azonban már 1952 tonnával számolnak!
Ehhez viszonyítva a kínálat mennyisége (saját termelés, import, újra felhasznált arany): 2008-ban 601,8 tonna ---> 2012-ben 1937,5 tonna (becsült mennyiség!) ---> 2013 év végére 3010 tonna (szintén becsült mennyiség!)
Vagyis akár hogyan nézzük a számokat, jól kiolvasható egy nagy mértékű többlet a kínálati oldalon! Ezt figyelembe véve és háttérbe tolva a hivatalos pekingi propaganda adatait, az alábbi, a valósághoz közelálló számokat kaphatjuk a kínai jegybank aranyvagyonának bővüléséről, még ha csak elméleti szinten közelítünk a kérdéshez:
2009-ben hivatalosan 1054 tonna---> 2012-ben a fenti többlet alapján 2857,1 tonna---> 2013 év végi becsült mennyiség 3605,1 tonna (!). (Megjegyzés: természetesen ezek a számok tartalmazzák a felsorolásból kimaradt köztes évek becsült mennyiségi bővüléseit is!)
Ha a fent látott adatok és számítások valósnak bizonyulnának, akkor Kína az év végére második helyre zárkózna fel a világ legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országai között és már csak az USA előzné meg. Ráadásul mivel nem olyan egyszerű a számokat, főleg a Hongkongon keresztül érkező aranyimport tekintetében leellenőrizni, ezért még az se lenne meglepő, ha a jegybank arany készletei bőven a fent említett számok fölött lennének.
Peking azt is jól tudja, hogy a folyamatosan halmozódó aranytömeg óriási gazdasági fegyver a kezében. Nem véletlenül kapta fel a világsajtó azt a hírt, hogy a kínai kormány a nemzeti valuta az aranyhoz való kötését fontolgatja. Ha renminbi (jüan) megkapná ezt a hátszelet, akkor (némi túlzással) akár egy éjszaka alatt megfoszthatná az amerikai dollárt az első számú tartalékvaluta címétől. Ebben a törekvésében jó partnerévé válhat Oroszország is, amely szintén ködösít az állami sárga fém vagyon nagyságáról. Egy orosz-kínai pénzpolitikai tengely komolyan átrendezhetné a jelenlegi globális gazdasági rendszert még akkor is, ha most Kína tekintetében egyre borúlátóbbak az elemzők.
De hagyjuk az összeesküvési elméleteket. Elég izgalmas már az is, hogy megtanuljunk olvasni a pekingi "hivatalos" és a valós(nak tekinthető) gazdasági adatok kuszaságából.
A végére marad a költői kérdés: ki mennyire is bízik akkor az aranyban? Az elmúlt időszakban felröppenő optimista és baljós hiresztelések kereszttüzében ugyanis nehéz megítélni, hogy ősszel milyen irányt vesz majd az arany, de az elmúlt évtizedekben ősszel a kínai és india (ázsiai) területeken mindig főszerepet kapott a sárga nemesfém.
www.arteus-capital.com
Hogy valójában mennyi aranyról is van/lehet szó? Talán a következő adatok segítenek némi fényt vinni a pekingi hatóságok titkolózása miatti homályba.
Kína 1989 és 2013 között több mint 5000 tonna aranyat állított elő. De még ez a gigantikus mennyiség sem elég arra, hogy fedezze a keresletet. Ezért az ország vezetése úgy döntött, hogy a tizenegyedik ötéves terv keretében stratégiai célként jelöli meg a geológiai aranytartalék feltárásának 3000-3500 tonnára történő emelését, valamint a sárga fém előállítás - éves szinten 5 százalékkal történő - bővítését.
A szorgalmas és öntudatos kínai geológusok teljesítik is a központi vezetés által megfogalmazott elvárásokat, vagyis az újabb feltárásoknak köszönhetően a 2010-es adatok szerint a földben rejlő aranytartalékok 8,5 százalékkal nagyobbak az előző évi 6328 tonnához képest. Nem kételkedhetünk abban, hogy a geológiai vizsgálatok töretlen lendülettel folytatódnak, így 2013 végére a felfedezett, de ki nem bányászott aranyvagyon mennyisége elérheti akár a 8000 tonnát. A geológus szerint ez még messze nem a vég, hiszen ezenfelül még kb. 12000 tonna vár(hat) feltárásra.
A kínai arany puzzle megértéséhez nézzük meg, hogy miként alakult az összkereslet (lakossági, intézményi, ipari) az elmúlt öt évben: 2008-ban 519 tonna ---> 2012-ben 1193,5 tonna ---> 2013 első félév 661,5 tonna. Év végére azonban már 1952 tonnával számolnak!
Ehhez viszonyítva a kínálat mennyisége (saját termelés, import, újra felhasznált arany): 2008-ban 601,8 tonna ---> 2012-ben 1937,5 tonna (becsült mennyiség!) ---> 2013 év végére 3010 tonna (szintén becsült mennyiség!)
Vagyis akár hogyan nézzük a számokat, jól kiolvasható egy nagy mértékű többlet a kínálati oldalon! Ezt figyelembe véve és háttérbe tolva a hivatalos pekingi propaganda adatait, az alábbi, a valósághoz közelálló számokat kaphatjuk a kínai jegybank aranyvagyonának bővüléséről, még ha csak elméleti szinten közelítünk a kérdéshez:
2009-ben hivatalosan 1054 tonna---> 2012-ben a fenti többlet alapján 2857,1 tonna---> 2013 év végi becsült mennyiség 3605,1 tonna (!). (Megjegyzés: természetesen ezek a számok tartalmazzák a felsorolásból kimaradt köztes évek becsült mennyiségi bővüléseit is!)
Ha a fent látott adatok és számítások valósnak bizonyulnának, akkor Kína az év végére második helyre zárkózna fel a világ legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országai között és már csak az USA előzné meg. Ráadásul mivel nem olyan egyszerű a számokat, főleg a Hongkongon keresztül érkező aranyimport tekintetében leellenőrizni, ezért még az se lenne meglepő, ha a jegybank arany készletei bőven a fent említett számok fölött lennének.
Peking azt is jól tudja, hogy a folyamatosan halmozódó aranytömeg óriási gazdasági fegyver a kezében. Nem véletlenül kapta fel a világsajtó azt a hírt, hogy a kínai kormány a nemzeti valuta az aranyhoz való kötését fontolgatja. Ha renminbi (jüan) megkapná ezt a hátszelet, akkor (némi túlzással) akár egy éjszaka alatt megfoszthatná az amerikai dollárt az első számú tartalékvaluta címétől. Ebben a törekvésében jó partnerévé válhat Oroszország is, amely szintén ködösít az állami sárga fém vagyon nagyságáról. Egy orosz-kínai pénzpolitikai tengely komolyan átrendezhetné a jelenlegi globális gazdasági rendszert még akkor is, ha most Kína tekintetében egyre borúlátóbbak az elemzők.
De hagyjuk az összeesküvési elméleteket. Elég izgalmas már az is, hogy megtanuljunk olvasni a pekingi "hivatalos" és a valós(nak tekinthető) gazdasági adatok kuszaságából.
A végére marad a költői kérdés: ki mennyire is bízik akkor az aranyban? Az elmúlt időszakban felröppenő optimista és baljós hiresztelések kereszttüzében ugyanis nehéz megítélni, hogy ősszel milyen irányt vesz majd az arany, de az elmúlt évtizedekben ősszel a kínai és india (ázsiai) területeken mindig főszerepet kapott a sárga nemesfém.
www.arteus-capital.com
