Az Európai Unió vezetői egyebek mellett arról tartottak egyeztetést a budapesti csúcstalálkozón, hogy tudják fenntartani Ukrajna támogatását, ha az Egyesült Államok Donald Trump vezetésével teljesen leállítja az ország segélyezését – tudta meg a Bloomberg.
Donald Trump győzelmét követően azonnal történelmi csúcsra ugrott a bitcoin árfolyama, és jelenleg is a historikus szint közelében mozog a jegyzés. Sokak szerint a mostani még csak az emelkedés kezdete, és még csak most indul a nagy rali a bitcoinban, éppen ezért megnéztük, hogy meddig emelkedhet még a kriptaeszköz árfolyama. Még mindig nem késő beszállni?
Az Egyesült Államokban végzett új tanulmány szerint biztonságos lehet az influenza és a Covid-19 elleni védőoltások egyidejű beadása. A kutatás eredményei fontos információkkal szolgálhatnak a járványügyi szakemberek és az egészségügyi hatóságok számára a jövőbeli oltási stratégiák kialakításában - közölte az IFLScience.
A bankszektor várhatóan nagyot fog nyerni, amikor Donald Trump korábbi elnök visszatér a Fehér Házba, és republikánus vezetőket tesz a szabályozás élére, akik várhatóan enyhíteni fogják a tőke- és fúziós szabályokat is - mondták iparági szakértők és elemzők a Reutersnek.
Az amerikai részvénypiacok, a választásokat követő erős teljesítménye mögött elsősorban a bizonytalanság megszűnése áll. Donald Trump egyértelmű győzelme megnyugtatta a befektetőket, akik pozitívan fogadták a várható gazdaságpolitikai irányokat. Többek között erről beszélt Cinkotai Norbert, a K&H értékpapír vezető elemzője, a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Megjelent a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az Ernst & Younggal közösen készített, 2024. első félévi statisztikai jelentése, amely szerint az egyesület befektető tagjai 2024 első félévében 40 tranzakció keretében összesen 32 271 millió forintot fektettek be 40 vállalkozásba, míg tavaly ugyanebben az időszakban 56 vállalkozásba fektettek be 11 375 milliót. Kiderül az is, hogy 2024 első félévben 81 683 millió forint értékben került sor magyarországi alapokba történő forrásbevonásra - közölte a HVCA.
A Corvinus Egyetem kutatói jártak utána az amerikai Appalachian State University és a brit University of Dundee School of Business munkatársaival, hogy milyen hatásai vannak a munkahelyi szundikálásnak. A European Management Journalban megjelent áttekintésükben számos meglepő eredményt tettek közzé.
A világ válaszúthoz érkezett: az egyik út a még nagyobb mértékű globális széttöredezettséghez és a válságok elmélyüléséhez vezet, a másik pedig esélyt kínál az egyes országok egyéni, illetve közös jólétének elérésére a közös problémák közös megoldásain keresztül. Bár egyértelmű, melyik utat kellene választani, ennek a döntésnek az eredménye attól függ, hogy képesek leszünk-e a meglévő nemzetközi intézmények átalakítására. A kétrészes cikk első része főként az IMF-et, kisebb részben a Világbankot övező problémák azonosításáról szólt, míg ebben a második részben a szerzők a nemzetközi rendszer és intézményei átalakításának általuk kívánatosnak tartott módját (az ötödik világrendre való átállást) mutatják be.
A török jegybank elnöke, Fatih Karahan pénteken Ankarában tartott beszédében értékelte az ország jelenlegi inflációs helyzetét. Bár a maginfláció továbbra is lassul, a szolgáltatási szektor áremelkedésének mérséklődése elmarad a várakozásoktól.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint ma délelőtt az európai versenyképességről és az európai energiaárakról lesz szó az informális EU-csúcson. Szerinte teljesen új energiaszabályozásra van szükség. A kormányfő a Kossuth Rádió műsorában a magyar gazdaságpolitikáról és a jövő évi kilátásokról azt mondta, 2025-ben fantasztikus évünk lesz. Az orosz-ukrán háború kapcsán úgy vélekedett: a fronton katonai vereség van, az amerikaiak ki fognak szállni a háborúból, nem fogják támogatni.
Ma hajnalban közzétette idei harmadik negyedéves gyorsjelentését a Mol. A legfrissebb számok messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ráadásul az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezőtlenül alakultak a fundamentumok a Mol körül, elég csak a csökkenő olajárakra, a Brent-Ural árkülönbözet visszaesésére és a finomítói prémiumok csökkenésére gondolni. Azonban ebben a nehezített környezetben is nagyon erős negyedévet tudott zárni az olajcég, ami többek között a kiugróan magas kitermelésnek és finomított termékértékesítésnek volt köszönhető.
Közzétette legfrissebb számait a Mol, a társaság kifejezetten jól teljesített az inkább kedvezőtlenül alakuló iparági környezetben az idei harmadik negyedévben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Budapestre érkezett, ahol részt vesz az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozóján. Zelenszkijt a Puskás Aréna előtt Orbán Viktor fogadta. A The Wall Street Journal belső források alapján több forgatókönyvet is ismertetett, amelyek Donald Trump asztalán hevernek az ukrajnai háború gyors lezárására. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára egy konferencián azt mondta, már fordult elő olyan, hogy egy Magyarországnak szánt, kifizetett, legyártott fegyvercsomagot Ukrajnának adott egy európai hadiipari vállalat. A Kaszpi-tónál szerdán végrehajtott ukrán dróncsapás Irán Oroszországba tartó fegyverszállítási útvonalait érinthette. Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag ismerősein keresztül informálisan gratulált Donald Trumpnak elnökválasztási győzelméhez. Újabb két település került orosz kézre Donyeck megyében, az ukrán erők egy részét bekerítés fenyegetheti. Csütörtökre virradó éjjel dróntámadás érte Kijevet, amelyben egy lakóépületet is találat ért. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború aktualitásaival.
A tűzszünet jelenleg nem jelentene megoldást az orosz-ukrán háborúban, mert nem garantálná, hogy Ukrajna szuverenitása, függetlensége visszaállhat - mondta az ukrán elnök az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója után.
Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem kérdése fel fog merülni, és ez nem lesz könnyű - mondta Orbán Viktor 42 európai vezetővel tartott csúcstalálkozó után a Reuters beszámolója szerint.
A Költségvetési Tanács kiadta véleményét a jövő évi költségvetésről. Ebben részleteket is közöl az államháztartás 2025-re tervezett bevételi és kiadási oldaláról, így például megismerhetjük az inflációkövető adóemelés részleteit, de azt is megtudhatjuk, hogy 2025-től megszűnik a Rezsivédelmi Alap, valamint a Honvédelmi Alap is. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az szja-bevételeket 80-85 milliárd forinttal csökkenti a családi kedvezmény első lépcsőben megvalósuló emelése jövőre.
A kormány átfogó módosításokat tervez az állami tulajdonú cégek, a nyugdíjrendszer, az életkezdési támogatások és a területfejlesztés szabályozásában a szerdán társadalmi egyeztetésre bocsátott 2025-ös központi költségvetés megalapozásáról szóló előterjesztése szerint. A javaslatok szerint a rekreációs célú ingatlanok eladásából származó bevételek egy részét közszolgáltatásokra fordítanák, szigorítanák a nyugdíjra való jogosultság feltételeit, gyorsítanák a Start-számlákhoz való hozzáférést, és külön fejlesztési tanácsot hoznának létre a Tisza-tó térségének kiemelt kezelésére. Az új Területfejlesztési Alap célja pedig a helyi közösségek közötti esélyegyenlőség növelése és a gazdasági különbségek csökkentése.
„Szankcióinkkal Oroszország bevételi forrásait akarjuk csökkenteni, különösen az energiaágazatban"- fogalmazott október 23-án Brüsszelben Didier Reynders igazságügyi biztos. A magasztos cél és logika ellenére is protestálni vagyok kénytelen, ugyanis a politikus érvrendszere csak a 2022 februári ukrajnai invázió óta a szankciós politika. Ne feledjük, az EU kommunikációja ennél régebb óta deklarálta, hogy Európa „elhagyja” energia-mátrixából a fosszilis (szén alapú) forrásokat, azaz leválik az oroszok által nyújtott fölgázról és kőolajról. Írásommal új szempontokat kívánok behozni a diskurzusba, közelíteni az eddigi elemzési síkokat és sajátos keretben elhelyezni múltat és jövőt, javaslatot téve az új európai biztonsági architektúra egyik alapvető elemére; remélve, hogy mindez további termékeny gondolkozásra sarkallja a téma iránt fogékony közvéleményt.
Csütörtökön tárgyalta a Költségvetési Tanács a kormány által megküldött 2025-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amit - mint a PM mai közleményéből tudható - a kormány hétfőn terjeszt az Országgyűlés elé. A KT három tagja, Horváth Gábor elnök, Matolcsy György jegybankelnök és Windisch László ÁSZ-elnök a Tanács véleményében hangsúlyozza, hogy a jövő évre tervezett kormányzati célok elérését kockázatok övezik (így például a hiány teljesülését, vagy a GDP-növekedés elérését). A KT véleményéből fény derül a büdzsé több fontos paraméterére is: 3,4%-os GDP-növekedés, 3,7%-os hiánycél, 3,2%-os átlagos infláció, 397,5 forintos euróárfolyam. Külön érdekessége a Tanács véleményének, hogy kiderül: a kormány 2025-re nagyon alacsony költségvetési tartalékot tervezett be, olyannyira, hogy saját szabályrendszerének nem felel meg. A Pénzügyminisztérium tisztában van ezzel, de nem úgy reagál, hogy megfogadja a KT ajánlását és emeli a tartalékot, ezáltal növelve a büdzsé stabilitását, hanem - ígérete szerint - megváltoztatja a szabályrendszert, és megengedi majd saját magának, hogy kisebb tartalék is elegendő legyen jövőre. Vagyis a költségvetésben rejlő feszültségeket nem tompítja a kormány, hanem épp ellenkezőleg.
A Magyarországon tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, szerdán "termékeny" megbeszélést folytatott Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel - írja a CNN.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.