
A többségében külföldi tulajdonú vállalatokat – a rövidség kedvéért multikat, bár tudjuk, nem mind azok – gyakran éri olyan vád, hogy a profit hazautalásával, a cégen belüli kereskedelem innovatív árazásával és adókedvezmények révén inkább megrövidítik, mint gazdagítják az országot.
A vitákban kevesebb szó esik arról, hogy az általuk kifizetett bért zömmel magyarok kapják, annak nagy részét itthon költik el, és itthon is adóznak utána.
Az országnak ebből akkor származik a legnagyobb haszna, ha a multiknál dolgozók többet keresnek; ha az esetleges bérelőnyük hordozható, azaz, átvihető a belföldi szektorba; illetve ha a multiknál szerzett munkatapasztalatnak van tovagyűrűző hatása, a multit sosem látott dolgozók keresetét is megemeli az onnét érkezett munkatársaik esetlegesen nagyobb termelékenysége.
A publikált statisztikai adatokból legfeljebb az első kérdésre kaphatunk – részben félrevezető – választ. A jelenlegi legfrissebb, 2016-os adatok szerint a többségi külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai 60 százalékkal többet kerestek, mint a belföldi vállalatoknál foglalkoztatottak. Ez az adat csalóka, mert a multiknál dolgozók iskolázottabbak, nyelvtudásuk és informatikai jártasságuk az átlagosnál jobb, maguk a vállalatok pedig nagyobbak, termelékenyebbek és jellemzően a hazai helyett a világpiacra dolgoznak. Ezek a tényezők pedig a belföldi szektorban is növelnék a béreket.
Cikkünkben egy korábbi, 2003-2011-es, cserébe sokkal gazdagabb adatbázison alapuló tanulmány legfontosabb eredményeit ismertetjük. Az adatok a tíz fősnél nagyobb cégek dolgozóinak ötven százalékos mintájára vonatkoznak, melyben az egyének kilenc éven át követhetők, akkor is ha több munkáltatónál is megfordulnak ezen időszak alatt. A róluk és a munkahelyeikről rendelkezésre álló információk így nem csak a bérszint, hanem a hordozhatóság és a tovaterjedő hatás elemzését is lehetővé teszik. Kihasználva az adatbázis adottságait és modern ökonometriai módszereket, három megállapítást teszünk.
1. A külföldi tulajdonú cégek dolgozói, különösen a diplomások, többet keresnek - de nem annyival, mint hinnénk
Az 1. ábra szerint az alacsony és közepes képzettségűek 44 illetve 50 százalékkal kerestek többet a multiknál, mint a hasonló képzettségűek a belföldi szektorban, a magasan képzettek pedig több mint a kétszeresét vitték haza. Ezen a képen alig változtat, ha azonos nemű és korú munkavállalókat hasonlítunk össze, és néhány további egyéni jellemzőt is figyelembe veszünk: a megfigyelt időszak egészében eltöltött idő, gyes, gyed, ápolási segély, rokkantnyugdíj, rokkantsági járadék az adott hónapban, egészségügyi kiadás az adott évben.

A foglalkozás, a vállalatnál töltött idő és a regionális munkanélküliség figyelembe vétele többet számít, de csak a kevéssé képzetteknél: a diplomások még ezen tényezők azonossága esetén is kétszer annyit keresnek, ha multinál dolgoznak. Esetükben akkor csökken nagyot a becsült bérelőny (205-ről 155 százalékosra), ha a legfontosabb vállalati jellemzők (méret, tőkefelszereltség, export) hatását is kiszűrjük. Csakhogy még ez a becslés sem vet számot azzal, hogy a béreket sokféle, az adatokban meg nem figyelt készség is befolyásolja, és elképzelhető, hogy a multik a dolgozóikat a jobb készségekkel rendelkezők közül választják ki – akik bármilyen cégnél az átlagosnál jobban keresnének. A valódi bérelőnyt csak akkor láthatjuk, ha ugyanazon személyeknek az egyik és másik szektorban elért keresetét hasonlítjuk össze. Ilyen esetekből azonosítják a bérelőnyt a táblázat utolsó sorának számait szolgáltató modellek, melyek szerint a multik az alacsony és közepes képzettségűeknek 10-12 százalékkal, a magasan képzetteknek 27 százalékkal fizetnek többet. Ez sem jelentéktelen előny, de messze áll attól, amit a nyers adatok mutatnak.
A kevéssé képzettek szerényebb kereseti előnyéről megjegyzendő, hogy másutt (a KSH Munkaerő-felmérésében) rendelkezésre álló adatok szerint esetükben a bértöbblet részben különféle hátrányokat kompenzál: gyakoribb a több műszakos munkarend, az esti, éjszakai és hétvégi munka, magasabb az állásvesztési kockázat. Ha ezen tényezőket is figyelembe tudnánk venni, akkor várhatóan a 10-12 százalékosnak becsült többlet egy része is elolvadna. Ezért figyelmünket a továbbiakban a diplomásokra korlátozzuk (pontosabban azokra, akik a megfigyelt években legalább egyszer dolgoztak diplomás foglalkozásban vagy vezetőként).
2. Amikor a diplomások elhagyják a külföldi szektort, sokat veszítenek, de még így is többet keresnek az új, belföldi munkahelyükön, mint akik belföldi cégtől érkeztek
Az adatok jellegének köszönhetően meg tudjuk figyelni, hogy honnét érkeztek a hazai tulajdonú vállalatokhoz az újdonsült belépők. A 2. ábra első oszlopában a multiktól érkezetteket hasonlítjuk azokhoz, akik korábban más hazai vállalatnál dolgoztak. A második oszlop esetében az összevetést egyazon (belföldi) céghez érkező külföldi illetve belföldi munkáltatótól érkezők között végezzük el. Azonos nemű és korú, azonos foglalkozású, a küldő vállalatnál – és a váltás közbeni esetleges munkanélküliségben – azonos időt eltöltött embereket hasonlítunk össze, akik hasonló cégeknél és munkaerőpiacon dolgoztak a váltás előtt és után is. E mellett megkülönböztetjük azokat, akik a korábbi munkáltatójukat tömeges leépítés idején, zömmel rajtuk kívül álló okból hagyták el. Azok között, akik egyenként vagy kisebb csoportokban kerültek ki a munkahelyükről, több rosszul teljesítő lehet, ami az új munkahelyen elért keresetben is éreztetheti a hatását.

Mint látható, a multiktól érkezett dolgozók a hazai vállalatoknál is megőrzik a bérelőnyük egy részét:
azok, akik tömeges leépítés, csőd, vállalatmegszűnés vagy áttelepülés közben vagy után hagyták el a munkahelyüket 14 százalékkal, sőt még az ugyanazon cégnél dolgozó, más hazai cégtől érkezettekhez képest is 12 százalékkal többet keresnek átlagosan. Ez kisebb előny, mint amit akkor realizáltak, amikor a külföldi szektorban dolgoztak, de semmikép nem lebecsülendő. Az összes belépőre becsült bértöbblet kisebb, amit a multiktól egyenként távozók negatív szelekciójának – miszerint a rosszul teljesítő dolgozóktól válnak meg hamarabb – tulajdonítunk.
3. A külföldi cégnél meg nem fordult kollégák is nyernek a multis tapasztalattal rendelkezők érkezésén, még ha nem is sokat
Végezetül, megvizsgálhatjuk azt is, hogyan befolyásolják – ha egyáltalán – a multiktól érkezők azoknak a bérét, akik maguk nem dolgoztak a külföldi szektorban. A 3. ábra szerint ez a hatás erősnek nem mondható, de pozitív és statisztikailag szignifikáns az ötven fősnél nagyobb vállalatok esetében, ahol a multiktól érkezettek arányát pontosabban mérjük (kis cégeknél sűrűbben fordul elő, hogy egy ötven százalékos mintában nem figyeljük meg a multitól érkezett kollégát). A diplomások 1,1-1,2 százalékot nyernek, ha a közepesen vagy magasan képzett kollégáik között húsz százalékkal emelkedik a külföldi szektorban szerzett tapasztalattal bíró kollégák aránya. (A mértékek érzékeltetésére: egy százfős cégnél átlagosan 14 diplomás foglalkozású dolgozik, és tegyük fel, hogy közülük senki nem dolgozott multinál. Ha felvesznek három volt multi-dolgozót, az arányuk közel húsz százalékos lesz.) A hatás gyenge, de erősebb, mint amit például Braziliában talált egy, a miénkhez sokban hasonlító elemzés.

A kutatásban tehát egyidejűleg figyeltünk meg „multi-prémiumot”, bérveszteséget a szektor elhagyásakor, bérelőnyt a hazai szektorba való átlépés után, és az új, hazai kollégákra átterjedő hatást. Mire utal ezeknek a tüneteknek az együtt járása? Azt bizton állíthatjuk (az 1. táblázat adatai alapján), hogy a multik bérelőnye nem egyszerűen a jó minőségű munkaerő lefölözésének tudható be: az ott dolgozók a saját bérátlagukhoz képest is többet keresnek, amikor multinál dolgoznak. Ha a multik ezzel a bérprémiummal csak a dolgozóik hűségét és odaadását próbálnák megvásárolni, az önkéntes kilépéseket és bizonyos információk kiszivárgását akarnák megelőzni, az megmagyarázhatná a távozók bérveszteségét, de a későbbi bértöbbletet és az átterjedő hatást nem. Az adatokkal összhangban álló legvalószínűbb forgatókönyv a tudásáramlásé. A multiknál dolgozók általános és vállalat-specifikus ismereteket halmoznak fel a magyar átlagnál sokkal modernebb környezetben. Az utóbbiak elvesznek, az előbbiek azonban megmaradnak a multitól való távozás után, ami egyszerre implikál bérveszteséget a távozáskor, valamint bérelőnyt és átterjedő hatást a belföldi szektorban történő elhelyezkedés után.
Ha így van, az egyértelmű nyeresége az országnak
Köllő János a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Központ Közgazdságtudományi Intézetének munkatársa
Boza István a Central European University PhD hallgatója
Címlapkép: Getty Images
"Komplex megoldásban kell gondolkodni" - Kulcsfontosságúvá válik az energiafogyasztás időzítése
Portfolio Vállalati Energiamenedzsment Konferencia 2025.
Nagy érdeklődés mellett zajlik a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferencia
Egész napos hírfolyamban követjük végig a fontosabb információkat.
Megmozdultak a magyar gazdagok a részvénypiaci pánikban – Mutatjuk, mibe fektetnek
Íme pár kulisszatitok a privátbanki szolgáltatóktól.
Banki költségek: az OTP bejelentette, hogy teljesíti a kormány elvárását
Csaknem kétmilliárd forinttal csökkennek a költségek az OTP-nél.
Betörtek Belgorodba az ukrán katonák, Iszkander rakétát lőttek ki az oroszok - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Drasztikus a helyzet Limannál: özönlenek a frontra az orosz katonák, tízszeres túlerő van
Recsegnek, ropognak az ukrán állások.
Fontos egyeztetések zajlanak, miközben Trump elutasítja az uniós javaslatot – Híreink a vámháborúról kedden
Eltérő stratégiával készülnek az egyes országok.
Akár 30%-os hozamlehetőség a Twin-Win, Aerospace & Defense USD 5/2025 certifikáttal
Az SPB strukturált termék kibocsátási sorozata keretében a 23. certifikátunk indításához érkeztünk. Ennek lényege, hogy Európa hadi és védelmi ipari szektorából származó hozamból egy
Zsiday Viktor: Arcátlan követelések, amikből lehet engedni
Donald Trump tárgyalási stratégiáját könyveiből ismerhetjük: arcátlan és lehetetlen követelésekkel kell föllépni, amiből bőven lehet engedni, hogy utána a másik oldal egy számára kedvez
Változások jönnek az ingatlanpiacon - korlátozások és áremelkedés egyszerre?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Változások jönnek az ingatlanpiacon - korlátozások és áremelkedés egyszerre? Mi történik az ingatlanpiacon 2025 nyarán? További brutális áremelke
A magyar nagyravágyás természetéről
Mi magyarok mindig a pohár üres felét vesszük észre. Ha valamiben nem vagyunk az élen, kudarcként éljük meg. Mi lehet ennek az oka? Hogyan lehet hasznunkra ez az önmarcangoló hozáállás? Krit
Kijavítási kérelem az áfában: mentőöv mulasztás esetén
A kijavítási kérelem egy kevéssé ismert, de rendkívül hasznos lehetőség a NAV-hoz történő adózási bejelentések pótlására. A kijavítási kérelem használata nemcsak egyszerűsíti az adm
Balásy Zsolt: Árolcsósítók
Hadd kezdjem egy szovjetkori városi legendával, amit biztos sokan ismernek, de úgy tűnik, sokan el is felejtettek. A már enyhülő kommunista párt bizottságot küldött Londonba,...
The post Balásy
"Felszabadulás" helyett Pánik Napja? Így fektess most be!
Trump új vámtarifái megrázták a tőzsdéket, növelve a gazdasági bizonytalanságot. Sokan pánikolnak, de valószínűleg erre neked semmi okod nincsen. Elemezzük a kockázatokat és megmutatjuk, m
Csendes gyilkosok: a környezetszennyezés kevésbé látványos formái
Ha környezetszennyezésről beszélünk, alighanem elsőre égig érő szeméthalmokra, vagy széntüzelésű erőművek kéményeiből gomolygó füstre gondolunk. Pedig a környe


- Nyakunkon az újabb "devizahiteles" válság? - Soha nem látott összegben adósodnak el a magyarok
- Megtörténhet az elképzelhetetlen Amerikával Trump miatt – aggódnak a hitelminősítők
- Amiről senki sem beszél: még az állampapírokon is bukhatsz nagyot – mutatjuk, hogyan kerüld el
- Amerika nagy háborúja árnyékában emelkedhet ki egy új globális szuperhatalom
- Trump bontókalapáccsal esett a világrendnek, a legnagyobb árat az USA fizetheti
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Folytatódik a káosz a tőzsdéken – Hova menekítsem most a pénzem?
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Bod Péter Ákos: az eddig ismert kereskedelmi rendszernek vége
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Bőven van még tartalék a magyar agráriumban, a számok viszont nem ezt tükrözik
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.