Fizetésképtelen cégek a mikulás puttonyában (x)

Építőipari területen november utolsó napján érte el a felszámolások száma a múlt év teljes évi adatát, míg például az informatikai- vagy agrárágazatban már ősz elején átlépte a felszámolások száma a korábbi teljes év számait. Már-már jónak tekinthető az autókereskedelemben tapasztalható kisebb mértékben emelkedő felszámolásszám, hiszen ebben az ágazatban talán a Mikulás hozta el a 2010-es évi teljes felszámolt cég darabszámot. Az év elején sokak által talán nem elég reálisan látott jövőkép, és a némileg hamisnak bizonyult optimizmus bizony már alig-alig látszik ki a szürke felhők mögül és még a leglelkesebb, legoptimistább elemző sem tehet mást, minthogy "újra értékel".

Nézzük, mi történik most a magyar cégvilágban! A jogszabályok folyton változó környezetében igen nehéz tervezni. Változik az adórendszer, a cégalapítás szabályozása, a jogkörök vagy épp a felelősség. A változások döntő többségéről mindenkinek megvan a maga véleménye, de az idő az, ami a későbbiekben tényekkel támasztja alá, vagy éppen cáfolja meg az irányvonalak helyességét.

Sokszor hallottuk, hogy Magyarországot a KKV cégek tartják el. Tény, a magyar cégek csupán alig 2 ezreléke tekinthető Európai Uniós értelemben "Nagyvállalatnak". Marad a többi 99.8 %, amelyek KKV és mikro vállalkozások. És sajnos közülük igen sok kényszervállalkozás. Ha alulról kívánjuk becsülni a kényszervállalkozások számát, akkor is mondhatjuk, hogy a hazai cégek legalább 50%-a e kategóriába sorolható. És bár sokan, sok fórumon kiállnak a KKV és mikro vállalkozások érdekeiért, egyet tisztán kell látni: a bizonytalanság, a hitelezés visszafogása, a Magyarországon járványos méreteket öltő fizetésképtelenség pont ezt a kört veszélyezteti a leginkább. Nem csak azért, mert a nagyobb cégek magas szintű szakmai felkészültséggel kezelik a különféle (pl. nem fizetési) kockázatokat, hanem azért is, mert a kis cégek esetében csupán egyetlen ki nem fizetett számla magával ránthatja a mélybe a kisvállalkozást.

Hazánkban egyébként is jellemző az alultőkésítés, a komoly likviditási probléma - amelyen természetesen tovább rontott a válság kapcsán kialakult még szigorúbb hitelezési gyakorlat - így ezen cégek talán még jobban magukra vannak utalva, mint eddig bármikor. Az elmúlt 20 év bebizonyította, hogy mindenkinek elsősorban magára számíthat. Ha egy vállalkozó nem mérlegeli a veszélyeket amikor hitelbe elvégez egy munkát, akkor ki teszi meg helyette? Cégek jönnek-mennek. 1 év alatt megszűnik 20 ezer és alakul 50 ezer. Az emberek a cégek mögött gyakran ugyanazok. Óvatosnak lenni vállalkozóként is mindenkinek ugyanolyan kötelessége kellene hogy legyen, mint ahogy éppen saját családjára vigyáz.

Ha a fogunk fáj, fogorvoshoz megyünk, ha jogi segítségre van szükségünk, felkeresünk egy ügyvédet. Hogy miért? Mert nekik ez a szakmájuk és mi sokat veszíthetünk, ha nem fordulunk szakemberhez. Vajon miért nem alakult ki a hazai KKV szektorban az igénye annak, hogy ha egy üzletet kötünk, akkor ismerjük meg a másik felet, illetve, ha valaki régi ügyfelünk, akkor folyamatosan kövessük a cégével kapcsolatos történéseket? Jó dolog a bizalom, de kevés. A tények, a tapasztalat, az információ segít, hogy megfelelő döntést hozzunk. Ha a gazdasági kultúra megfelelően fejlődik az öngondoskodás irányába, akkor talán jövőre a felszámolások számának növekedését is sikerül megállítani.

(x)