Az utóbbi hónapokban újságcikkek, szakértői riportok és tudományos elemzések tömege jelezte, hogy a Covid-19 pandémiának sok esetben súlyos és hosszantartó hatása van a járvány által érintettek mentális állapotára. Ez a hatás részben közvetlen, a betegség mentális szövődményeihez kapcsolódik, másrészt közvetett: a fertőzéstől, annak következményeitől való félelemhez, a gyászhoz, a járvány kezeléséhez kapcsolódó korlátozó intézkedésekhez ( kijárási korlátozásokhoz, távolságtartáshoz, távoktatáshoz, távmunkához, a gazdasági tevékenységek korlátozásához, munkaidő csökkentéséhez, a munkahely elvesztéséhez vagy a jövedelemvesztéshez) kapcsolódik. A mentális betegségek a járvány előtt is megfigyelt terjedésének társadalmi rizikófaktorai részben már korábban ismertek voltak (így az alacsony iskolázottság, a szegénység, a jövedelmi bizonytalanság, a munkanélküliség), másrészt az okok új jelenségekhez kapcsolódtak. Fontos szerepük van a mentális problémákkal szemben védelmező tényezők gyengülésének, például a társadalmi kapcsolatok ritkulásának, a napi rutinok fellazulásának, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés megnehezülésének.
Külföldön az utóbbi hónapokban publikálták az első olyan tanulmányokat, melyek nemcsak igyekeztek átfogó elemzést adni a járvány mentális következményeiről, de javaslatokat is fogalmaztak meg azok kezelésére. A tekintélyes The Lancet orvosi folyóirat által szervezett Lancet Covid-19 Bizottság (Lancet COVID-19 Commission) még 2020-ban szakértői munkacsoportot állított fel a helyzet tanulmányozására (Mental Health & Wellbeing Task Force). A csoport első jelentése 2021 áprilisáig tekinti át a releváns szakirodalmat. Miután megállapítja, hogy a szorongással, depresszióval és lelki gyötrelemmel küzdő emberek száma jelentősen növekedett a járvány első éve alatt, javaslatokat fogalmaz meg a járvány mentális következményeinek kezelésére, mindenek előtt további célzott kutatásokra és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére.
A téma kutatásában fontos mérföldkő volt a Santomauró és társai által 2021. októberében a Lancetben publikált, 204 országra és régióra kiterjedő metaelemzés, amely referált folyóiratokban megjelent kvantitatív vizsgálatok adatai alapján kísérletet tett a probléma mértékének globális becslésére. Az eredmények szerint a kóros szorongással élők száma világméretekben 26 százalékkal, a depresszióban szenvedők száma 28 százalékkal növekedett a járvány első éve alatt.
A becslések szerint ez a növekedés 76,2 illetve 53,2 millió embert jelentett a vizsgált időszakban.
Ezeket az adatokat is túlszárnyalja az OECD 2021. májusában publikált 15 országra kiterjedő elemzése a járvány mentális hatásairól. A jelentés szerint egyes országokban megduplázódott illetve megháromszorozódott a szorongással illetve depresszióval élő emberek száma. (lásd az ábrát) Az is megfigyelhető volt, hogy a járvány egymást követő hullámai újabb és újabb lökést adtak a mentális betegségek terjedésének.
A mentális hatások nem egyformán érintik a társadalom különböző rétegeit. Már a Lancet munkacsoport említett metaelemzése is megállapította, hogy a mentális problémák növekedése az átlagnál jobban érintette a nőket és a fiatalabb korosztályokat. Az OECD vizsgálata pedig kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a járvány mentális hatásai szempontjából is a leginkább sebezhető munkavállalói csoportokba tartoznak. Ide tartoznak például azok a dolgozók, akiknek nincs megfelelő munkatapasztalatuk, alacsony iskolai végzettségűek, egészségi problémájuk van, vagy ápolási kötelezettségeik vannak. Ezeknek a csoportoknak a beazonosítása a rendelkezésre álló adminisztratív adatok alapján sokszor nem lehetséges és ez is nehezíti a támogatásukra alkalmazható célzott aktív munkaerőpiaci eszközök alkalmazását. Az idézett OECD tanulmány példát mutat arra, hogy célzott egyedi felmérések, miképpen segítik a problémák, az általuk érintett munkavállalók beazonosítását és a helyzet kezelésére alkalmas szakpolitikai javaslatok kidolgozását.
Miközben a járvány által közvetlenül vagy közvetve érintettek mentális állapotának romlása megkívánta volna, hogy az országok növeljék a mentális betegségek gyógyítására szolgáló kapacitásaikat, a felmérések éppen az ilyen szolgáltatások visszaszorulását mutatják a járvány kirobbanása óta. A nyugtatók és antidepresszánsok fogyasztásának világszerte tapasztalható növekedése és az online terápiák számának jelentős növekedése csak részben pótolják a személyes részvételen alapuló csoportos és egyéni terápiák visszaszorulását. Ma már többen cikkeznek arról, hogy
a Covid-19 pandémia után a világnak egy új pszichodémiás krízissel, a mentális zavarok járványszerű terjedésével kell megküzdenie.
A tanulmányokban olvasható szakpolitikai javaslatok mindenek előtt a probléma részleteit feltáró kutatási programok elindítását, másrészt a mentális problémák kezelésére alkalmas terápiás kapacitások bővítését szorgalmazzák. Nagyon fontos azonban annak felismerése, hogy ennek a pszichodémiának a kezelése messze túllép az egészségügyi rendszer lehetőségein. A kormányzat, a társadalmi szervezetek összehangolt társadalompolitikai intézkedései tudják enyhíteni, visszaszorítani azokat a társadalmi okokat, melyek hosszabb távon is kiváltják, felerősítik az érintett csoportok mentális problémáit és amelynek hatásait most rendkívüli mértékben felerősítik a járvány következményei.
Jó példa erre a mentális terápiák és a foglalkoztatáspolitikai intézkedések összekapcsolódása. Ismeretes, hogy a járvány által kiváltott mentális problémák jelentős része a munkaerőpiaci viszonyokhoz kapcsolódik (munkahely elvesztése, az állások bizonytalansága, munkarendek megváltozása, távmunka elrendelése, csökkentett munkaidő, work sharing).
Nem véletlen, hogy a javaslatok jelentős részében visszaköszönnek az OECD-nek még a járvány előtti évek tapasztalatai alapján, 2015 májusi határozatában megfogalmazott irányelveiben. Ennek oka, hogy a mentális problémák terjedésbe jelentős részben ugyanazokat a csoportokat érinti, melyek már korábban is a veszélyeztetett csoportokba tartoztak. Ezekben az esetekben a mentális problémák kezelését célzó erőfeszítéseket integrálni kell az érintett csoportok támogatását célzó szakpolitikák rendszerébe. Különösen fontos ebből a szempontból a munkaerőpiaci politikák és a mentális problémákat kezelő terápiás beavatkozások integrálása. A foglalkoztatási szolgálatok munkatársait fel kell készíteni a mentális problémák felismerésére, és ha szükséges az ügyfelek számára biztosítani kell a mentális problémák kezeléséhez szükséges professzionális szolgáltatásokat. A szolgálatoknak kiemelt figyelmet kell fordítani a leginkább veszélyeztetett csoportokra, például a fiatalokra, vagy a tartós munkanélküliekre. A tapasztalatok szerint az aktív munkapiaci programokban való részvétel sok esetben önmagában is pozitív hatással van az érintettek mentális állapotára. Fontos azonban. hogy a programok értékelésénél is figyelembe vegyék ezeket a hatásokat.
Magyarországon Demetrovics Zsolt és Király Orsolya készítettek egy a nemzetközi szakirodalomra támaszkodó jelentést az MTA számára 2021. márciusában a pandémia mentális hatásairól. 2021 októberében pedig Osváth Péter az Orvosi Hetilapban közölt összefoglaló tanulmányt a hazai tendenciákról és a szükségese egészségügyi és kormányzati teendőkről. Ő az emelte ki, hogy a járvány mentális következményeinek kezelésében kiemelkedő szerepe van az egészségügyi, mentálhigiénés ellátórendszerek mellett a politikai döntéshozók, a társadalmi szervezetek, és a média munkatársai közötti együttműködésnek.
Ez a felismerés még fájdalmasan hiányzik a járványra adott hazai szakpolitikai intézkedésekből.
Ennek a felismerésnek a gyümölcse lehet egyebek mellett a munkakeresési idő hosszához igazított munkanélküli segélyezés, a foglalkoztatási szolgálat fejlesztése oly módon, hogy képes legyen ellátni az integrált foglalkoztatáspolitikai és mentálhigiénés feladatokat.
A cikkhez használt hivatkozások:
- Aknin, B. és társai (2021): Mental Health During the First Year of the COVID-19 Pandemic: A Review and Recommendations for Moving Forward. Lancet COVID-19 Commission Mental Health Task Force in press at Perspectives on Psychological Science.Preprint with PsyArXiv. May 24, 2021. https://psyarxiv.com/zw93g/
- Demetrovics Zsolt, Király Orsolya (2021): A COVID-19-világjárvány hatása a mentális egészségre. MTA. https://mta.hu/tudomany_hirei/a-covid-19-vilagjarvany-hatasa-a-mentalis-egeszsegre-111251
- OECD (2021a): Tackling the mental health impact of the COVID-19 crisis: An integrated, whole-of-society response. 2021 május.12. https://www.oecd.org/coronavirus/policy-responses/tackling-the-mental-health-impact-of-the-covid-19-crisis-an-integrated-whole-of-society-response-0ccafa0b/
- OECD (2021b): Building inclusive labour markets: active labour market policies for the most vulnerable groups. OECD Policy Responses to Coronavirus (COVID-19) 2021 október 21. https://www.oecd.org/coronavirus/policy-responses/building-inclusive-labour-markets-active-labour-market-policies-for-the-most-vulnerable-groups-607662d9/
- OECD (2021c): Recommendation of the Council on Integrated Mental Health, Skills and Work Policy, OECD/LEGAL/0420. https://legalinstruments.oecd.org/en/instruments/OECD-LEGAL-0420
- OECD (2021d): Report On The Implementation of the OECD Recommendation On Integrated Mental Health, Skills And Work Policy. C/MIN(2021)19. 5-6 October 2021. https://one.oecd.org/document/C/MIN(2021)19/en/pdf
- Ornell F., Borelli W.V., Benzano D. et al., The next pandemic: impact of COVID-19 in mental healthcare assistance in a nationwide epidemiological study, The Lancet Regional Health - Americas, https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34518824/
- Osváth Péter dr. (2021): A COVID–19-pandémia mentálhigiénés következményei. Hogyan tudunk felkészülni a pszichodémiás krízisre? Orvosi Hetilap. 2021; 162(10): 366–374. https://akjournals.com/view/journals/650/162/10/article-p366.xml
- Santomauro D. és társai (2021): Global prevalence and burden of depressive and anxiety disorders in 204 countries and territories in 2020 due to the COVID-19 pandemic. The Lancet. October 08, 2021 DOI: https://doi.org/10.1016/S0140-6736(21)02143-7 , https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(21)02143-7/fulltext
- WHO (2020), The impact of COVID-19 on mental, neurological and substance use services: results of a rapid assessment, World Health Organization, Geneva, https://www.who.int/publications/i/item/978924012455
A szerző a Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének emeritus kutatója
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép: Shutterstock
