Megfelelő pénzügyi konstrukciók mellett a szakértelem és a folyamatos információszerzés, valamint azok értelmezése segíthet abban, hogy az agrárfinanszírozásban rejlő kockázatokat kivédjék a szereplők. Ez eddig sikerült is: annak ellenére, hogy forráshiányos, ráadásul számos kockázatnak kitett ágazatról van szó, továbbra is a legstabilabban hitelezhető szektor a mezőgazdaság.

Sokat vár a hazai agrofood-szektor a vidékfejlesztési forrásoktól, amely jelentős támogatást jelent az ágazat megújulásában és az így megvalósuló fejlesztésektől évekig tartó versenyképességi javulást remélnek az ágazati szereplők. Bonyolítja a helyzetet, hogy sem a mezőgazdaság egésze, sem az élelmiszeripar nincs igazán jó bőrben manapság – még ha felkészült és eredményes szereplőket találhatunk is.

Egyenlőtlen feltételek mellett, inkorrekt versenyben kellene helytállniuk a baromfiágazat uniós, és azon belül magyar szereplőinek a harmadik országokból származó importtal, döntően az ukrán behozatallal szemben – mondta el Csorbai Attila, a a Baromfi Terméktanács elnöke az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében.

Mindaddig, amíg a mezőgazdasági termelők nem remélhetnek jobb jövedelmet tevékenységüktől, nem várható, hogy felpörög a manapság igencsak takaréklángon pislákoló agrárgéppiac.

Méretüknél és kapcsolatrendszerüknél fogva is kiemelkedő szerepet játszanak a hazai agráriumban a legnagyobb agrárcégek, amelyek beszállítói körükkel együtt tevékenyen alakítják az ágazatot. Az Alapvetés podcastban Boros Zoltánnal, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának nagyvállalati ügyfelekért felelős igazgatójával beszélgettünk a témáról.

Az elmúlt egy-két év piaci folyamatai kedvezőtlenül érintették a hazai élelmiszerágazatot, amely jelentős pozíciókat is vesztett az importtermékekkel szemben - mondta el az Alapvetés podcast adásában Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke Siófokon, az Agrárszektor konferencián. A rendezvényen nyilatkozott Makai Szabolcs, a Talentis-Agro Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a növénytermesztési ágazat problémáira szintén a termékpálya egészének, így az élelmiszeriparnak a fejlesztése a megfelelő válasz.

A magyar bor „sztoriját” kellene megtalálni ahhoz, hogy a hazai pincészetek sikerrel szerepeljenek az exportpiacokon, és magasabb árakat tudjanak elérni az értékesítés során – mondta el Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője az Alapvetés Podcastban.

Előtérbe kerül a hazai élelmiszer-kereskedelemben az importáru, miután a magas infláció és az árstopok miatt is elfordulnak a kereskedők a magyar beszállítóktól. Mindez azért is fájdalmas Győrffy Balázs NAK-elnök szerint, mert sok vita után az elmúlt években stabilizálódni látszott a magyar beszállítók és a kereskedelmi láncok viszonya. Az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszerrel foglalkozó legújabb adásában szó esett az ukrán importnyomásról is, amelynek egyenlőtlen feltételei mellett nem tud győztesen kikerülni a magyar mezőgazdaság a mostani helyzetből.

Hihetetlen sebességgel fejlődik a globális mezőgazdaság, amely ma már sokkal inkább a szoftverek és a digitalizáció, valamint a tudomány kategóriáját jelenti, mint a hagyományos sztereotípiákat. A szerkezeti átalakulásra reagálva jött létre néhány éve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), amely egy versenyképesebb, modernebb oktató- és kutató központ kialakítását célozta. Gyuricza Csaba, az intézmény rektora a tudásintenzív agráriumról és a fiatalok megszólításáról beszélt az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjában.

Akármit is gondolunk a húsfogyasztásról, tény, hogy klímavédelmi, egészségügyi, állatjóléti szempontok miatt egyre inkább terjed a húsmentes, vagy legalábbis több növényi alapanyagot felhasználó étrend, különösen a fiatalabbak körében. A világ még sokáig, talán soha nem lesz vegetáriánus, de a változatos, a növényekre nagyobb hangsúlyt fektető étkezés az egészségünknek és a bolygónak is jót tenne a szakértők szerint.