
A nyugdíjak egyenlőtlenségének a vizsgálatához a KSH nyilvános adatait használjuk, viszonylag egyszerű eszközökkel feldolgozva a néhol hiányos és rosszul tagolt nyers adatokat. Fő eredményeink:
- dokumentáljuk az előző évtizedben fokozatosan növekvő nyugdíjegyenlőtlenségeket;
- jelezzük a növekvő egyenlőtlenségek lehetséges okait.
Ezek alapján javasoljuk, hogy a kormányzat a nyugdíjrendszer paraméterértékeinek megváltoztatásával csökkentse a jelenlegi túlzott nyugdíjegyenlőtlenségeket – vagy legalább állítsa meg az egyenlőtlenségek növekedését.
A nyugdíjak egyenlőtlenségének több dimenziója van. Az első dimenzió az azonos évjáratú nyugdíjasok közötti egyenlőtlenség. Ezen túlmenően az egymást követő évjáratú nyugdíjasok között is fennállhat egyenlőtlenség, valamint a férfiak és a nők nyugdíjai között is. Egy ország nyugdíjegyenlőtlenségeinek megértéséhez ismerni kell a kereseti egyenlőtlenségeket és a nyugdíjszabályokat – ebben az írásban ezekre csak érintőlegesen térünk ki.
A rendszerváltás után Magyarországon az induló nyugdíjak a mai szabályokhoz képest kevésbé függtek az életpálya keresetektől (szakszóval nagyon degresszívek voltak, ami praktikusan azt jelentette, mintha a nettó kereseteket még egyszer megadóztatták volna). A már megállapított nyugdíjak bérkövető indexálása miatt azonban az egyenlőtlenségek a megállapítás utáni években alig változtak.
Az 1998-ban induló kötelező magánnyugdíj-rendszerrel harmonizálandó, 2013-ra az állami nyugdíjrendszerben is meg akarták szüntetni az újraelosztást az induló nyugdíjak megállapításánál. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy ha valaki az egész élete során mindig pontosan kétszer annyi, de még a járulékplafon alatti jövedelem után fizetett volna nyugdíjjárulékot, akkor kétszer akkora induló nyugdíjra lett volna jogosult – vagyis mindenféle átcsoportosítás megszűnt volna a nyugdíjrendszeren belül a jobban kereső és ezért nagyobb nyugdíjjogosultsággal rendelkezőktől a rosszabbul kereső és kisebb nyugdíjra jogosultak felé. 2011-ben azonban a magánpillér államosításakor ezeket az eredeti terveket elvetették, és az állami rendszerben megmaradtak a korábban is érvényesülő újraelosztó mechanizmusok (például egy bizonyos életpálya átlagkereset, a degressziós küszöb fölött a kereset növekedése már nem egy-az-egyben, hanem csak részlegesen növeli az induló nyugdíjat, valamint a ledolgozott évek számának növekedése is – legalábbis 20 és 40 év között – egyre kevésbé növeli a nyugdíjjogosultságot). Azonban ezzel egyidőben az szja-reformok miatt erősödött a nettó keresetek egyenlőtlensége, és 2013-ban a járulékalap plafonját is eltörölték. Ezek az intézkedések jelentősen megnövelték az induló nyugdíjak korosztályokon belüli egyenlőtlenségét. Mindezek tetejébe a korosztályok közötti egyenlőtlenségek is nőttek: a már megállapított nyugdíjak 2010/2012-ben bevezetett tiszta árindexálása és a 2016-ban berobbanó, valamint jelentősen felülbecsült átlagos nettó kereset emelkedés jelentősen megnövelte az egymás után nyugdíjba vonulók nyugdíjának a különbségét – vagyis a korosztályok közötti egyenlőtlenségeket.
A nyugdíj-egyenlőtlenségek korosztályokon belüli és korosztályok közötti növekedésének következtében nem meglepő, hogy a teljes nyugdíjegyenlőtlenség is növekedett
– és pontosan ezt mutatják az 1. ábra jobb oldali paneljának kék (férfiak) és piros (nők), a 2010-es években folyamatosan emelkedő vonalai, amelyek a férfiak és nők nyugdíjainak általunk becsült szórásait mutatják. (A becslés pontos részletei megtalálhatók a 2023-as Munkapiaci tükörben megjelent írásunkban.) Az egyenlőtlenségek szempontjából az egyetlen jó hír az, hogy eközben a férfi-női bérkülönbségek változatlanok maradtak, és ez tükröződött a két nem nyugdíjainak nagyjából állandósuló különbségében (1. ábra bal oldali panelja) is.

Az induló és a korábban megállapított nyugdíjak növekedése közötti – tehát az egymás után nyugdíjba vonuló korosztályok nyugdíja közötti – különbséget szemlélteti a 2. ábra, amelyen az éves nominális bérnövekedés (bal oldali panel zöld vonala, az induló nyugdíjak növekedési üteme) és az éves infláció (bal oldali panel piros vonala, a már megállapított nyugdíjak növekedési üteme) értékeit tüntettük föl 2015 óta. E kettő különbsége mutatja meg azt, hogy a 2012 óta érvényes nyugdíjszabályozás alapján az adott évben mennyivel növekedtek gyorsabban az induló nyugdíjak, mint a korábban megállapítottak. Az eltérés különösen jelentős volt a 2010-es évek második felében: 2015-2021 között az induló (újonnan megállapított) nyugdíjak reálértéke kb. 45%-kal lett magasabb (ld. a 2. ábra jobb oldali paneljét) – miközben a már megállapított nyugdíjak reálértéke a nyugdíjszabályoknak megfelelően nem változott.

Végezetül a 3. ábra a férfiak átlagos öregségi nyugdíjait mutatja 2013 és 2022 között születési korcsoportok szerint, a KSH 2013--2022 közötti kiadványai alapján. Az ábra jól szemlélteti az előző két pontban bemutatott folyamatokat. Egyrészt jól látható, hogy az 1955-ben vagy később született korosztályok (amelyek 2019-től vonulhattak nyugdíjba) újonnan megállapított öregségi nyugdíjai kiugróan magasak a többi korosztályhoz képest (lásd a 2020-tól megjelenő, az 1954 után született korosztályokra vonatkozó kiugróan magas átlagnyugdíjakat az ábra jobb oldali paneljában). Másrészt az is megfigyelhető, hogy a még a korhatáremelések előtt kevés szolgálati évvel nyugdíjba vonuló 1935-1939-es és 1940-1944-es korosztályok (világoskék és zöld jelöléssel a 3. ábra bal oldali paneljében) átlagnyugdíjai alacsonyabbak, mint az utánuk magasabb életkorban és ezért több szolgálati idővel nyugdíjba vonuló korosztályoké.

Összegzés helyett: A magyar nyugdíjegyenlőtlenségek az elmúlt években jelentősen emelkedtek, és véleményünk szerint ez a folyamat társadalmi méretekben nem előnyös.
Ugyanakkor az elmúlt években beköszöntő magasabb inflációs környezetben, valamint a reálbérek robbanásszerű emelkedésének elmúltával az induló nyugdíjak reálnövekedése mára leállt (amit egy nyugdíjrendszerbe épített technikai hatás, a nominálisan rögzített degressziós küszöbök elértéktelenedése is segített), sőt meg is fordulhat. Célszerű lenne a nyugdíjrendszer paraméterértékeit úgy megváltoztatni, hogy az általános egyenlőtlenség növekedése megálljon, sőt meg is forduljon. A degressziós küszöbök ügyes megválasztásán túl ennek legegyszerűbb eszköze a járulékalap-plafon visszahozatala (esetleg a plafon fölötti kereseteknél keletkező nyereség megadóztatásával párhuzamosan). A korosztályok közötti nyugdíjegyenlőtlenségeket csak az korlátozhatja, ha az induló nyugdíjak valorizálásában alkalmazott nettóbér-index reálisabb lenne és a már megállapított nyugdíjak megállapításában a béralakulás is szerepet kapna.
Reiff Ádám a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és a CEU vendégoktatója.
Simonovits András a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének emeritus kutatója.
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép forrása: Getty Images
Folytatódott a hullámvasút, ütötték az amerikai tőzsdéket
Történelmi rali után újabb lefordulás volt az USA-ban.
Folyamatosan gyengül tovább a forint, hiába a vámháborús szünet
A nagy esti rali után itt a hullámvasút.
Trump ezt is elintézte: 2008 óta nem történt ilyen a világ leglikvidebb tőzsdei alapjánál
Szokatlan torzulások léptek fel.
Szabadkereskedelmi tárgyalásokat kezd az EU és az Egyesült Arab Emírségek
Több területen is együttműködhetnek felek.
Fontos egyezségre jutott az EU és Kína az elektromos autós vámok ügyében
Új megoldás születhet.
Trump posztjai felpörgették a tőzsdét – Felmerült a piaci manipuláció gyanúja
Kongresszusi tagok is vizsgálatot követelnek.
Itt a 4,75%-os kamatú lakáshitel
Hitelügyintézős Gáborunk írt egy új cikket, a CIB 4,75%-os lakáshiteléről. Ez nem olyan kamu, mint a fiatalok 5%-os lakáshitele, ehhez tényleg hozzá lehet jutni, igaz, CSOK hitelt is kell vele
HP Inc. - elemzés
Az áprilisi Top10-ből éppen csak kicsúszott. Ha ma csinálnám a listát, a 10. lenne, az árfolyamok nagyon hektikusan mozognak. Ránéztem, és követni is kezdtem.Cégismertető1939-ben alapítottá
"Túl sok tervet láttunk bele a trumpi álmokba"
Példátlanul szigorú vámintézkedéseket jelentett be Donald Trump az Európai Unióval és Kínával szemben. Trump a bejelentés napját a felszabadítás napjának nyilvánította az Egyesült Állam
NAV késedelmi pótlék változások 2025-től - havonta kell megfizetni a pótlékot
A NAV 2025-től új rendszert vezet be a késedelmi pótlék kiszabására: az éves egyszeri előírás helyett havi rendszerességgel kerülnek előírásra a késedelmi pótlékok az adószámlán. Ez a
SPB: Törékeny az egyensúly a globális piacokon
Jelenleg az erős túlpozicionáltság okoz drasztikus mértékű esést a piacon, miközben makrogazdasági oldalról nem történt jelentős változás az elmúlt időszakban. Kínában a feldolgozóipa
A mesterséges intelligencia szerepe a high-frequency tradingben
Az MI-alapú high-frequency trading növeli a piaci likviditást és csökkenti a vételi és eladási árak közötti különbségeket, ugyanakkor gyorsasága miatt instabilitást és visszaéléseket is
Donald, WTF?!
Az összes vámháborús verzió közül ez volt talán a legdurvább, főleg amiatt, hogy milyen piaci reakció érkezett rá. A HAH különkiadásában Zsolt Móricz Danival és...
The post Donald, WTF?!
Globális energiaipari foglalkoztatás: trendek és kihívások
A munkahelyteremtésben egyre jelentősebb a tiszta energiával foglalkozó ágazatok szerepe, egyszersmind lassul a fosszilis energiahordozókban érdekelt szektorok növekedése.


- Trump meghátrál! Tépik a piacokat
- Itt a Telekom bejelentése: változik az inflációkövető díjkorrekció
- Nyakunkon az újabb "devizahiteles" válság? - Soha nem látott összegben adósodnak el a magyarok
- Megtörténhet az elképzelhetetlen Amerikával Trump miatt – aggódnak a hitelminősítők
- Amiről senki sem beszél: még az állampapírokon is bukhatsz nagyot – mutatjuk, hogyan kerüld el
Trump miatt rángatóznak a tőzsdék – Mi jelent most menedéket?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
Kockázat vagy lehetőség a génmódosított élelmiszer?
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Nagy hibát vétett Donald Trump, és hol lehet még a szakadék vége?
Folytatódik a vámháború.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.