Az Európai Parlament keddi strasbourgi ülésén a felzárkóztatási támogatások felhasználására vonatkozó kedvezőbb szabályokért emeltek szót a kelet-európai uniós tagországok képviselői.
A legtöbb felszólaló annak fontosságát hangoztatta, hogy az EU tagállamai és intézményei mielőbb fogadják el a 2007-2013 közötti hosszú távú költségvetést, mert csak annak ismeretében lehetséges időben felkészülni a támogatások fogadására és felhasználására.
Kelet-európai képviselők korábbi megállapítása szerint a szabályokkal kapcsolatban az Európai Bizottság meglehetősen negatív változásokat javasolt, és bizottsági szinten az EP-többség is jóváhagyta azokat.
A mostani vita után is nyitott maradt a kérdés, amely részjavaslatok mellett dönt a többség a szerdai szavazáson. A hat jelentés együttes vitájában felszólaló képviselők egyöntetűen nyilatkoztak arról, hogy szolidaritás, az összetartás, a fejlettségi szintek közelítése az uniós együttműködés egyik legfontosabb eleme.
Jelentős nézőpont-különbségek rajzolódtak ki ugyanakkor a régebbi és új tagországok képviselői között. Érezhető volt a már a költségvetési vita során is meglévő különbség a korábban csatlakozókéval arányos támogatások mellett fellépő új tagországok, a takarékoskodásra törő nettó befizető országok, illetve a járandóságuk lehető legnagyobb mértékű fenntartását kérő korábbi fő haszonélvezők között.
Hazánk számára fontos szabályok A vitatott részletek között olyan, Magyarország számára is fontos szabályok találhatók, mint a nem visszaigényelhető áfa támogathatósága, a magántőke bevonhatósága az önrészbe, a költségvetési átcsoportosítás, a támogatások felhasználási idejének korlátozása két évben, a lakásépítés vagy -felújítás támogathatósága.
Korábban az új tagállamokból érkezett képviselők már jelezték, hogy közösen megfogalmazott módosító indítványokat nyújtanak be annak megakadályozására, hogy az uniós felzárkóztatási támogatások felhasználási szabályai számukra elfogadhatatlan módon változzanak meg.
Megállapították ugyanis, hogy a tervezett módosításokkal az újonnan csatlakozott országok önkormányzatai és civil szervezetei szinte lehetetlen helyzetbe kerülnének.
A keddi vitában hozzászóló magyar képviselők közül Harangozó Gábor (MSZP) egyebek között annak fontosságát hangsúlyozta, hogy elkerüljék újabb nehézségeket a támogatások felhasználásában. Az egyszerűsítésére törekvésnél vigyázni kell szerinte arra, hogy megmaradjon a szegényebb haszonélvezők jogosultsága a támogatások igénybe vételére.
Úgy vélte, az önkormányzatokra a javaslatban szereplő néhány elem további súlyos költségterheket róna, amelyeket a szegényebbek el sem tudnának viselni.
A kelet-európai országok kéréseinek teljesítése nem jelentene több kiadást az EU számára, tette hozzá. Egyenlő esélyek, egyenlő jogok Pálfi István (Fidesz-MPSZ) azt hangoztatta: olyan javaslatokat kell kidolgozni, amelyek minden tagország számára egyenlő esélyeket és egyenlő jogokat biztosítanak a strukturális és kohéziós alapok elérésében.
A regionális és kohéziós politikai eszközöknek főszerepet kell játszaniuk "mind a bővítés megemésztésében, mind a kihívásokra adott válaszokban" - szögezte le.
A legfőbb értékelési szempontoknak az eredményességnek, valamint a hatékonyságnak kell lennie, de ezek hangoztatásával nem lehet olyan szabályokat elfogadni, amelyek kifejezetten hátrányos helyzetbe hozhatnak tagállamokat. Gurmai Zita (MSZP) a regionális megállapodások fontosságára, illetve a regionális szintű döntések biztosításának szükségességére hívta fel a figyelmet. "A régiók Európáját sokszínűség, a közigazgatás eltérő szintjei, formái jellemzik" - szögezte le. "Most, amikor az integráció, a közös európai projekt megtorpanni látszik, különösen fontos a helyi, regionális érdekek képviselete" - hangoztatta.
A legtöbb felszólaló annak fontosságát hangoztatta, hogy az EU tagállamai és intézményei mielőbb fogadják el a 2007-2013 közötti hosszú távú költségvetést, mert csak annak ismeretében lehetséges időben felkészülni a támogatások fogadására és felhasználására.
Kelet-európai képviselők korábbi megállapítása szerint a szabályokkal kapcsolatban az Európai Bizottság meglehetősen negatív változásokat javasolt, és bizottsági szinten az EP-többség is jóváhagyta azokat.
A mostani vita után is nyitott maradt a kérdés, amely részjavaslatok mellett dönt a többség a szerdai szavazáson. A hat jelentés együttes vitájában felszólaló képviselők egyöntetűen nyilatkoztak arról, hogy szolidaritás, az összetartás, a fejlettségi szintek közelítése az uniós együttműködés egyik legfontosabb eleme.
Jelentős nézőpont-különbségek rajzolódtak ki ugyanakkor a régebbi és új tagországok képviselői között. Érezhető volt a már a költségvetési vita során is meglévő különbség a korábban csatlakozókéval arányos támogatások mellett fellépő új tagországok, a takarékoskodásra törő nettó befizető országok, illetve a járandóságuk lehető legnagyobb mértékű fenntartását kérő korábbi fő haszonélvezők között.
Hazánk számára fontos szabályok A vitatott részletek között olyan, Magyarország számára is fontos szabályok találhatók, mint a nem visszaigényelhető áfa támogathatósága, a magántőke bevonhatósága az önrészbe, a költségvetési átcsoportosítás, a támogatások felhasználási idejének korlátozása két évben, a lakásépítés vagy -felújítás támogathatósága.
Korábban az új tagállamokból érkezett képviselők már jelezték, hogy közösen megfogalmazott módosító indítványokat nyújtanak be annak megakadályozására, hogy az uniós felzárkóztatási támogatások felhasználási szabályai számukra elfogadhatatlan módon változzanak meg.
Megállapították ugyanis, hogy a tervezett módosításokkal az újonnan csatlakozott országok önkormányzatai és civil szervezetei szinte lehetetlen helyzetbe kerülnének.
A keddi vitában hozzászóló magyar képviselők közül Harangozó Gábor (MSZP) egyebek között annak fontosságát hangsúlyozta, hogy elkerüljék újabb nehézségeket a támogatások felhasználásában. Az egyszerűsítésére törekvésnél vigyázni kell szerinte arra, hogy megmaradjon a szegényebb haszonélvezők jogosultsága a támogatások igénybe vételére.
Úgy vélte, az önkormányzatokra a javaslatban szereplő néhány elem további súlyos költségterheket róna, amelyeket a szegényebbek el sem tudnának viselni.
A kelet-európai országok kéréseinek teljesítése nem jelentene több kiadást az EU számára, tette hozzá. Egyenlő esélyek, egyenlő jogok Pálfi István (Fidesz-MPSZ) azt hangoztatta: olyan javaslatokat kell kidolgozni, amelyek minden tagország számára egyenlő esélyeket és egyenlő jogokat biztosítanak a strukturális és kohéziós alapok elérésében.
A regionális és kohéziós politikai eszközöknek főszerepet kell játszaniuk "mind a bővítés megemésztésében, mind a kihívásokra adott válaszokban" - szögezte le.
A legfőbb értékelési szempontoknak az eredményességnek, valamint a hatékonyságnak kell lennie, de ezek hangoztatásával nem lehet olyan szabályokat elfogadni, amelyek kifejezetten hátrányos helyzetbe hozhatnak tagállamokat. Gurmai Zita (MSZP) a regionális megállapodások fontosságára, illetve a regionális szintű döntések biztosításának szükségességére hívta fel a figyelmet. "A régiók Európáját sokszínűség, a közigazgatás eltérő szintjei, formái jellemzik" - szögezte le. "Most, amikor az integráció, a közös európai projekt megtorpanni látszik, különösen fontos a helyi, regionális érdekek képviselete" - hangoztatta.
