Koronavírus: mutatjuk, melyik intézkedést szegik meg legtöbben és melyiket tartják be Európában
KRTK blog

Koronavírus: mutatjuk, melyik intézkedést szegik meg legtöbben és melyiket tartják be Európában

Bíró Anikó, KRTK
|
Branyiczki Réka, TÁRKI és Közép-európai Egyetem
|
Elek Péter, KRTK és Budapesti Corvinus Egyetem
Közel egy éve központi szerepet játszik életünkben a koronavírus elleni védekezés. Az utcára kilépve maszkot hordunk, ismerőseinktől távolságot tartunk, kézfertőtlenítővel mossuk a kezünket. De vajon ezeket az óvintézkedéseket ugyanolyan arányban vagyunk hajlandóak megtenni? Mindannyian hasonlóan óvatosak vagyunk? Vagy az egészségesebbek kevésbé óvatosak? És változik-e idővel óvatosságunk? Arról is keveset tudunk, hogy milyen arányban vagyunk hajlandóak megtenni a különböző óvintézkedéseket. A KRTK Egészség és Társadalom Lendület csoportjában végzett kutatásunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ egy friss európai kérdőíves felmérés alapján, amelynek további részletei a KRTK műhelytanulmány-sorozatában olvashatóak.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Adatok

Vizsgálatunkhoz a SHARE (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe) felmérés COVID19 kérdőívének adatait használjuk. Az 50 évnél idősebb lakosságot lefedő adatfelvétel a járvány első hullámának enyhülő szakaszában, 2020 nyarán zajlott telefonos megkereséssel. Eredményeink 27 európai ország 46 ezer lakosának válaszain alapulnak.

Kutatásunk fókuszában nyolc, önbevalláson alapuló óvatossági indikátor áll (1. ábra). A válaszok alapján azt látjuk, hogy az alacsony költséggel járó higiéniai óvintézkedéseket, mint a kézmosás és kézfertőtlenítés, vagy a távolságtartás, az 50 év felettiek döntő többsége megteszi, míg a személyes – főként a családtagokkal való – találkozásokról való lemondás, illetve a napi rutin alapvető megváltoztatása olyan áldozatok, amelyeket jóval kisebb arányban hoznak meg az idősek.

Az egyes óvintézkedések hasznai és költségei egyénenként is eltérőek. Például jól ismert az idősebbek, a férfiak és egyes krónikus betegségekben szenvedők magasabb koronavírus-halálozása, így számukra nagyobb haszna lehet a védekezésnek, ugyanakkor például az egyedülállók számára nagyobb költséget jelenthet az intézkedések betartása, mint a nem egyedül élők esetében. Ezen tényezők közül kiemelten vizsgáljuk a krónikus betegségek (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, szívbetegségek, cukorbetegség, krónikus tüdőbetegség) jelenlétének hatását, amit a kérdőívben a rendszeres gyógyszerszedés alapján definiálnak. A mintánk mintegy kétharmada esik a krónikus beteg kategóriába.

Eredmények

A következő ábrák a nyolc óvatossági indikátor átlagos értékét mutatják 2020. június 8. és 2020. augusztus 2. között heti bontásban (8 hétre), külön a krónikus betegséggel diagnosztizált illetve nem diagnosztizált egyénekre. Az ország-hatásokat kiszűrjük, mivel országonként jelentősen eltérnek a viselkedési mintázatok: a vizsgált időszakban Dél- és Kelet-Európában jellemzően óvatosabbak voltak az emberek, mint Nyugat- és Észak-Európában.

Második ábránkon annak a gyakoriságát mutatjuk, hogy valaki nem járt el sétákra vagy vásárolni a járvány kitörése óta. Azt látjuk, hogy a krónikus betegséggel élők mintegy 10 százalékponttal nagyobb valószínűséggel mondanak le a sétákról és a bevásárlásról, és ez a különbség 2020 nyarán végig megmaradt.

A találkozásokra vonatkozó indikátorok (3. ábra) esetén viszont tisztán látszik, hogy eltért a viselkedések időbeli trendje 2020 nyarán az egészségesek és a betegek között. Míg az egészségesek körében 10 százalékpont körüli mértékben csökkent a találkozásokat elkerülők aránya a vizsgált nyolc hét alatt, addig a krónikus betegséggel élők körében a csökkenés mértéke körülbelül fele ekkora. Ezek az eredmények megmaradnak akkor is, ha kiszűrjük további egyéni jellemzők (nem, életkor, iskolai végzettség, munkapiaci státusz, háztartásnagyság stb.) hatását is.

A negyedik ábránk azt mutatja, hogy a távolságtartásban kicsik az eltérések egészségi állapot szerint és mindkét csoportban 4-8 százalékponttal csökkent a távolságtartási hajlandóság. Ezzel egyidejűleg 3-4 százalékponttal nőtt azok aránya, akik mindig hordtak maszkot, és a betegek körében valamelyest (átlagosan kb. 3 százalékponttal) magasabb a maszkviselési arány.

Végezetül az 5. ábra szerint az, hogy a válaszadók döntő többsége gyakrabban mos kezet vagy használ kézfertőtlenítőt a járvány kitörése óta, nem függ az egészségi állapottól, és nem is változott érdemben 2020 nyarán.  

Az ábráinkon bemutatott eredményeken túl regressziós becslésekkel azt találjuk, hogy  – a kézmosásra vonatkozó indikátorok kivételével –

a nők és az idősebbek átlagosan óvatosabbak, míg a dolgozók és az egyedül élők kevésbé óvatosak.

Az iskolai végzettség hatása eltér a különböző indikátorok tekintetében – a magasabb végzettségűek inkább elmennek otthonról és találkoznak ismerősökkel, ugyanakkor nagyobb arányban hordanak maszkot és tartanak távolságot közterületeken. 

Következtetések

Eredményeink azt mutatják, hogy a járvány elemzett, enyhülő időszakában az 50 év felettiek átlagosan egyre kevésbé lettek elővigyázatosak, de ez a tendencia kevésbé volt jellemző a magas kockázatú, krónikus betegséggel élő személyekre. Arra következtetünk, hogy az emberek a COVID-19 általánosan ismert egészségügyi kockázataival összhangban hoznak meg egyéni egészségügyi óvintézkedéseket. Ugyanakkor eredményeink arra is felhívják a figyelmet, hogy az idősek a különböző típusú elővigyázatos magatartásformákat eltérő mértékben hajlandók követni. A szociális interakciókról mondunk le a legnehezebben, ez olyan áldozat, amit tartósan nem hozunk meg, míg bizonyos higiéniai szokásokat könnyedén beépítünk a mindennapjainkba.

A szerzők a KRTK, a TÁRKI, a Közép-európai Egyetem, és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói.

Címlapkép: Getty Images

RSM Blog

A HR hatása az M&A ügyletekre

Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában a második legfontosabb lépés egy tranzakciós célpont értékelésekor. A H

Holdblog

Ilyen jól úsznak a kenguruk?

Új-Zéland az élen jár a lakosságarányos olimpiai érmek számában. Ausztrália pedig 27 milliós lélekszáma ellenére sem tud kiesni az éremtáblák első 10 helyéről. De miért... The post Ily

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet

Vezető modellező/ pénzügyi modellező

Vezető modellező/ pénzügyi modellező
Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Agrárszektor Konferencia 2024
2024. december 4.
Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2024
2024. november 27.
Mibe fektessünk 2025-ben?
2024. december 10.
Property Awards 2024
2024. november 28.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
worker dolgozó munkás