Világátlagban az összes energiaszükséglet felét az épületek üzemeltetése (45%), és az építőipar (5%) emészti fel, ezért a fenntartható építészet követelményei sem a lakó- sem a középületek építése során nem hagyhatók figyelmen kívül.
A nyersanyag kitermelés és szállítás, az építőanyag gyártás környezetterhelése, az alapanyagok visszaforgathatósága, az épület üzemeltetésének energiaigénye, és a házak emberi egészségre gyakorolt hatása egyaránt szerepet játszik az építés fenntarthatóságában.
A magyar építési kultúrában hagyományos természetes építőanyagok, mind a tégla és a kerámia cserép a környezeti terhelést tekintve is optimális tulajdonságokkal rendelkeznek.
Föld, víz, tűz, levegő - A kerámia építőelemek alapanyagai
A kerámia építőanyagok a föld anyagából, agyagból készülnek. Gyártásukhoz nem használnak nagy energiaigénnyel és káros anyag kibocsátással előállított félkész és késztermékeket, hanem valódi nyersanyagokkal a földből, vízből állítják elő, tűz és levegő használatával. Az égetés során az agyag minden ásványi komponense szilárd fázisú reakcióban, oldhatatlanul egyesül, ezáltal a finom pórusokban és szerteágazó kapillárisokban megkötött levegővel együtt szilárd építőanyaggá válik. A természetes anyagoknak hála, a kerámia építőanyagok sem a nyersanyag kitermelés, sem a gyártás, kivitelezés és feldolgozás során, sem a használatukkor fellépő, akár különleges behatás (pl. tűz) esetén, sem az élettartamuk végén történő lebontáskor, hulladéktárolókba történő lerakás vagy újrafeldolgozás során nem veszélyeztetik az egészséget és a környezetet.
A holnapnak építünk
Ma nagyon divatos fenntartható építésről beszélni. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, mely építőanyagok tartozhatnak ide, hasznos áttekintenünk az épületszerkezetek használhatósági élettartamát is. Ez az osztrák szakirodalom alapján falak esetén a következő:
Építőanyag Használhatósági élettartam (év)
Tégla falszerkezet >100
Falak külső szigeteléssel 30-50
Fa vázszerkezet
Burkolt 30-60
Impregnált 20-40
Fa-gerendafal >40
Az építőanyagok élettartama a ház értékállóságában is szerepet játszik.
Téglafal: optimális hőszigetelés kontinentális éghajlaton
A kerámia építőanyagok, mint a tégla és a kerámia tetőcserép amellett, hogy kiváló hőszigetelő képességekkel rendelkeznek, e tulajdonságuk a rendkívül fontos hőtárolási képességgel is párosul. A falak jó hőszigetelési képessége ugyanis önmagában még nem biztosítja az épületek gazdaságos hővédelmét; a könnyűszerkezetes építmények például hiába vannak kiválóan hőszigetelve, a nyári meleget bennük is csak légkondicionáló berendezéssel lehet elviselhetővé tenni. A téglafalak nagy hőtehetetlenségük következtében nagyon lassan melegszenek fel és hűlnek le, ezzel nagymértékben lecsökkentik a napi hőingadozást, ami különösen a nyári és az átmeneti időszakokban jelentősen mérsékli a ház energiaszükségletét.
Nem véletlen, hogy az évszázadok során a téglás építési kultúra terjedt el Magyarországon: a viszonylag szélsőséges, kontinentális éghajlat - nyári meleg, téli hideg - a kerámia építőanyagok használatát indokolja.
Természetesen egészségesen
Szintén lényeges szempont a felhasznált építőanyagok tekintetében, hogy milyen élettani hatásokkal rendelkeznek, hogyan befolyásolják a benne élő, dolgozó emberek közérzetét, egészségi állapotát. A kerámia építőanyagok lélegző, porózus szerkezetének köszönhetően a fal és a tető a belső párát és nedvességet átengedi, míg a külső hatásokkal szemben védelmet ad. A lélegző anyagok nem zárják el hermetikusan az ember számára nélkülözhetetlen természeti tényezőket, mesterségessel helyettesítve azokat, hanem természetes mikroklímát alakítanak ki, hozzájárulva az életminőség javulásához.
Optimális választás
Létezik a téglánál jobb hőszigetelő, pl: kőzetgyapot; van jobb hőtároló pl.: kő; erősebb is ismert pl.: beton, de csak az égetett kerámia ötvözi ezeket a tulajdonságokat egy építőanyagban, sőt mindemellett jó hangszigetelő, páraáteresztő, térfogatállandó, nedvességre nem érzékeny, gazdaságos, könnyen beépíthető, átalakítható, valamint látszó felületeken (tető, falburkolat) UV- és fagyálló és még esztétikus is.
További információ a http://www.wienerberger.hu weboldalon.
A nyersanyag kitermelés és szállítás, az építőanyag gyártás környezetterhelése, az alapanyagok visszaforgathatósága, az épület üzemeltetésének energiaigénye, és a házak emberi egészségre gyakorolt hatása egyaránt szerepet játszik az építés fenntarthatóságában.
A magyar építési kultúrában hagyományos természetes építőanyagok, mind a tégla és a kerámia cserép a környezeti terhelést tekintve is optimális tulajdonságokkal rendelkeznek.
Föld, víz, tűz, levegő - A kerámia építőelemek alapanyagai
A kerámia építőanyagok a föld anyagából, agyagból készülnek. Gyártásukhoz nem használnak nagy energiaigénnyel és káros anyag kibocsátással előállított félkész és késztermékeket, hanem valódi nyersanyagokkal a földből, vízből állítják elő, tűz és levegő használatával. Az égetés során az agyag minden ásványi komponense szilárd fázisú reakcióban, oldhatatlanul egyesül, ezáltal a finom pórusokban és szerteágazó kapillárisokban megkötött levegővel együtt szilárd építőanyaggá válik. A természetes anyagoknak hála, a kerámia építőanyagok sem a nyersanyag kitermelés, sem a gyártás, kivitelezés és feldolgozás során, sem a használatukkor fellépő, akár különleges behatás (pl. tűz) esetén, sem az élettartamuk végén történő lebontáskor, hulladéktárolókba történő lerakás vagy újrafeldolgozás során nem veszélyeztetik az egészséget és a környezetet.
A holnapnak építünk
Ma nagyon divatos fenntartható építésről beszélni. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, mely építőanyagok tartozhatnak ide, hasznos áttekintenünk az épületszerkezetek használhatósági élettartamát is. Ez az osztrák szakirodalom alapján falak esetén a következő:
Építőanyag Használhatósági élettartam (év)
Tégla falszerkezet >100
Falak külső szigeteléssel 30-50
Fa vázszerkezet
Burkolt 30-60
Impregnált 20-40
Fa-gerendafal >40
Az építőanyagok élettartama a ház értékállóságában is szerepet játszik.
Téglafal: optimális hőszigetelés kontinentális éghajlaton
A kerámia építőanyagok, mint a tégla és a kerámia tetőcserép amellett, hogy kiváló hőszigetelő képességekkel rendelkeznek, e tulajdonságuk a rendkívül fontos hőtárolási képességgel is párosul. A falak jó hőszigetelési képessége ugyanis önmagában még nem biztosítja az épületek gazdaságos hővédelmét; a könnyűszerkezetes építmények például hiába vannak kiválóan hőszigetelve, a nyári meleget bennük is csak légkondicionáló berendezéssel lehet elviselhetővé tenni. A téglafalak nagy hőtehetetlenségük következtében nagyon lassan melegszenek fel és hűlnek le, ezzel nagymértékben lecsökkentik a napi hőingadozást, ami különösen a nyári és az átmeneti időszakokban jelentősen mérsékli a ház energiaszükségletét.
Nem véletlen, hogy az évszázadok során a téglás építési kultúra terjedt el Magyarországon: a viszonylag szélsőséges, kontinentális éghajlat - nyári meleg, téli hideg - a kerámia építőanyagok használatát indokolja.
Természetesen egészségesen
Szintén lényeges szempont a felhasznált építőanyagok tekintetében, hogy milyen élettani hatásokkal rendelkeznek, hogyan befolyásolják a benne élő, dolgozó emberek közérzetét, egészségi állapotát. A kerámia építőanyagok lélegző, porózus szerkezetének köszönhetően a fal és a tető a belső párát és nedvességet átengedi, míg a külső hatásokkal szemben védelmet ad. A lélegző anyagok nem zárják el hermetikusan az ember számára nélkülözhetetlen természeti tényezőket, mesterségessel helyettesítve azokat, hanem természetes mikroklímát alakítanak ki, hozzájárulva az életminőség javulásához.
Optimális választás
Létezik a téglánál jobb hőszigetelő, pl: kőzetgyapot; van jobb hőtároló pl.: kő; erősebb is ismert pl.: beton, de csak az égetett kerámia ötvözi ezeket a tulajdonságokat egy építőanyagban, sőt mindemellett jó hangszigetelő, páraáteresztő, térfogatállandó, nedvességre nem érzékeny, gazdaságos, könnyen beépíthető, átalakítható, valamint látszó felületeken (tető, falburkolat) UV- és fagyálló és még esztétikus is.
További információ a http://www.wienerberger.hu weboldalon.
