Keresett kifejezés: euró forint infláció | Találatok száma: 3487 Új keresés
Tegnap megtört az EUR/CHF árfolyam lassan emelkedő trendje, hiába keringenek kósza hírek arról, hogy az SNB magasabbra tornázná fel az árfolyamküszöböt, egy kis korrekciót tapasztalhattunk, 1,2435-ről majdnem 1,23-ig korrigált az "euro-svájci" árfolyama - írja devizapiaci kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa.
A szeptember 20-i monetáris tanácsi kamatdöntő ülésen Király Júlia jegybanki alelnök volt az, aki a hét tag közül arra szavazott, hogy a Magyar Nemzeti Bank a 6%-os alapkamatot 25 bázisponttal emelje meg - derül ki a most közzétett rövidített jegyzőkönyvből. Az már tudtuk, hogy az új személyi összetételű testület akkor először nem volt egységes, de Simor András MNB-elnök a kamatdöntési sajtótájékoztatón csak azt jelezte, hogy a "túlnyomó többség" szavazott a tartásra. Mint ismert, a tegnapi nem-kamatdöntő ülésen nem is tárgyalt az alapkamat szintjéről a testület.
Még nem beszélhetünk rendkívüli kamatemelés szükségességéről - fogalmaztak a Portfolio.hu-nak egyöntetűen budapesti elemzők. Közben a külföldi stratégák keddi kommentárjaikban a 300 forint közelében járó euróárfolyam kapcsán szintén azt taglalják, hogy mit tehet ebben a helyzetben a magyar jegybank. Meglátásuk szerint ha lépni kell, akkor az MNB interveniálni fog.
Ma az előzetesen meghirdetett ülésezési rend szerint nem-kamatmeghatározó ülést tart a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Az ülésről szóló közleményt délután 2 órakor ismerjük meg. Ezeken az alkalmakon a testület áttekinti a gazdasági és pénzügyi folyamatokat és erről egy szűkszavú közleményt tesz közzé. A piaci feszültségre tekintettel azonban nem zárható ki, hogy most a közlemény tartalma megváltozik. A múltban egyébként volt már arra is példa (2008. december 8-án rendkívüli kamatcsökkentés), hogy ilyen ülésen is változott az alapkamat.
Előrebocsátjuk végkövetkeztetésünket: Az elmúlt két hét nyilvánosságra hozott kormánydöntései megerősítették azt a korábbi feltételezésünket, hogy a kormány az infláció felpörgetésével próbálja meg 3% alatt tartani a költségvetési hiányt a következő választásig hátralévő időben.
Olaszországban a megszorítások részeként bevezetett áfamelés hatására minden korábbinál magasabbra emelkedtek az üzemanyagárak: kedden a benzin átlagára literenként 1,70 euró (470 forint), a dízelé pedig 1,30 (372 forint) volt - írja az MTI.
A piaci várakozásokkal összhangban 6%-os szinten tartotta az irányadó kamatlábat mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A döntést követő sajtótájékoztatón Simor András jegybankelnök jelezte, hogy az új összetételű testület fennállása óta most először nem volt egységes, mivel volt, aki 25 bázispontos kamatemelésre szavazott. A jegybank arról is döntött, hogy a devizaalapú jelzáloghitelek végtörlesztési lehetőségének forintot gyengítő hatását úgy tervezi ellensúlyozni, hogy a devizatartalékokból eurót juttat a kereskedelmi bankoknak. Ez egyértelműen a forintot támogató jelzés, ahogy az a jegybanki kommunikáció is, amelyben a kamatemelés lehetősége sem kizárt. Az alábbiakban az elemzői kommentárokból csak néhány gondolatot emelünk ki, a kommentárok a Portfolio.hu angol oldalánolvashatók.
A gyenge növekedési és adósságkilátások miatt ma hajnalban váratlanul 'A+'-ról 'A'-ra rontotta Olaszország hitelminősítését az S&P. A szervezet szakértői szerint a nettó államadósság további emelkedése várható, így az valószínűleg magasabb szinten tetőzik majd, mint ahogy korábban várták. A piacok a Moody's felőli leminősítésre készültek. A forint kissé tovább gyengült a ma reggel ismét negatív nemzetközi befektetői hangulatban. A ma délutáni magyar jegybanki kamatdöntés akár váratlan izgalmakat is hozhat.
A nemzetközi piacokon múlt heti szép teljesítmény után e héten bizonytalanabb mozgás várható. A befektetők a Fed döntésére várnak leginkább, valamint szoros figyelemmel kísérik az európai vezetők adósságválság-kezelő intézkedéseit is. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank is éves ülést tart Washingtonban, és friss gazdasági prognózisokat is ismertetnek. Az IMF publikálja friss világgazdasági pénzügyi stabilitási jelentését.
Az alacsony növekedés miatt több elemző arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank csökkenteni fogja irányadó kamatát, de nem kizárt, hogy az idén éppen az ellenkezője fog bekövetkezni - mutat rá elemzésében Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Az alábbiakban változtatás nélkül az ő gondolatait közöljük.
A forint az elmúlt három hétben erősödött a zlotyval szemben. A zloty gyengülését a növekedési kilátások romlásának bejelentése okozta, illetve ezzel összefüggésben felmerült költségvetési konszolidáció lehetséges elhúzódása - írja devizapiaci kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa.
A svájci jegybank ma délelőtti bejelentése jelentősen csökkenti azt a bizonytalanságot, amely eddig a svájci frank forinttal szembeni árfolyamkilátásait övezte, ugyanis a devizaárfolyam egyik "lába" kapcsán most már nagyobb bizonyossággal tudunk - legalábbis rövid távon - előrelátni. Azt persze majd az idő dönti el, hogy a svájci jegybank képes lesz-e az eddigieknél gyengébb szinteken tartani a frankot, a devizapiaci szereplők ugyanis nagy bizonyossággal tesztelni fogják az intézmény elkötelezettségét.
A svájci frank és a japán jen rendkívüli ereje, illetve az euró és a dollár problémái ismeretében egyre több befektetőben merül fel az a kérdés, hogy milyen más, eddig kevésbé fókuszban lévő devizák jöhetnek még szóba, hogy pénzük értékét meg tudják őrizni feszült piaci környezetben is. Kétrészes cikkünk első részében azokat a tényezőket vettük sorra, amelyek a menedék deviza státuszhoz szükségesek, illetve a bevezetőben jelzett négy fontosabb deviza melletti és elleni érveket sorakoztattuk fel. Az alábbiakban a további lehetséges célpontok tulajdonságait, vonzerejüket és gyenge pontjaikat mutatjuk be, végül összegezzük, hogy magyar szempontból mely devizák jöhetnek szóba biztonságos menedékként.
A svájci frank és a japán jen rendkívüli ereje ellen egyre nagyobb erőket mozgósítanak a jegybankok, a gyengülés veszélye pedig egyre többeket elriaszthat attól, hogy ezekbe a klasszikusnak tartott menedék devizákba vigyék a pénzüket a piaci feszültségek idején. Mivel az amerikai dollár és az euró jövőbeli értékállóságát is sok kérdőjel övezi, egyre több befektetőben merül fel az a kérdés, hogy milyen más, eddig kevésbé fókuszban lévő devizák jöhetnek még szóba. Mostani összeállításunkban - amely a biztonságos menedékekről szóló cikksorozatunkhoz tartozik - ezt a témát járjuk körbe. Cikkünk első részében előbb azokat a tényezőket vesszük sorra, amelyek a menedék deviza státuszhoz szükségesek, illetve a bevezetőben jelzett négy fontosabb deviza melletti és elleni érveket sorakoztatjuk fel. A cikk második része majd a további lehetséges célpontok tulajdonságait mutatja be.
Jócskán megváltozott a feltörekvő európai országok helyzete a 2008-2009-es válság óta: sorra kapják a felminősítést, miközben a fejlett világ hatalmasai ezzel ellenkezőleg, leminősítéssel szembesülnek és az adósságválság súlyától szenvednek. Első ránézésre kedvező helyzetben láthatjuk a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tíz uniós tagországot, ám ha jobban megvizsgáljuk őket, kiderül, terhes örökségüket cipelve ugyancsak nehéz jövő elé néznek. Az Economist írása szélesebb perspektívából szemléli régiónk gazdaságát.
Jackson Hole-ban egy gazdasági konferencián beszél Ben Bernanke Fed-elnök pénteken, amelyet kiemelt figyelemmel követnek a piaci szereplők, ugyanis egy évvel korábban ugyanezen a konferencián tett utalást a második kötvényvásárlási program (QE2) beindításának szükségességére. A kérdés most az, hogy lesz-e harmadik likviditásnövelő program (QE3), miután a gazdaság motorja ismét kifulladóban van, a részvénypiacok augusztusban nagyot zuhantak, s a befektetők bizonytalanságban vannak az egész világgazdasági növekedést illetőleg? Egy újabb likviditásnövelő program elindítása viszont nem tudni, hoz-e bármilyen érdemi változást, hiszen az első kettő sem tudta kihúzni az Egyesült Államokat a válságból.
A forint a körülményekhez képest viszonylag még mindig jól tartja magát, 275-276 körül kezdi az EUR/HUF árfolyama a reggelt. A jó forma összefügghet a viszonylag magas alapkamatunkkal - írja napi devizapiaci kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa.
Bár új likviditásfokozó lépéseket jelentett be a mai kamatdöntési sajtótájékoztatón az Európai Központi Bank elnöke, az általa elmondott üzenetek nem nyugtatták meg a befektetőket, így folytatódott a hanyatlás a részvénypiacokon és újra erőre kapott a tegnapi pofon után a svájci frank.
65 éves ma a forint. 1946. augusztus elsején váltotta le a pengőt - kezdi napi devizapiaci kommentárját Bámli Károly, a Commerzbank treasury sales munkatársa, aki kitér arra is, hogy a forint erősödése Magyarországtól független tényezőnek köszönhető.
Látván a két oldal szembenállását és a republikánusok megosztottságát is, egyre nagyobb esély látszik az augusztus 2-i határidőből való kicsúszásra az amerikai adósságlimit megemelése témájában - írja napi devizapiaci kommentárjában Kerékgyártó Imre, a Commberzbank Treasury osztályvezető-helyettese.
Már csak pár nap és Donald Trump visszatér az ovális irodába. Vajon feje tetejére állíthatja a dolgokat? Erre... 
Ahogy az várható volt, a decemberi infláció csúnyán meglódult, egy év alatt 4,6% volt a pénzromlás mértéke, többek...
A vártnál lassabban ugyan, de világszerte növekszik az elektromos autók száma, és ezzel a kiszolgáló infrastruktúrának...
Jelentős szigorítást hozott a jogalkotó arról, hogy mely társaság lehet egy külföldi vállalkozás pénzügyi képviselője.... 
Működött a fenyegetés. 2021-ben a harminckét NATO-tag közül csak öt állam volt hajlandó teljesíteni a GDP-arányosan...
December 4.-én indított $HAWK token az egyik legjobb példája annak, hogy mennyire befolyásolhatják a véleményvezérek...
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
