Keresett kifejezés: regu | Találatok száma: 2090 Új keresés
Kemény lépéseket sürget az Obama-adminisztráció a hedge fundok megregulázásáért, ha a törvényhozás elfogadja az új javaslatot, akkor a kellő nagyságot elérő fedezeti alapok a hagyományos befektetési alapokhoz hasonló információkat kell, hogy szolgáltassanak a közvélemény számára.
A fejlett piacokkal kapcsolatban meglehetősen pesszimista Mark Möbius, a 25 milliárd dolláros feltörekvő piaci portfóliót kezelő guru, miközben azt sem tartja kizártnak, hogy éveken belül egy újabb válsággal kell megküzdenünk. Möbius szerint a politikusok nem tudják majd a lobbik miatt megregulázni rendesen a származtatott termékek piacát, a gazdaságélénkítő csomagok pedig egyre csak növelik a felesleges likviditást a globális rendszerben, ami végső soron 5-7 éves távlatban megbosszulja majd magát.
Múlt héten látott napvilágot a hír, hogy két szocialista politikus a korhatár alatti nyugdíjasok jövedelemkorlátjának az eltörlését kezdeményezi, mivel szerintük a nyugdíjazás utáni munkavégzés esetén nincs szükség a hatályos erős szankciókra. A törvényjavaslat ebben a formájában egészen biztosan visszalépést jelentene a korhatár alatti nyugdíjazás szigorításában, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy ez egy lehetőség, nem pedig plusz jutalompénz, akinek módja van rá, az egyszerűen dolgozzon tovább. A mostani szabályozás pedig egyáltalán nem tekinthető spártainak, nem lehetetleníti el a munkavégzést, egyszerűen arra törekszik, hogy az emberek megfontolják a törvényes korhatár előtti nyugdíjba vonulást.
Már egyértelműen tudható, hogy mely bankok kaptak engedélyt az állami mentőöv keretében kapott tőke visszafizetésére, a listáról azonban több meghatározó intézmény lemaradt. Eközben a pénzügyminiszter a Wall Streeten vállalt kockázatok visszaszorítását ígéri, jövő héten pedig konkrét szabályozási javaslat is napvilágot láthat.
Nem alkalmas a jelenlegi szabályozás a Madoff-botrányhoz hasonló esetek kivédésére, a befektetőket nem védik kellőképpen az erre hívatott letétkezelő bankok - állapította meg a szabályozásért felelős uniós biztos, aki szerint a szabályozás lényegesen szigorúbb lesz a jövőben.
Májusban fellendült a vállalati kötvények piaca, a kötvénykibocsátások egy éve nem látott szintre emelkedtek. Mindez főként annak köszönhető, hogy a befektetők kockázatéhsége növekszik, elfordulnak az alacsonyabb hozamú államkötvényektől és ezzel a vállalati kötvények kereslete megugrott. A jövő azonban kérdéses, miután az amerikai vállalatok eladósodottsága több évtizedes magasságokba emelkedett az elmúlt évek során.
Brókerek tízezrei hagyhatják el az idei évben a Wall Street-et a részvénypiaci lejtmenet és a csökkenő jutalékok következtében - írja a The Wall Street Journal.
Az elmúlt évtizedekben jellemző volt, hogy ha egy vállalat konzervatív mérleggel rendelkezett, akkor az igencsak kitűnt a piacon. A lakosság és a pénzügyi cégek is egyre jobban eladósodtak és több nem pénzügyi vállalat is követte példájukat. Azonban a legnagyobb tőzsdén jegyzett társaságok közül többen is a növekvő nyomás ellenére el tudták kerülni, hogy túlzásba essenek, például a Microsoft és az Exxon Mobil is nettó cash állománnyal rendelkezik.
Egyre erősödnek a hedge fundok szorosabb regulációjáról szóló hangok az Egyesült Államokban is, ezúttal a pénzügyi piacok felügyeletéért felelős kongresszusi bizottság elnöke tett egyértelmű utalást a pénzügyi hatóság jogkörének ilyen irányú kiszélesítéséről.
Nem a hedge fundok a hibásak a válságban, de könnyen előfordulhat, hogy egy-egy nagy alap hasonló fenyegetést jelent majd a piacokra, mint a Lehman Brothers összeomlása. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyik vezető tisztségviselője éppen ezért a szigorúbb regulációt és a Fed hatáskörének kiterjesztését szorgalmazza.
A piac rezignáltan és nem túl élénk érdeklődéssel várja a bizalmatlansági indítvány és az új miniszterelnök elfogadását - írja napi piaci kommentárjában Márvány Zsolt, a Commerzbank treasury sales vezetője, aki egyúttal nem vár nagy izgalmakat az új kormány összetételét illetően: marad néhány a régi, jól bevált mindentudó polihisztorok közül is.
Még a magyar származású dollármilliárdos befektetőt is meglepte a hét közepén tartott G20-as csúcstalálkozó bejelentése, mivel a vártnál sokkal nagyobb gazdaságélénkítő csomagot raktak össze a világ vezető hatalmai. Soros György szerint a legfontosabb, hogy felismerték a résztvevők, hogy nem hagyhatják figyelmen kívül a fejlődő országokat övező potenciális kockázatokat. A befektető optimista a nagyobb fejlődő országokkal, mint például Kínával, Brazíliával és Indiával kapcsolatban, azonban véleménye szerint Amerikában még kemény fejtörést okozhatnak a bankok toxikus eszközei.
A politikusok és befektetők kitörő lelkesedéssel fogadták a G-20-as csúcstalálkozó eredményeit, ami között az IMF pénzügyi keretének megháromszorozása mellett a szigorúbb pénzügyi felügyelet, és egy közös nemzetközi intézmény felállítása emelhető ki. A politikusok elsőként a fedezeti alapokat akarják megregulázni, akik most is arra hivatkoznak, hogy őket nem lehet egy kalap alatt említeni a banki szolgáltatások nyújtó intézményekkel, a szabályozás-szigorítással pedig bűnbaknak kiáltják ki őket.
Nicolas Sarkozy francia elnök azzal fenyegetőzik, hogy zátonyra futtatja a londoni G20-csúcstalálkozót - írja a The Times online kiadása. A háttérben a pénzügyi rendszer jövőbeni szabályozásával kapcsolatos viták állnak: Sarkozy keményebb és határozottabb fellépést sürget az ügyben, s egy globális szabályozó intézményt állítana fel, a többiek azonban elzárkóznak ettől.
Kifogyott a türelemből a világ egyik legnagyobb nyugdíjalapja a hedge fundokkal szemben, a kaliforniai CalPERS az elmúlt év súlyos veszteségeinek hatására azonnali változtatásokat követel az alapkezelőktől a költségek és transzparencia terén. A nyugdíjalap szerint a hedge fund iparágnak el kell fogadnia, hogy a legfontosabb ügyfelei már nem magánszemélyek, hanem intézményi befektetők, akik saját ügyfeleik kiszolgálása miatt lényegesen hosszabb időhorizonton gondolkodnak.
Bár az elmúlt napokban némileg enyhült a válság tomboló vihara, a továbbra is erősen recessziós környezetben változatlanul kemény fejtörést okoz a befektetőknek, hogy mely területen körvonalazódik elviselhető kockázati szint mellett értelmezhető hozamkilátás. Jászkuti Bertalan, a Deloitte regionális vállalatfinanszírozási üzletágának igazgatója szerint az egészségügy az egyik kiemelt szektor lehet a következő években. Ez támasztja alá a demográfia trendekből adódó keresletnövekedés és a szektor ciklus-semlegessége.
Közleményben üdvözölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy az Országgyűlés következő ülésnapján zárószavazásra kerülő törvénymódosítás korlátok közé szorítja a bankok egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó gyakorlatát. Egyúttal szembehelyezkedik a Bankszövetség állásfoglalásával. Szerintük a változások hatására élénkül a bankok közötti verseny, így a hitelkihelyezés lassulására, a hitelek drágulására emiatt nem kell számítani.
Új alapokra kell helyezni a pénzügyi intézmények felügyeletét Európában, és felül kell vizsgálni a bázeli tőkekövetelmények egész rendszerét a válság tanulságai alapján - véli egyre több pénzügyi szakértő és szabályozó intézmény Nyugat-Európában. Az egyik legnagyobb kérdés, vajon képes lesz-e az Európai Unió egy egységes és hatékony európai felügyeleti rendszer kidolgozására, a másik pedig, hogy ha ezek jelentős szigorítást hoznak (például a tőkekövetelményekben), mennyire fogják rontani a bankok eredményességét. Az április 2-ai G-20 csúcstalálkozó lesz a következő fórum, amelyen Európa és a világ legbefolyásosabb vezetői egyetértésre juthatnak a kérdésben, túllépve az egyes államok saját, külön bejáratú megoldásain.
Végszavazás előtti formájába került a bankok egyoldalú szerződésmódosításait keretek közé szorító törvény. A tegnap a parlament által elfogadott módosító javaslatok közül a legfontosabb, hogy a jelzálog-hitelintézetek által nyújtott kölcsönök kivételével visszamenőleges hatású, tehát már a meglévő hitelekre is vonatkozik. A kedvezményezettek köre is kibővült, nem csak a lakossági ügyfelekre, hanem mikrovállalkozásokra is vonatkozik a törvény hatálya. A törvényjavaslat lényege, hogy a bankok csak rajtuk kívülálló okoknak betudhatóan módosíthatják a hitel kamat, díj, vagy költségterhelését. Ha ez az ügyfél számára kedvezőtlen irányba történik, akkor a hitelfelvevőnek 60 napja van arra, hogy díjmentesen törlesszen.
Tetszhalottnak a csók
Olyan viharos időket élünk az elmúlt egy hónapban, hogy csak a fejünket kapkodjuk. Azt lehetett sejteni, hogy Trump...
Ahogy közeledik a 2025-ös határidő a naptári üzleti éves vállalatok transzferár dokumentációjának elkészítésére... 
Orbán Viktor mai évértékelő beszédében bejelentette, hogy tényleg alkotmányos jog lehet a készpénzhasználat....
Tavaly októberben volt egy kitörése a BABA-nak, akkor azt hittem, véget ér a végtelen várakozás, és eladhatom...
Meddig élvezhetjük reggeli kedvencünket? Hogyan hat rá a klímaváltozás? Milyen további kihívások várnak a kávéiparra?...
Egyértelmű, hogy egy alulárazott részvényben nagy a potenciál az emelkedésre. De a múlt példái bőven bizonyítják... 
Az orosz invázió harmadik évfordulója kapcsán Takácsy Dorka Oroszország-szakértő volt a Checklist vendége.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
