A következő évtizedben 15 milliárdot fordítanak fejlesztésre, aminek közel a fele uniós forrás. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden, a Magyarország Európában Tanácskozás ülésén elmondta, hogy befektetés az emberbe, a gazdaságba és a környezetbe; a következő tizenegynéhány év átfogó fejlesztési programjának erre a három fő pillérre kell épülnie.
"A következő évtizedben 15 ezer milliárd forintot tudunk majd fejlesztésre fordítani, ennek közel felét európai uniós forrásból, a másik részét pedig nemzeti és magánforrásból" - jelentette ki a kormányfő. Kifejtette: az emberbe való befektetés elsősorban oktatásra, tudományra és kultúrára vonatkozik.
A gazdasági befektetés része a szektorpolitika mellett a kis- és középvállalkozások és a magyar multik megerősítése a régióban, míg a környezetibe az infrastruktúra, az úthálózat, a közlekedés, a szállítás az informatika és a környezetvédelmi programok fejlesztése tartozik.
Az ülésen - amelynek nagy részét zárt ajtók mögött tartották - a neves szaktekintélyekből, közéleti szereplőkből álló Magyarország Európában Tanácskozás az ország versenyképességének megőrzésére és javítására vonatkozó társadalomkutatások eredményeit vitatta meg.
Gazdasági versenyképesség A miniszterelnök hangsúlyozta: nincs versenyképes gazdaság, kultúra és tudomány erős közösségek nélkül.
"Egy ország társadalmának versenyképességéhez az kell, hogy tagjai és csoportjai, különböző szintű szerveződései hasonlóképpen versenyképesek legyenek, tudásban, kultúrában, attitűdben, karakterben. Ez jelenik meg a gazdasági versenyképességben is" - fogalmazott a kormányfő. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke felszólalásában azt mondta, Magyarország legfontosabb versenyképességi hátránya az állami, az önkormányzati szektor működése.
"Ha felzárkózási pályán akarunk haladni, akkor társadalmi megegyezésre van szükség az állami, önkormányzati működés átfogó reformjának végrehajtásában. Fontos lenne, hogy politikai erők ezt ne aknázzák alá" - hangsúlyozta.
A GKI vezetője megjegyezte, hogy a magyar modell az elmúlt 15 évben összességében sikeres volt, ugyanakkor a folyamat nyolc éve nem kap modernizációs impulzust. Kiemelte: Magyarországon a nyugdíjreform óta nem történt átfogó reform, az infrastruktúrából nem lehet tőkét kivonni, így csak a makroszektorok, például az ingatlanszektor versenyképes, mások, mint a textilipar, a mezőgazdaság egy része, a mikro- és kisvállalkozások nem.
Kutatási megállapodás Vértes András elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Miniszterelnöki Hivatal között létrejött kutatási megállapodás értelmében tevékenykedő versenyképességi csoport munkájának legelső eredménye a tanácskozásra elkészített és a fentieket rögzítő összefoglaló anyag.
Az ülésen a miniszterelnök és a GKI vezetője mellett részt vett Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, Chikán Attila egyetemi tanár, volt gazdasági miniszter, Kádár Béla akadémikus, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egykori minisztere, Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, Surányi György volt jegybankelnök, Ágh Attila politológus, Szinetár Miklós rendező, Bencze György filozófus és Tamás Pál szociológus.
"A következő évtizedben 15 ezer milliárd forintot tudunk majd fejlesztésre fordítani, ennek közel felét európai uniós forrásból, a másik részét pedig nemzeti és magánforrásból" - jelentette ki a kormányfő. Kifejtette: az emberbe való befektetés elsősorban oktatásra, tudományra és kultúrára vonatkozik.
A gazdasági befektetés része a szektorpolitika mellett a kis- és középvállalkozások és a magyar multik megerősítése a régióban, míg a környezetibe az infrastruktúra, az úthálózat, a közlekedés, a szállítás az informatika és a környezetvédelmi programok fejlesztése tartozik.
Az ülésen - amelynek nagy részét zárt ajtók mögött tartották - a neves szaktekintélyekből, közéleti szereplőkből álló Magyarország Európában Tanácskozás az ország versenyképességének megőrzésére és javítására vonatkozó társadalomkutatások eredményeit vitatta meg.
Gazdasági versenyképesség A miniszterelnök hangsúlyozta: nincs versenyképes gazdaság, kultúra és tudomány erős közösségek nélkül.
"Egy ország társadalmának versenyképességéhez az kell, hogy tagjai és csoportjai, különböző szintű szerveződései hasonlóképpen versenyképesek legyenek, tudásban, kultúrában, attitűdben, karakterben. Ez jelenik meg a gazdasági versenyképességben is" - fogalmazott a kormányfő. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke felszólalásában azt mondta, Magyarország legfontosabb versenyképességi hátránya az állami, az önkormányzati szektor működése.
"Ha felzárkózási pályán akarunk haladni, akkor társadalmi megegyezésre van szükség az állami, önkormányzati működés átfogó reformjának végrehajtásában. Fontos lenne, hogy politikai erők ezt ne aknázzák alá" - hangsúlyozta.
A GKI vezetője megjegyezte, hogy a magyar modell az elmúlt 15 évben összességében sikeres volt, ugyanakkor a folyamat nyolc éve nem kap modernizációs impulzust. Kiemelte: Magyarországon a nyugdíjreform óta nem történt átfogó reform, az infrastruktúrából nem lehet tőkét kivonni, így csak a makroszektorok, például az ingatlanszektor versenyképes, mások, mint a textilipar, a mezőgazdaság egy része, a mikro- és kisvállalkozások nem.
Kutatási megállapodás Vértes András elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Miniszterelnöki Hivatal között létrejött kutatási megállapodás értelmében tevékenykedő versenyképességi csoport munkájának legelső eredménye a tanácskozásra elkészített és a fentieket rögzítő összefoglaló anyag.
Az ülésen a miniszterelnök és a GKI vezetője mellett részt vett Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, Chikán Attila egyetemi tanár, volt gazdasági miniszter, Kádár Béla akadémikus, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egykori minisztere, Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, Surányi György volt jegybankelnök, Ágh Attila politológus, Szinetár Miklós rendező, Bencze György filozófus és Tamás Pál szociológus.
