A költészet világába történt rövid kitérő után nézzünk körül a gazdaság nem ritkán rideg valóságában. 2008 októberében, a válság kitörésének és hullámszerű terjedésének idején az arany ára 19 százalékos zuhanást produkált. Igaz, azokban a hetekben ez nem érte nagyon váratlanul a befektetőket, hiszen a banki szektor olyan mértékű forráshiánnyal küzdött, hogy mindent pénzzé próbáltak tenni, így az addig jól jövedelmező aranyalapokat is.
2012 októberében a befektetők és az elemzők is az arany árának további ütemes emelkedését várták, amelynek alapját a kedvezően alakuló szeptemberi nemzetközi környezet szolgáltatta. Az amerikai jegybank, a FED példáját követve más nemzeti bankok is jelentős pénzmennyiség lazító intézkedések bevezetéséről döntöttek. A Kínai Nemzet Bank október első hetében mintegy 58 milliárd dollárnyi tőkét pumpált a rendszerbe. A japánok még nagyobbat léptek a 158 milliárd dolláros injekcióval. Ezen utóbbi kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a japán jegybank egyik vezető tisztségviselője szerint ez az irdatlan összeg csak felületi kezelésre lesz elegendő, sokkal mélyebbre kell majd nyúlni a zsebben az ország gazdasági állapotának tartós javítása érdekében.
Akkor mégis mi történhetett az arannyal október 5-e után, amikor is az 1790 USD és az 1374 euró feletti (ezen utóbbi a mindenkori új rekordárat jelenti!) szintekről látványos zuhanni kezdet? Mérvadó elemzői vélemények, így pl. az Arany Világ Tanács legutóbbi jelentése szerint maguknak a pénzmennyiség lazító intézkedéseknek egyedül már nincs meg a hosszan tartó aranyár-felhajtó hatása. Ráadásul a FED újabb kötvényvásárlási intézkedésének, a QE3 nemesfémekre gyakorolt befolyását már előre beárazta a piac. Nem jött váratlanul a bejelentés, hiszen ez az év szinte csak erről szólt, vagyis mikor adja be a derekát a jegybank és milyen mértékben lesz hajlandó megnyitni a pénzcsapot. Az elmaradt nagy meglepetés-érzésnek is betudható, hogy a sárga fémnek többszöri próbálkozása ellenére sem sikerült áttörni a pszichológiainak mondott 1800 dollár/uncia árgátat ilyen támasz mellett. Ennek megfelelően megindult az elmúlt hetek emelkedéséből szerzett/nyert profit kivonása. Emellett Merkel német kancellár athéni látogatását követően tulajdonképpen eldőlt, hogy a görögök megkapják a kért két év "laufot" a nemzetközi közösség által követelt reformok végrehajtásához, amely segítségével talán stabilizálhatják széthullott gazdaságukat. Egy időre tehát háttérbe szorul(hat)nak az euró zóna széthullásával kapcsolatos aggodalmak is, így az arany menedéknyújtó szerepére sem lett nagyobb az igény.
Korábban többször is írtuk, hogy az amerikai elnökválasztás csöppet sem közömbös a sárga fém számára, viszont hatásának fokát nehéz megjósolni. Nos, immár túl vagyunk a három elnök-jelölti televíziós vitán, valamint láthatjuk, hogy miképpen alakulnak (vagy bonyolódnak) az elnökválasztási rendszer egyedisége miatt döntő szerepet játszó ún. "csatatér államokban" (többségében nem elkötelezett szavazókkal rendelkező államok) a várható szavazati arányok. Bő tíz nap választ el bennünket november 6.-ától, de azt már most kijelenthetjük, hogy elmaradni látszik a kampányban amúgy megszokott durva személyeskedés, az ellenfelek (és nem ellenségek!!) inkább a moderáltnak mondható kommunikációs eszközöket részesítik előnyben. Szintén jól ismertek a gazdasági programok, valamint a piacokat gyakran megmozgató regionális konfliktusokra (pl. Irán, Izrael) vonatkozó külpolitikák. Obama és Romney fej-fej mellett haladnak, talán most ez jelenti a legnagyobb izgalmat. A dollár nincs kitéve annak, hogy bármely jelölt megválasztása esetén várható gazdasági intézkedések miatt már most megcsappanna a befektetők bizalma az amerikai fizetőeszközben.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a nemzetközi befektetési piacok ingerszegény környezetbe kerültek. Sem az elnökválasztás, sem az euró zóna körüli viharok nem borzolják annyira a kedélyeket, nem gerjesztenek olyan aggodalmakat, hogy ebből az árupiac vagy éppen a részvények profitálhatnának. Kivárásra rendezkednek be a szereplők! Ezért nem lehet meglepő, hogy az arany két hét alatt visszacsúszott az unciánkénti 1710 USD és 1320 euró körüli árra. Hogy meddig tart ez az apátia? Neves pénzintézetek és befektetők továbbra is kitartanak a megemelt aranyár-prognózisuk mellett, mivel a válságot fenntartó problémák megoldása még messze nem körvonalazódik. Az arany iránti visszafogott érdeklődés még eltarthat egy-két hétig, de várhatóan legkésőbb az amerikai elnökválasztást követően megint megmozdul a piac. A dollár esetleges erősödését ellensúlyozhatja az indiai és kínai piacon a mostani árcsökkenések okozta vásárlói kereslet fokozódása, amely mellett a sárga fém továbbra is számíthat a jegybankok olthatatlan arany utáni étvágyára... és persze a közös európai valutarendszeren belül újból felütheti a fejét a rosszkedv. A globális biztonság tekintetében nem éppen szívderítő, de annak is komoly esélye van, hogy november 6-a után újra kiéleződhetnek a regionális feszültségek, amelyek a nyersolaj mellett rövid és közép távon az arany árának emelkedését is gerjesztik.
www.arteus-capital.com
2012 októberében a befektetők és az elemzők is az arany árának további ütemes emelkedését várták, amelynek alapját a kedvezően alakuló szeptemberi nemzetközi környezet szolgáltatta. Az amerikai jegybank, a FED példáját követve más nemzeti bankok is jelentős pénzmennyiség lazító intézkedések bevezetéséről döntöttek. A Kínai Nemzet Bank október első hetében mintegy 58 milliárd dollárnyi tőkét pumpált a rendszerbe. A japánok még nagyobbat léptek a 158 milliárd dolláros injekcióval. Ezen utóbbi kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a japán jegybank egyik vezető tisztségviselője szerint ez az irdatlan összeg csak felületi kezelésre lesz elegendő, sokkal mélyebbre kell majd nyúlni a zsebben az ország gazdasági állapotának tartós javítása érdekében.
Akkor mégis mi történhetett az arannyal október 5-e után, amikor is az 1790 USD és az 1374 euró feletti (ezen utóbbi a mindenkori új rekordárat jelenti!) szintekről látványos zuhanni kezdet? Mérvadó elemzői vélemények, így pl. az Arany Világ Tanács legutóbbi jelentése szerint maguknak a pénzmennyiség lazító intézkedéseknek egyedül már nincs meg a hosszan tartó aranyár-felhajtó hatása. Ráadásul a FED újabb kötvényvásárlási intézkedésének, a QE3 nemesfémekre gyakorolt befolyását már előre beárazta a piac. Nem jött váratlanul a bejelentés, hiszen ez az év szinte csak erről szólt, vagyis mikor adja be a derekát a jegybank és milyen mértékben lesz hajlandó megnyitni a pénzcsapot. Az elmaradt nagy meglepetés-érzésnek is betudható, hogy a sárga fémnek többszöri próbálkozása ellenére sem sikerült áttörni a pszichológiainak mondott 1800 dollár/uncia árgátat ilyen támasz mellett. Ennek megfelelően megindult az elmúlt hetek emelkedéséből szerzett/nyert profit kivonása. Emellett Merkel német kancellár athéni látogatását követően tulajdonképpen eldőlt, hogy a görögök megkapják a kért két év "laufot" a nemzetközi közösség által követelt reformok végrehajtásához, amely segítségével talán stabilizálhatják széthullott gazdaságukat. Egy időre tehát háttérbe szorul(hat)nak az euró zóna széthullásával kapcsolatos aggodalmak is, így az arany menedéknyújtó szerepére sem lett nagyobb az igény.
Korábban többször is írtuk, hogy az amerikai elnökválasztás csöppet sem közömbös a sárga fém számára, viszont hatásának fokát nehéz megjósolni. Nos, immár túl vagyunk a három elnök-jelölti televíziós vitán, valamint láthatjuk, hogy miképpen alakulnak (vagy bonyolódnak) az elnökválasztási rendszer egyedisége miatt döntő szerepet játszó ún. "csatatér államokban" (többségében nem elkötelezett szavazókkal rendelkező államok) a várható szavazati arányok. Bő tíz nap választ el bennünket november 6.-ától, de azt már most kijelenthetjük, hogy elmaradni látszik a kampányban amúgy megszokott durva személyeskedés, az ellenfelek (és nem ellenségek!!) inkább a moderáltnak mondható kommunikációs eszközöket részesítik előnyben. Szintén jól ismertek a gazdasági programok, valamint a piacokat gyakran megmozgató regionális konfliktusokra (pl. Irán, Izrael) vonatkozó külpolitikák. Obama és Romney fej-fej mellett haladnak, talán most ez jelenti a legnagyobb izgalmat. A dollár nincs kitéve annak, hogy bármely jelölt megválasztása esetén várható gazdasági intézkedések miatt már most megcsappanna a befektetők bizalma az amerikai fizetőeszközben.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a nemzetközi befektetési piacok ingerszegény környezetbe kerültek. Sem az elnökválasztás, sem az euró zóna körüli viharok nem borzolják annyira a kedélyeket, nem gerjesztenek olyan aggodalmakat, hogy ebből az árupiac vagy éppen a részvények profitálhatnának. Kivárásra rendezkednek be a szereplők! Ezért nem lehet meglepő, hogy az arany két hét alatt visszacsúszott az unciánkénti 1710 USD és 1320 euró körüli árra. Hogy meddig tart ez az apátia? Neves pénzintézetek és befektetők továbbra is kitartanak a megemelt aranyár-prognózisuk mellett, mivel a válságot fenntartó problémák megoldása még messze nem körvonalazódik. Az arany iránti visszafogott érdeklődés még eltarthat egy-két hétig, de várhatóan legkésőbb az amerikai elnökválasztást követően megint megmozdul a piac. A dollár esetleges erősödését ellensúlyozhatja az indiai és kínai piacon a mostani árcsökkenések okozta vásárlói kereslet fokozódása, amely mellett a sárga fém továbbra is számíthat a jegybankok olthatatlan arany utáni étvágyára... és persze a közös európai valutarendszeren belül újból felütheti a fejét a rosszkedv. A globális biztonság tekintetében nem éppen szívderítő, de annak is komoly esélye van, hogy november 6-a után újra kiéleződhetnek a regionális feszültségek, amelyek a nyersolaj mellett rövid és közép távon az arany árának emelkedését is gerjesztik.
www.arteus-capital.com
