Az Európai Unióban gyakori problémaforrás a határokon átnyúló jogi ügyek során a végrehajtás hiányossága, amely sok esetben a tisztességes eljáráshoz való jog csorbulását okozta. Az EJE azonban meghozta az áttörést: a projekt keretein belül először hívták össze az európai bírósági végrehajtókat és az igazságügyi térség főszereplőit, így a szakemberek együtt dolgoztak ki megoldást a problémákra. A közös gondolkodáson túl az EJE egyik legfontosabb intézkedése egy internetes oldal létrehozása volt (www.europe-eje.eu), ahol az EU állampolgárok több nyelven (köztük magyarul is) tájékozódhatnak a jogi eszközökről és eljárásokról, amelyeket bírósági végrehajtás során kell alkalmazni.
A program egyik legsikeresebb résztvevője Magyarország volt. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát (MBVK) az EJE-ben való közreműködésen túl külön felkérték az EJS (e-irattovábbításról szóló, szintén 2 éves, európai uniós társfinanszírozásban megvalósuló program) segítésére és szakmai támogatására. Az EJS kidolgozásában való részvétel kiemelt fontosságú, mert a magyarországi végrehajtók alapvetően nem tartoznak a projektben megjelölt intézmények körébe, azonban az informatika és a dematerizálás (papír alapúról digitális ügyintézésre való áttérés) területén elért sikereik miatt nagy elismertségre tettek szert egész Európában.
A záró konferencián a magyar delegációt kérték fel, hogy mutassa be saját, sikeres példáján keresztül a projekt szívét jelentő európai végrehajtói névjegyzéket. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara előadása után Jean-Daniel Lackar, a Francia Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke elmondta: "Jelenleg csak a magyar, a francia, és a luxemburgi névjegyzék érhető el, de pár héten belül a többi partner névjegyzéke is felkerül a világhálóra." Lackar beszéde végén felkérte az MBVK-t, hogy tekintettel a magyar kamara informatikai fejlettségére és szakértelmére, nyújtson segítséget a partnereknek a névjegyzék kidolgozásában.
Fernando Paulino Pereira, az Európai Unió Tanácsa Főtitkársága "Polgári igazságügyi együttműködés" csoport vezetője elmondta, hogy a jövőben kiemelkedő szerepet fog kapni az elektronikus ügyintézés és az e-kommunikáció kiépítése az európai intézményekben, így fontos, hogy mindenhol zökkenőmentes legyen az átállás a számítógépes rendszerre.
A konferencián szó esett még az e-CODEX projektről, melynek lényege az internetes adatcserén alapuló e-igazságügyi kommunikáció. Az e-CODEX programjában 14 EU tagállam (köztük Magyarország) és Törökország szerepel, fejlesztése a jövőben az EJS projekttel párhuzamosan fog zajlani.
Bár a jelenlegi EJE projekt lezárult, a résztvevők izgatottan várják a folytatás lehetőségét, amelyről a koordinátorok ősszel tárgyalnak az Európai Bizottsággal.
(x)
A program egyik legsikeresebb résztvevője Magyarország volt. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát (MBVK) az EJE-ben való közreműködésen túl külön felkérték az EJS (e-irattovábbításról szóló, szintén 2 éves, európai uniós társfinanszírozásban megvalósuló program) segítésére és szakmai támogatására. Az EJS kidolgozásában való részvétel kiemelt fontosságú, mert a magyarországi végrehajtók alapvetően nem tartoznak a projektben megjelölt intézmények körébe, azonban az informatika és a dematerizálás (papír alapúról digitális ügyintézésre való áttérés) területén elért sikereik miatt nagy elismertségre tettek szert egész Európában.
A záró konferencián a magyar delegációt kérték fel, hogy mutassa be saját, sikeres példáján keresztül a projekt szívét jelentő európai végrehajtói névjegyzéket. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara előadása után Jean-Daniel Lackar, a Francia Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke elmondta: "Jelenleg csak a magyar, a francia, és a luxemburgi névjegyzék érhető el, de pár héten belül a többi partner névjegyzéke is felkerül a világhálóra." Lackar beszéde végén felkérte az MBVK-t, hogy tekintettel a magyar kamara informatikai fejlettségére és szakértelmére, nyújtson segítséget a partnereknek a névjegyzék kidolgozásában.
Fernando Paulino Pereira, az Európai Unió Tanácsa Főtitkársága "Polgári igazságügyi együttműködés" csoport vezetője elmondta, hogy a jövőben kiemelkedő szerepet fog kapni az elektronikus ügyintézés és az e-kommunikáció kiépítése az európai intézményekben, így fontos, hogy mindenhol zökkenőmentes legyen az átállás a számítógépes rendszerre.
A konferencián szó esett még az e-CODEX projektről, melynek lényege az internetes adatcserén alapuló e-igazságügyi kommunikáció. Az e-CODEX programjában 14 EU tagállam (köztük Magyarország) és Törökország szerepel, fejlesztése a jövőben az EJS projekttel párhuzamosan fog zajlani.
Bár a jelenlegi EJE projekt lezárult, a résztvevők izgatottan várják a folytatás lehetőségét, amelyről a koordinátorok ősszel tárgyalnak az Európai Bizottsággal.
(x)
