Jöhetnek a bírói reformok, marad a gyülekezési jogról szóló törvény

A tegnapi kormányülésen a kabinet eleget tett egy törvényi kötelezettségének is: meghallgatta az Országos Bírósági Hivatal elnökének éves beszámolóját. Az OBH elnöke megerősítette, hogy a kormány, a Kúria, az OBH és az Országos Bírói Tanács közötti, korábban kötött négyoldalú megállapodás továbbra is érvényben van, és ennek alapján a bírák további béremelésére is lehet számítani.

A kormány reményei szerint a bírói kar nem fogja akadályozni azt a tervezett, két év alatt összesen 48 százalékos béremelést, amely 2025. január 1-jétől 2027. január 1-jéig valósulna meg.

A beszámoló során az is szóba került, hogy egyes bírósági döntések – különösen súlyos bűncselekmények esetében – jogos társadalmi felháborodást váltanak ki. Kormányzati oldalról felmerült a kérdés, hogy elfogadható-e, ha például több tucat kilogrammnyi kábítószer előállításán tetten ért elkövetők előzetes letartóztatás nélkül szabadlábon maradnak. A kormány elismeri, hogy az igazságszolgáltatás független, és az OBH elnöke érthető módon nem kommentál egyedi ügyeket. Ugyanakkor hangsúlyozta:

a jogállamiság nem csak a vádlottak jogainak, hanem a társadalom igazságérzetének tiszteletben tartását is megköveteli.

A kormányülésen a belügyminiszter is beszámolt az elmúlt időszak hídlezárásairól és tüntetéseiről. A kormány álláspontja szerint a gyülekezési jog fontos alapjog, de nem írhatja felül több százezer ember mindennapi életét.

„Egy-egy híd lezárása Budapesten ugyanis aránytalan sérelmet okoz a közlekedőknek – miközben a tüntetők gyakran néhány száz fővel demonstrálnak” – mondta Gulyás Gergely.

A kormány ezért arra kéri a Kúriát, hogy teremtsen világos helyzetet: a demonstrációk számára elegendő hely áll rendelkezésre a fővárosban úgy is, hogy közben ne bénítsák meg a város közlekedését.

Gulyás szerint a Pride tüntetésekre ez ugyanúgy vonatkozik, mint bármely más rendezvényre: nem jogosítanak fel senkit arra, hogy Budapestet időről időre megbénítsák.