A gazdaság akkor működik jól, ha verseny van a piacon. Versenyben a vállalkozások késhegyig menő küzdelmet folytatnak a vevők, a megrendelők kegyeiért. Igyekeznek minél alacsonyabb áron, minél jobb minőségű termékeket előállítva, minél kedvezőbb értékesítési feltételeket biztosítva, minél több vásárlót, megrendelőt szerezni. Ezt persze nem önzetlenül teszik, hiszen a több vásárló több árbevételt és nagyobb hasznot is jelent.
A folyamatos versengésben való részvétel azonban nagy áldozatokat követel a résztvevőktől. Állandóan fejleszteni kell, javítani a hatékonyságot annak érdekében, hogy az árakat egyre jobban le lehessen faragni. A versenykényszer azért alakul ki, mert normális esetben egyetlen vállalkozás sem tudhatja riválisai mit találnak ki például az ő vevői elcsábítása érdekében.
A versennyel járó "kényelmetlenségektől" sokan úgy igyekeznek megszabadulni, hogy az egymással normális esetben versengő vállalkozások képviselői titokban leülnek egymással és egyeztetik piaci magatartásukat. Ezt a piaci verseny korlátozására irányuló magatartást akkor nevezzük kőkemény kartellnek, ha a kartell résztvevői megbeszélik, hogy milyen áron adják termékeiket, vagy ki melyik piacra szállíthat, vagy adott esetben közbeszerzési tenderek egymás közti elosztásával zárják ki a versenyt. A verseny korlátozását célzó megállapodást a résztvevők írásban rögzíthetik, de megköthetik szóban is. Szándékuk azonban az utóbbi esetben is tetten érhető, hiszen piaci tevékenységük egységessé válik.
Előfordul, hogy a kartell szervezésének feladatát nem a vállalkozások végzik, hanem a szakmai kamarájukra, érdekképviseletükre bízzák. Ilyen esetben e szervezetek döntéseikkel igyekeznek úgy megszervezni a vállalkozások tevékenységét, hogy "mindenkinek jó legyen."
2. Milyen károkat okoz?
A kőkemény kartell nem egyéb, mint egyszerű lopás. Ebből a szempontból mindegy, hogy a villamoson emelik ki táskánkból a pénztárcánkat, vagy öltönyös urak arra szövetkeznek, hogy kilopják a zsebünkből a pénzt. A titkos versenykorlátozó megállapodás ugyanis komoly károkat okoz az adott ország minden egyes polgára számára. Amennyiben ugyanis az egymással versengő vállalkozásoknak sikerül elosztaniuk egymás között a vevőket, vagy meghatározni az értékesítési árakat, akkor az olyan helyzetet teremt, mintha csak egyetlen cég működne az adott piacon (monopólium). Emiatt az értékesítési árak az indokoltnál magasabbak, a minőség a lehetségesnél gyengébb, az értékesítési feltételek kedvezőtlenebbek lehetnek. A kartellező vállalkozások a fogyasztók kárára realizálnak extra profitot. A kartellezés, akárcsak a korrupció, félrevezeti a piaci folyamatokat. Kényszerből nem a legjobb, legolcsóbb árut vagy szolgáltatást vásároljuk meg. A korrupció és a kartellezés költsége beépül az árakba, amit végül a fogyasztó kénytelen megfizetni.
A fogyasztókat érintő kár nagyságát még megbecsülni is nehéz, hiszen a versenyt korlátozó kartellek megalakítását és működtetését a résztvevők minden áron igyekeznek titkolni. Nemzetközi kutatások szerint, ha egy adott piacon kartell működik, akkor az értékesítési árak legalább 10 százalékkal magasabbak az indokoltnál. A tipikus kartellfelár a versenyben kialakult árakhoz képest a kutatások szerint 25 százalék, de ennél akár lényegesen nagyobb mértéket is elérhet. (A vizsgált kartellek közel harmada a verseny mellett tapasztalható árnál átlagosan 20-40 százalékkal magasabb áron adta termékét.)
A versenyhivatal saját felmérése szerint az általa 2002 és 2006 között felszámolt 20 legnagyobb kartell a fenti becsléseket alapul véve legalább 64 milliárd forint, de átlagosan számolva 142 milliárd forint kárt okozott a fogyasztóknak. Magyarán a kartellező vállalkozások a csecsemőtől az aggastyánig minden magyar állampolgártól körülbelül 6400-14200 forintot loptak el.
3. Mit kockáztat a kartellező?
A közhiedelemmel ellentétben a kartell a benne részt vevő vállalkozásoknak sem előnyös. A verseny kikapcsolásával ugyanis az adott társaság elkényelmesedik. Az innováció, a fejlesztés lelassul, a hatékonysága romlik, ami előbb utóbb az árbevétel, a profit csökkenéséhez vezet. A kartell felbomlása, a piaci körülmények megváltozása esetén aztán a kartellben elkényelmesedett vállalkozás nem, vagy csak nagyon lassan tud reagálni az új kihívásokra.
A kartellben részt vevő vállalkozások komoly kárt okoznak a fogyasztóknak, így a versenyhatóság egyre keményebb eszközökkel lép fel a versenykorlátozó megállapodások felderítése és felszámolása érdekében. Ha a kartellre fény derül, az abban részt vevő vállalkozásoknak komoly negatív következményekkel kell szembenézniük.
Az egyik legsúlyosabb következmény a negatív sajtóvisszhang. A versenyhatóság döntése a sajtóban széles körben megjelenik, ráadásul a híradások a világhálón sokáig elérhetőek. (Az egyik internetes keresőbe írva a GVH és a kartell kifejezéseket több mint 4 ezer találatra bukkanunk.)
A kartellben való részvétel a legsúlyosabb versenyjogsértésnek számít, az ilyenben vétkes vállalkozást a GVH így komoly pénzbírsággal bünteti. Az elmúlt hét évben a GVH kartellezés miatt összesen csaknem 26,6 milliárd forint bírságot szabott ki. Volt olyan vállalkozás, amely egy ügyben 5,3 milliárd forint bírságot kapott. Európai szintű kartellek esetén akár a Bizottság is eljárást indíthat a kartellező cégek ellen és a bizottsági eljárásban kiszabott bírság számottevő mértékű.
A kartell által megkárosított vevők a kartellező vállalkozással szemben kártérítési pert indíthatnak. Ilyen perek már folynak a GVH által jogerősen megbírságolt útépítő kartellekben résztvevőkkel szemben. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. például 32 milliárd forint kártérítést követel a sztrádaépítéseket kartellben elnyerő vállalkozásoktól.
A fentieken túl egyéb következményekkel is szembe kell néznie a kartellezésen rajtakapott vállalkozásoknak. Ki lehet őket zárni a közbeszerzési eljárásokból, de eleshetnek az állami és uniós támogatásoktól is.
Ráadásul nem csak a kartellező vállalkozás, hanem a cég részéről a megállapodást megkötő személyek is sokat kockáztatnak. (Nemcsak a cégvezető tartozik felelősséggel, hanem az alkalmazottak, tagok is.) Ha bebizonyosodik, hogy a cég közbeszerzési vagy koncessziós eljárások során részt vett a közpénzek megszerzését célzó versenykorlátozó megállapodás megkötésében és működtetésében, 2005 szeptembere óta öt év szabadságvesztéssel büntethető.
A kartellben való részvétel évek múlva is visszaüthet. Tavaly tavasszal például egy egykori cégvezető azért nem lehetett gazdasági miniszter, mert kiderült, hogy az általa irányított vállalkozást a GVH korábban többször is elmarasztalta kartellezés miatt.
4. Kinek a feladata küzdeni a kartellek ellen?
Mint az előzőekben látható, a kartell mindenkinek komoly károkat okoz, az ellenük való fellépés közérdek. Minden honfitársunknak küzdeni kell a kartellek ellen. Mivel titkos megállapodásról van szó, a kartellek elleni fellépés nem egyszerű. A Gazdasági Versenyhivatal természetesen a rendelkezésre álló jogi és technikai eszközökkel és erőforrásokkal minden tőle telhetőt megtesz a kartellek megakadályozása, felderítése és szankcionálása érdekében, ugyanakkor munkáját az állampolgárok, vállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseletek egyaránt segíthetik azzal, ha az általuk észlelt kartell működésére felhívják a hatóság figyelmét.
5. Hogyan ismerjük fel a kartellt?
Kellő odafigyeléssel a kartellben részt vevő vállalkozások vevői, a beszerzéssel foglalkozó szakemberek, a közbeszerzési eljárásokat kiíró állami vagy önkormányzati szervezetek tisztviselői is felismerhetik a kartellre utaló jeleket. Alapvetően gyanús, ha egy vállalkozás viselkedése eltér a piacon megszokottól. Néhány példa:
- jelentősen esik az ár, amikor egy új vállalkozás megjelenik a piacon,
- ugyanaz a vállalat jelentősen eltérő ajánlatokat ad különböző esetekben, bár a költségek azonosak,
- hosszabb ideig változékony árak után árazonosság alakul ki,
- költségemelkedés nélkül jelentős áremelkedés történik,
- az előállított termékmennyiség az erős kereslet ellenére is csökken,
- hirtelen megszűnnek a különféle kedvezmények,
- a piaci szereplők versenytársaikhoz igazítják az értékesítési feltételeket,
- információ merül fel arról, hogy egyes versenyzők találkoztak, egyeztettek.
- a megszokottnál kevesebb ajánlat érkezik,
- egy vagy több cég visszavonja az ajánlatát, majd a győztes bevonja őket a projekt megvalósításába,
- az ajánlatok formája és tartalma nagyfokú hasonlóságot mutat,
- az ajánlattevők egyforma, részleteiben is azonos árat jelölnek meg,
- ugyanazok a hibák, hiányosságok merülnek fel a különböző pályázatokban,
- számottevő különbség van a legalacsonyabb és a legmagasabb ár között,
- az egyik ajánlattevő a tenderbontás előtt ismeri versenytársai pályázatát,
- ugyanazon kör vesz részt több versenytárgyaláson, de mindig más nyer,
- a sikertelen ajánlattévők alvállalkozóként bukkannak fel,
- a tendergyőztes hirtelen eláll a szerződéstől, hogy a kiíró a második legjobb céggel szerződjék,
- egymást követő pályázatokon ugyanaz a cég lesz a győztes, miközben nagyjából ugyanazok a versenytársak rendre sikertelen ajánlatot tesznek.
- Mindezen jelenségek természetesen csak utalhatnak kartellre, de nem feltétlenül jelentik, hogy létezik is a versenykorlátozó megállapodás. A kartellekre utaló jeleket, bizonyítékokat el kell juttatni a GVH-hoz, melynek megvannak az eszközei a kartell felszámolására.
6. Milyen eszközök állnak ebben a küzdelemben rendelkezésre?
A rejtetten működő kartellek feltárása rendkívül nehéz. Éppen ezért a GVH hatóságként széleskörű jogosítványokat kapott az ellenük való fellépésre. Az egyik legfontosabb ilyen eszköz az előzetes értesítés nélküli helyszíni szemle, vagy közismertebb nevén a rajtaütés. Ha a kartellgyanú megalapozott, a GVH munkatársai bírósági engedéllyel megjelennek a vállalkozás székhelyén, irodáiban és ott jogosultak adathordozókat (határidőnapló, laptop, szerver stb.) lefoglalni, tartalmukról másolatot készíteni. A GVH akár a céghez köthető magánhasználatú helyiségekben is rajtaüthet. A rajtaütés során a GVH kifinomult technikai módszereket alkalmaz a különböző digitális adathordozókon (szerver, merevlemez, pendrive, stb) található bizonyítékok felkutatására és elemzésére.
A hatóság igyekszik belülről is bomlasztani a kartelleket. Annak érdekében, hogy elbizonytalanítsa a kartellezőket, évekkel ezelőtt meghirdette engedékenységi politikáját. Ennek értelmében az a kartelltag, aki elsőként fordul a GVH-hoz és bizonyítékokat szolgáltat a hatóságnak a kartell létrehozásáról és működtetéséről mentesülhet a rá váró gyakran milliárdos összegű bírság alól, vagy jelentős bírságcsökkentést kaphat. E politika hatására a még működő kartellek előbb széthullhatnak, a hatósági csábítás elhinti a kétség magvait. Megérheti kiszállni a kartellből, hiszen az utóbbi években a kartellekkel szemben egyre szigorúbb fellépést tanúsító GVH jelentős bírságokat szabott ki.
7. Miként változott meg az elmúlt évben ez az eszköztár?
A GVH tapasztalatai szerint a hatósági szigor miatt a kartellezők az elmúlt években sokkal óvatosabbak lettek. Tevékenységükkel nem hagytak fel, de szorosabbra zárták a soraikat. Emiatt 2009. június 1-től a versenytörvényben tovább bővült a kartellezők ellen való küzdelem eszköztára.
A GVH engedékenységi politikája törvényi szinten került szabályozásra,és a korábbi engedékenységi program átláthatóságát, kiszámíthatóságát növelő szabályokat vezet be.
Az engedékenységi politika kihasználására ösztönzi a vállalkozásokat az a módosítás is, hogy az engedékenység alapján a bírság kiszabása alól mentesülő vállalkozások mindaddig nem kötelesek megtéríteni a kartellezéssel okozott kárt, ameddig a követelés az ugyanazon jogsértésért felelős másik (engedékenységben nem részesülő) károkozótól is behajtható.
A kartellezéssel okozott károk megtérítésére indított pereket segíti, hogy a módosítás értelmében a versenykorlátozó megállapodás árfelhajtó hatását az ellenkező bizonyításig tíz százalékosnak kell tekinteni. Fontos, hogy a vélelem csak a kőkemény, és csak az eladói- oldalon létrejött kartellek esetén alkalmazható. Ezáltal könnyebbé válik a kartellező vállalkozások ellen magánjogi jogérvényesítéssel élni kívánó felperes helyzete, hiszen a károkozás mértékét immár nem neki kell bizonyítania, ha megelégszik a tíz százalékkal.
Számos esetben előfordult, hogy a cégtől távozó munkatársak segítettek a GVH-nak egy kartell feltárásában. Ilyen esetben a GVH-hoz forduló bejelentő jogkövető állampolgárként egy súlyos károkat okozó jogsértés elleni fellépést segíti ugyan, mégis komoly következményekkel kell számolnia. E következmények hatásainak enyhítése céljából ez év április elsejétől bevezetésre kerül az informátori díj. Ezt az a természetes személy kaphatja, aki elsőként szolgál nélkülözhetetlen bizonyítékkal egy kartell működéséről a GVH számára. Az informátori díj a GVH által kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb 50 millió forint lehet. Az informátori díj bevezetésével jelentősen megnő a cégek részéről annak kockázata, hogy titokban tartott kartell megállapodásaikat felfedik, hiszen a kartellel kapcsolatba kerülő személyek (pl. a vállalkozások jelenlegi vagy volt alkalmazottai - akár a találkozókat szervező titkárnők, utazásszervezők is -, vagy az érdekképviseleti szövetségek, vagy kamarák alkalmazottai vagy egyéb érintett személyek) anyagilag motiválttá válnak a kartell felfedésében.
(x)
