Az egyre szűkülő fiók és kirendeltség hálózat nem újkeletű jelenség a pénzügyi szolgáltató szegmensben, a 2008-as recesszió óta kisebb-nagyobb intenzitással, egy-két új fióknyitással, de csökken a hálózat kiterjedése, a kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek 2014 óta is több mint 700 fiókjukat zárták be véglegesen. A szervezetek e döntéseiket a költséghatékonysággal magyarázzák többnyire. A Takarék Csoport esetében háttértényező a párhuzamok felszámolása is, főként azon települések esetében, ahol korábban több önálló szövetkezet is kirendeltséget tartott fenn.
A takarékszövetkezeti kirendeltségek megszűnése többet jelent, mint egy szektor konszolidációját, a vidéki lakosság pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének romlását. Mint az 1. ábra mutatja a kistelepüléseken, s főleg az 5.000 lakost el nem érő településeken a takarékszövetkezetek jelentik a pénzügyi szolgáltatót.
Ezzel párhuzamosan látni kell, hogy a korábbi vidéki ügyfélkör egyre messzebb és messzebb kényszerül igénybe venni a ma már alapvető pénzügyi szolgáltatásokat. Az egyszerűbb legközelebbi fiók, kiszolgált ügyfélkör nagyságának vizsgálatán felül, érdemes szem előtt tartani a döntéshozatal távolságát és vizsgált térségek eltérő társadalmi, gazdasági kondícióit. Erre a funkcionális távolság módszertana ad lehetőséget. Ahogy a takarékszövetkezetek esetében ez a mutató járási szinten növekedett 2011-től kezdve úgy válik egyre sötétebbé az ország térképe a 2. ábrán, s veszti el egyre inkább a „vidék bankja” státuszát ez a szektor. A helyi, regionális szintű, olykor kapcsolati tőkén alapuló döntéshozatalt, centralizált sémákba egységesített váltja fel, melyből a lokális tudás, a korábbi helyi beágyazottság már hiányzik.
A bezárások mögött meghúzódó okok közül újabb keletű a digitalizáció megjelenése. A pénzintézetek számára a digitalizáció térhódítása egyet jelent a fióklátogatások csökkenésével, az online ügyintézési lehetőségek palettájának bővülésével. Ugyan egyre több banki szolgáltatás is igénybe vehető online formában, a mai napig nem leterjedt lehetőség ily módon számlát nyitni, szerződést módosítani és még sorolhatnánk. A lakosság mellett ez a vidéki kkv-szektor esetében is jelentős probléma, amellett, hogy a szabad szolgáltató választás helyett általában a legközelebb elérhető pénzintézet szolgáltatásait veszik igénybe. Szintén probléma, hogy a vállalati szektor esetében a legtöbb személyes megjelenéshez kötött ügyintézés fiókhoz is kapcsolt (számlavezető fiók), vagyis annak bezárásával újabb problémák merülnek fel a kiváltásában, a vállalkozók kiszolgálásának távolodásában.
Vannak természetesen helyettesítő, kiváltó megoldások, gondolatok, azonban látni kell azok korlátait is. A digitális világ technológiai vívmányai az élet szinte minden területén próbálják segíteni a lakosságot, így ma már az ügyintézés, vásárlás, banki műveletek stb. részben online platformok segítségével is végezhetők. A hazai probléma ezzel kapcsolatban az, hogy a lehetőség ugyan adott, de nem elérhető mindenhol és mindenki számára. A pénzügyi kirekesztésnek leginkább kitett területek (vidéki, periférikus falvak, tanyavilág) és társadalmi csoportok (kisnyugdíjas, leszakadó, munkanélküli rétegek) esetében az internethez való hozzáférés (3.ábra) és a használatához szükséges tudás és eszközpark is hiányzik. Területileg vizsgálva az is látható, hogy az internetelérések és a legközelebbi elérhető fiókok statisztikái is hasonló területeken mutatják a legnagyobb problémákat.
Ezt részben felismerve a Takarék Csoport egyes falvakban, térségekben mozgó bankfiókokat alkalmaz (országszerte 15 ilyen busz üzemel) az ügyfelek kiszolgálása érdekében. Ebben az esetben az ügyfelek a készpénzfelvétel, átutalás, bankkártya ügyintézés, netbanki hozzáférés és sms-szolgáltatás igénylés, betétlekötés és állampapírok vásárlása szolgáltatásokat használhatják ki, ezzel szemben az új ügyfelek kiszolgálása, szerződéskötés a listán nem szerepel, vagyis a korábban kirekesztett csoportok pénzügyi integrációja e módon sem megoldott Ezt a Global Findex (2011 óta három évente 140 országban, több mint 150.000 fő lekérdezésével végrehajtott reprezentatív felmérés a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéről, banki szokásokról) adatbázis 2011 és 2017 évi adatainak összehasonlítása is alátámasztja, miszerint a rurális terekben tapasztalható kirekesztés a két jelzett év felmérései alapján 3 százalékkal nőtt.
Nemzetközi összehasonlításba helyezve a pénzügyi kirekesztést, s azt vizsgálva, hogy a gazdagabb és a szegényebb társadalmi csoportok mekkora hányada tudja igénybe venni a pénzügyi szolgáltatásokat, éles különbséget látunk a kelet- és nyugat-európai országok között. Ebben a kimutatásban Magyarországon 12 százalékos különbség mérhető a két csoport között, ami magasnak mondható ebben a területi kontextusban (4. ábra).
Nemzetközi példák sora mutatja, hogy a helyi társadalom pénzügyi folyamatokba való bevonása történhet alternatív módon is, pénzhelyettesítők, helyi pénzek segítségével is. Magyarországon is működik jelenleg öt helyi pénz, azonban a kirekesztés csökkentésére, a helyi gazdaság fejlődési pályára állításában ezek még nem számottevő tényezők, ugyanis volumenük, elfogadottságuk még nem érte el a kritikus tömeget.
Összességében kijelenthető, hogy a takarékszövetkezeti szektor integrációja szükséges volt a korábbi széttagoltság és az eltérő stratégiai megfontolások miatt. Nem várható természetesen, hogy ez üzleti alapon működő vállalkozás, így egy hitelintézet a saját gazdasági érdekeivel ellentétben tartson fenn nyereségesen nem üzemeltethető fiókhálózatot a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása jegyében. A takarékszövetkezeti integráció előtt a hozzáférés e fontos aspektusát egy nem hatékonyan és nem fenntartható módon működő rendszer biztosította. A változás a nemzetközi összehasonlításokban korábban is magas magyar pénzügyi kirekesztési mutatók további romlását okozta, hiszen 2011 óta 2 településen jelent meg a Takarék Csoport, mint pénzügyi szolgáltató, ezzel szemben 631 kistelepülésről vonult ki (5. ábra). A létrejött online lehetőségek kiszélesedése nem mindenkihez ér el, oktatási, támogatási programok kidolgozása és végrehajtása nélkül. Mindezekből érzékelhető, hogy a pénzügyi kirekesztés javítása és egy modern, versenyképes bankrendszer megteremtésének együttes feladata új megoldásokat kíván.
A szerző a KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatója
A vendégszerzőink írásai a szerzők véleményét tükrözik, és azok nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio álláspontjával.
Címlapkép: Getty Images
