Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés új műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.

A keresztény hagyományok és a gasztronómiai szokások miatt a bárányhús különösen kedvelt húsvéti ételnek számít, így nem véletlen, hogy a hazai bárányexport legjelentősebb felvevőpiaca jó ideje Olaszország. Az utóbbi években azonban az európai muszlim közösségek kereslete is megnőtt, így a magyar bárányhús iránt egyre nagyobb az érdeklődés a nyugat-európai országokban is. Idén azonban korántsem volt felhőtlen a húsvét előtti várakozás, a száj- és körömfájás megjelenése ugyanis egy időre magával hozta a bárány exportjának teljes tilalmát is. Hogy ezek után lesz-e idén ízletes bárány a húsvéti asztalon, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában Holló Mátyással, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnökével és Gianni Annoni séffel, étteremtulajdonossal. Az Alapvetés podcast aktuális adását azelőtt rögzítettük, hogy Szlovákiában és a Levélen található marhatelepen új ragadós száj- és körömfájás kitöréseket találtak volna.

12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében, amely 2024 decemberében kezdte meg működését Üllőn. Bár sokan még mindig fenntartásokkal tekintenek a rovarfehérjék hasznosítására, a takarmányiparban bizony óriási kereslet mutatkozik irántuk, sőt a szektor globális szinten is hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik. Erről a témáról beszélgettünk az Alapvetés podcast új műsorában, ahol vendégünk Percze Rajmond, az Agroloop Hungary Kft. ügyvezetője.

A magyar agrárium jó ideje már lasszóval sem talál munkaerőt, az állattenyésztésben pedig különösen sok az olyan munkakör, amire nem jelentkezik senki. Nem véletlen, hogy a magyarok helyett egyre több helyen dolgoznak a Fülöp-szigeteki vendégmunkások, a baktalórántházai baromfitelepen pedig már egy sci-fibe illő humanoid robot tesztelése is folyik. De vajon milyen juttatásokért végzik el a filippínók azt, ami a magyaroknak nincsen ínyére? És mikor jön el az a pont, amikor a robotok révén széles körben is megoldódhat a súlyos munkaerőhiány? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában Bárány Lászlóval, a Master Good tulajdonos ügyvezetőjével és Ifj. Sántha Imrével, a Formula-GP Kft. ügyvezetőjével.

Az 5 mm-nél kisebb mikroműanyagok gyakorlatilag mindenütt megtalálhatóak a Földön, a folyóktól és a tavaktól kezdve a talajokon át egészen az elfogyasztott ételekig és az ivóvízig. A szervezetünkbe jutó plasztikdarabkák a szívben, vérben, izomrostokban és az anyatejben is képesek felhalmozódni, és egyre több jel mutat arra, hogy ezáltal bizonyos betegségek kockázata is nőhet. De vajon melyek azok az élelmiszerek, amelyekben különösen magas koncentrációban mutatták ki a mikroműanyagokat? És létezik-e olyan alternatíva, amellyel egy tudatos vásárló csökkenteni tudja a mikroműanyagok bevitelét? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában Szabó Istvánnal, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet egyetemi docensével.

A megnövekedett költségek, a fogyasztás visszaesése és további kedvezőtlen tényezők miatt az elmúlt években jelentősen visszaesett a beruházási hajlandóság az agrofood szektorban. Nem csoda, hogy az állattartó telepek megújítására és az élelmiszeripar fejlesztéseire kiírt pályázatoktól rendkívül sokat vár idén az ágazat, ami abból is látszik, hogy a vállalatok a meghirdetett támogatási keret többszörösét igényelték a tervezett fejlesztéseikhez. A várt fordulatot azonban beárnyékolják a geopolitikai feszültségek és az esetleges vámháború, valamint egyre inkább a klímaváltozás, mint megkerülhetetlen rizikófaktor. Ezekről a körülményekről és az agrárfinanszírozás idei kilátásairól beszélgetünk az Alapvetés podcast új adásában Szabó Istvánnal, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatójával.

Az élelmiszerárak emelkedésének üteme újra a 2022-2023-ban tapasztalt inflációs sokk adatait idézi, így egyre több vásárló kénytelen átgondolni, mi kerüljön otthon az asztalra. A drágulás ellen a horvátok vásárlási bojkottot hirdettek, hazánkban pedig az elmúlt napokban újra és újra felmerült az árstop bevezetésének ötlete, miközben az elemzők szerint ezek a megoldások inkább csak torzítják a piacot, mintsem valódi megoldást nyújtanak. Hogy mi vezetett idáig és meddig tarthat még az áremelkedés, arról Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője beszélt az Alapvetés podcast új műsorában.

A szántóföldi növénytermesztés bizonytalansága és a pályázatokban rejlő lehetőségek határozzák meg 2025-ben az agrárfinanszírozást, vagyis a potenciál mellett jelentős kockázattal is számolni kell jövőre nem csupán az ágazati szereplőknek, hanem a finanszírozó bankoknak is – mondta el Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripai Üzletágának ügyvezető igazgatója az Alapvetés podcast adásában.

Az elmúlt években meglepően jól teljesít az állattenyésztés a növénytermesztéssel szemben, azonban mindez nem jelenti azt, hogy az ágazatban nem lennének megoldandó problémák. Az állattartás különböző szegmensei ráadásul merőben eltérően teljesítenek: míg a sertéstartás és a broilernevelés jobb eredményeket mutat fel, a víziszárnyasok és a pulyka termékpályán komoly gondokkal küzdenek a szereplők. Mindez olyan szintet ért el, amely érdemben átrendezheti a piacot a következő időszakban.

A most aktuális pályázatok révén hozzávetőleg az élelmiszeripar egy teljes évi eredményét költheti beruházásokra, amelytől jelentős hatékonyság-javulást, a versenyképesség erősödését várják a szereplők. Nagy kérdés, hogy mire és hogyan költik majd el a nagy érdeklődést mutató vállalatok az összeget és milyen változást hozhat mindez a magyar élelmiszergazdaságban. Erről beszélt az Alapvetés podcastban Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Nagyvállalati Ügyfelek Igazgatóságának igazgatója, és Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. A téma szóba kerül Siófokon, az Agrárszektor 2024 konferencián is.