
A többségében külföldi tulajdonú vállalatokat – a rövidség kedvéért multikat, bár tudjuk, nem mind azok – gyakran éri olyan vád, hogy a profit hazautalásával, a cégen belüli kereskedelem innovatív árazásával és adókedvezmények révén inkább megrövidítik, mint gazdagítják az országot.
A vitákban kevesebb szó esik arról, hogy az általuk kifizetett bért zömmel magyarok kapják, annak nagy részét itthon költik el, és itthon is adóznak utána.
Az országnak ebből akkor származik a legnagyobb haszna, ha a multiknál dolgozók többet keresnek; ha az esetleges bérelőnyük hordozható, azaz, átvihető a belföldi szektorba; illetve ha a multiknál szerzett munkatapasztalatnak van tovagyűrűző hatása, a multit sosem látott dolgozók keresetét is megemeli az onnét érkezett munkatársaik esetlegesen nagyobb termelékenysége.
A publikált statisztikai adatokból legfeljebb az első kérdésre kaphatunk – részben félrevezető – választ. A jelenlegi legfrissebb, 2016-os adatok szerint a többségi külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai 60 százalékkal többet kerestek, mint a belföldi vállalatoknál foglalkoztatottak. Ez az adat csalóka, mert a multiknál dolgozók iskolázottabbak, nyelvtudásuk és informatikai jártasságuk az átlagosnál jobb, maguk a vállalatok pedig nagyobbak, termelékenyebbek és jellemzően a hazai helyett a világpiacra dolgoznak. Ezek a tényezők pedig a belföldi szektorban is növelnék a béreket.
Cikkünkben egy korábbi, 2003-2011-es, cserébe sokkal gazdagabb adatbázison alapuló tanulmány legfontosabb eredményeit ismertetjük. Az adatok a tíz fősnél nagyobb cégek dolgozóinak ötven százalékos mintájára vonatkoznak, melyben az egyének kilenc éven át követhetők, akkor is ha több munkáltatónál is megfordulnak ezen időszak alatt. A róluk és a munkahelyeikről rendelkezésre álló információk így nem csak a bérszint, hanem a hordozhatóság és a tovaterjedő hatás elemzését is lehetővé teszik. Kihasználva az adatbázis adottságait és modern ökonometriai módszereket, három megállapítást teszünk.
1. A külföldi tulajdonú cégek dolgozói, különösen a diplomások, többet keresnek - de nem annyival, mint hinnénk
Az 1. ábra szerint az alacsony és közepes képzettségűek 44 illetve 50 százalékkal kerestek többet a multiknál, mint a hasonló képzettségűek a belföldi szektorban, a magasan képzettek pedig több mint a kétszeresét vitték haza. Ezen a képen alig változtat, ha azonos nemű és korú munkavállalókat hasonlítunk össze, és néhány további egyéni jellemzőt is figyelembe veszünk: a megfigyelt időszak egészében eltöltött idő, gyes, gyed, ápolási segély, rokkantnyugdíj, rokkantsági járadék az adott hónapban, egészségügyi kiadás az adott évben.

A foglalkozás, a vállalatnál töltött idő és a regionális munkanélküliség figyelembe vétele többet számít, de csak a kevéssé képzetteknél: a diplomások még ezen tényezők azonossága esetén is kétszer annyit keresnek, ha multinál dolgoznak. Esetükben akkor csökken nagyot a becsült bérelőny (205-ről 155 százalékosra), ha a legfontosabb vállalati jellemzők (méret, tőkefelszereltség, export) hatását is kiszűrjük. Csakhogy még ez a becslés sem vet számot azzal, hogy a béreket sokféle, az adatokban meg nem figyelt készség is befolyásolja, és elképzelhető, hogy a multik a dolgozóikat a jobb készségekkel rendelkezők közül választják ki – akik bármilyen cégnél az átlagosnál jobban keresnének. A valódi bérelőnyt csak akkor láthatjuk, ha ugyanazon személyeknek az egyik és másik szektorban elért keresetét hasonlítjuk össze. Ilyen esetekből azonosítják a bérelőnyt a táblázat utolsó sorának számait szolgáltató modellek, melyek szerint a multik az alacsony és közepes képzettségűeknek 10-12 százalékkal, a magasan képzetteknek 27 százalékkal fizetnek többet. Ez sem jelentéktelen előny, de messze áll attól, amit a nyers adatok mutatnak.
A kevéssé képzettek szerényebb kereseti előnyéről megjegyzendő, hogy másutt (a KSH Munkaerő-felmérésében) rendelkezésre álló adatok szerint esetükben a bértöbblet részben különféle hátrányokat kompenzál: gyakoribb a több műszakos munkarend, az esti, éjszakai és hétvégi munka, magasabb az állásvesztési kockázat. Ha ezen tényezőket is figyelembe tudnánk venni, akkor várhatóan a 10-12 százalékosnak becsült többlet egy része is elolvadna. Ezért figyelmünket a továbbiakban a diplomásokra korlátozzuk (pontosabban azokra, akik a megfigyelt években legalább egyszer dolgoztak diplomás foglalkozásban vagy vezetőként).
2. Amikor a diplomások elhagyják a külföldi szektort, sokat veszítenek, de még így is többet keresnek az új, belföldi munkahelyükön, mint akik belföldi cégtől érkeztek
Az adatok jellegének köszönhetően meg tudjuk figyelni, hogy honnét érkeztek a hazai tulajdonú vállalatokhoz az újdonsült belépők. A 2. ábra első oszlopában a multiktól érkezetteket hasonlítjuk azokhoz, akik korábban más hazai vállalatnál dolgoztak. A második oszlop esetében az összevetést egyazon (belföldi) céghez érkező külföldi illetve belföldi munkáltatótól érkezők között végezzük el. Azonos nemű és korú, azonos foglalkozású, a küldő vállalatnál – és a váltás közbeni esetleges munkanélküliségben – azonos időt eltöltött embereket hasonlítunk össze, akik hasonló cégeknél és munkaerőpiacon dolgoztak a váltás előtt és után is. E mellett megkülönböztetjük azokat, akik a korábbi munkáltatójukat tömeges leépítés idején, zömmel rajtuk kívül álló okból hagyták el. Azok között, akik egyenként vagy kisebb csoportokban kerültek ki a munkahelyükről, több rosszul teljesítő lehet, ami az új munkahelyen elért keresetben is éreztetheti a hatását.

Mint látható, a multiktól érkezett dolgozók a hazai vállalatoknál is megőrzik a bérelőnyük egy részét:
azok, akik tömeges leépítés, csőd, vállalatmegszűnés vagy áttelepülés közben vagy után hagyták el a munkahelyüket 14 százalékkal, sőt még az ugyanazon cégnél dolgozó, más hazai cégtől érkezettekhez képest is 12 százalékkal többet keresnek átlagosan. Ez kisebb előny, mint amit akkor realizáltak, amikor a külföldi szektorban dolgoztak, de semmikép nem lebecsülendő. Az összes belépőre becsült bértöbblet kisebb, amit a multiktól egyenként távozók negatív szelekciójának – miszerint a rosszul teljesítő dolgozóktól válnak meg hamarabb – tulajdonítunk.
3. A külföldi cégnél meg nem fordult kollégák is nyernek a multis tapasztalattal rendelkezők érkezésén, még ha nem is sokat
Végezetül, megvizsgálhatjuk azt is, hogyan befolyásolják – ha egyáltalán – a multiktól érkezők azoknak a bérét, akik maguk nem dolgoztak a külföldi szektorban. A 3. ábra szerint ez a hatás erősnek nem mondható, de pozitív és statisztikailag szignifikáns az ötven fősnél nagyobb vállalatok esetében, ahol a multiktól érkezettek arányát pontosabban mérjük (kis cégeknél sűrűbben fordul elő, hogy egy ötven százalékos mintában nem figyeljük meg a multitól érkezett kollégát). A diplomások 1,1-1,2 százalékot nyernek, ha a közepesen vagy magasan képzett kollégáik között húsz százalékkal emelkedik a külföldi szektorban szerzett tapasztalattal bíró kollégák aránya. (A mértékek érzékeltetésére: egy százfős cégnél átlagosan 14 diplomás foglalkozású dolgozik, és tegyük fel, hogy közülük senki nem dolgozott multinál. Ha felvesznek három volt multi-dolgozót, az arányuk közel húsz százalékos lesz.) A hatás gyenge, de erősebb, mint amit például Braziliában talált egy, a miénkhez sokban hasonlító elemzés.

A kutatásban tehát egyidejűleg figyeltünk meg „multi-prémiumot”, bérveszteséget a szektor elhagyásakor, bérelőnyt a hazai szektorba való átlépés után, és az új, hazai kollégákra átterjedő hatást. Mire utal ezeknek a tüneteknek az együtt járása? Azt bizton állíthatjuk (az 1. táblázat adatai alapján), hogy a multik bérelőnye nem egyszerűen a jó minőségű munkaerő lefölözésének tudható be: az ott dolgozók a saját bérátlagukhoz képest is többet keresnek, amikor multinál dolgoznak. Ha a multik ezzel a bérprémiummal csak a dolgozóik hűségét és odaadását próbálnák megvásárolni, az önkéntes kilépéseket és bizonyos információk kiszivárgását akarnák megelőzni, az megmagyarázhatná a távozók bérveszteségét, de a későbbi bértöbbletet és az átterjedő hatást nem. Az adatokkal összhangban álló legvalószínűbb forgatókönyv a tudásáramlásé. A multiknál dolgozók általános és vállalat-specifikus ismereteket halmoznak fel a magyar átlagnál sokkal modernebb környezetben. Az utóbbiak elvesznek, az előbbiek azonban megmaradnak a multitól való távozás után, ami egyszerre implikál bérveszteséget a távozáskor, valamint bérelőnyt és átterjedő hatást a belföldi szektorban történő elhelyezkedés után.
Ha így van, az egyértelmű nyeresége az országnak
Köllő János a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Központ Közgazdságtudományi Intézetének munkatársa
Boza István a Central European University PhD hallgatója
Címlapkép: Getty Images
Mesterlövészek a tetőkön: Példátlan biztonsági intézkedések a pápa temetésén
Több utcát lezártak.
Így kezdj bele a tőzsdei grafikonelemzésbe! – díjmentes online előadás
Kezdő lépések és alaptechnikák
Példátlan beruházási ciklus jön: a világtörténelem legnagyobb infrastrukturális fejlődése vár ránk
Eddig sem a tőke hiányzott, hanem a megfelelő becsatornázás.
A kínai elnök bejelentette az MI-forradalom következő fázisát
Többet fektetnek a technológiába.
Unicredit ingyenes számlacsomag
Mint mindenki másnak, nekünk is megszüntették a Raiffeisen Gold2 számlacsomagunkat, helyette választhattuk volna az új Prémium számlákat, aminek a legnagyobb hátulütője az, hogy havi egymilli
Sokszínűség és befogadás: ESG fókuszban a vállalati kultúra
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A \"Social\" (társadalmi) pillér ugya
Háromszor annyiból enni tízmilliókba kerül!
Amikor online feljön a kérdés, hogy mennyit költenek az emberek ételre, legtöbbször már nem is válaszolok. Ennek fő oka, hogy a mi családunk költései annyival le vannak maradva a tipikustól (
Zöld hidrogén és ipari kereslet: segíti-e a tagállamok kibocsátáscsökkentését az EU hidrogénstratégiája?
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok lassítják.
Elszigetelt bunkerek versengése - Mind autarkisták leszünk
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent \"Mind merkantilisták vagyunk\" írása Milton Friedman 1965-ös \"Mind Keynesiánusok vagyunk\" kijelentését próbálta átformálni a modern kor
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit
A nearshoring jelenség átrendezi a világkereskedelmet - Délkelet-Ázsia lehet az egyik nyertes
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási láncokban, miközben erősödnek a regionális gazdasági és ipari együ
Jobban drágult a hütte, mint a kisbolt
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei...
The post Jobban dr


- Utódlás: Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója
- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
Évtizedek óta nem látott változás az OTP-nél – Mi jöhet most?
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.