Hivatalos formában is megjelent a legújabb, 367 milliárd forintos kormányzati kiigazító csomag, a Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis frissítette a Brüsszelnek elküldött EDP végrehajtási jelentést az új intézkedésekkel. A dokumentumból az olvasható ki, hogy a kormány már egyáltalán nem számol az EU/IMF-megállapodás kedvező hatásával (miután azt az Európai Bizottság sem vette figyelembe). A készpénzfelvétel esetében a tranzakciós illeték mértéke 3 ezrelék lesz (ahogyan az október 5-én eldőlt), egyéb esetben 2 ezrelékre duplázódik a kulcs, a közműadót a telefon, kábeltévé, internet vezetékek nyomvonala után kell megfizetniük a tulajdonosoknak, méterenként legfeljebb 100 forint lehet az új adó. Azt is megtudhatjuk, hogy az új intézkedések miatt "a beruházási trendforduló kitolódhat", 2014-ben pedig csak 2%-os lehet a növekedés a korábban várt 2,5% helyett.
A Prémium Euró Magyar Államkötvény néven, 3 éves futamidőre kibocsátani tervezett euró alapú államkötvény konstrukcióról már eddig is számos megszívelendő és elgondolkoztató kommentár született. Különösen sokan boncolgatták annak a következményeit, hogy a kötvényt gyakorlatilag bárki vásárolhatja. Nem csak a háztartások, hanem az intézményi befektetők számára is vonzóvá teszi a papírt, hogy az eurózóna átlagos fogyasztói inflációja felett 2,5%-pontos prémiumot kínál. Ez a tisztes reálhozam arányban lehet a magyar állam csökkenő CDS felárakban is megjelenő fizetési kockázatával.
Az új, az eurózóna inflációja felett 2,5 százalékos kamatot fizető 3 éves magyar euró kötvények iránt az intézményi befektetők várhatóan nem mutatnak majd nagy érdeklődést, a kibocsátott mennyiség ugyanis kicsi, a papírok likviditása pedig kérdéses. Legfeljebb arra lehet számítani, hogy egyes hazai alapkezelők csipegetnek majd a papírokból. A lakosság körében viszont vonzóbb lehet az új kötvény, hiszen a kamatozása valamennyi megkérdezett alapkezelő szerint igen korrekt. A lakossági befektetők között azonban csak olyanok számára ajánlható, akik számára optimális a három éves lekötési időtáv, az idő előtti visszaváltás ugyanis drága lehet.
Nagy a különbség a már évek óta létező forintalapú és a rövidesen piacra kerülő euróalapú lakossági inflációkövető kötvény között, hiszen utóbbit gyakorlatilag bárki, így akár külföldi intézményi befektetők is megvásárolhatják, összességében pedig új finanszírozási csatornát nyitott az adósságkezelő - fejtették ki a mai bejelentésre adott gyorskommentárjukban piaci szakértők. Egyikük úgy látja: akkora kereslet jelentkezhet a papír iránt külföldről, ami akár elkerülhetővé teszi az IMF-megállapodást is a kormány számára.
Ahogy a nagysikerű lakossági forintkötvények esetében, úgy az ÁKK által ma bejelentett hároméves futamidejű devizakötvény esetében is felmerül a kérdés: kiszoríthatja-e a bankok devizabetéteit. Az új, hároméves futamidejű devizakötvényt vállalatok is megvásárolhatják, így a kiszorítási hatása elvileg akár nagyobb is lehet, mint a forintkötvényeké. Úgy tűnik, az ÁKK legújabb terméke elsősorban nem a bankok által már lefedezett megtakarítási szegmenst érinti, de némi kiszorítási hatás nem zárható ki.
Prémium Euró Magyar Államkötvény névvel 3 éves futamidejű, euróalapú államkötvényt bocsát piacra az Államadósság Kezelő Központ, amely az eurózóna átlagos fogyasztói inflációja felett 2,5%-pontos prémiumot kínál majd és gyakorlatilag bárki vásárolhatja - jelentette be a mai sajtótájékoztató keretében Borbély László András. Az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese hozzátette: adagolt kibocsátás útján hozzák forgalomba a papírt, amelynek jegyzésére egy éves időszak áll majd rendelkezésre. A kibocsátás várhatóan heteken belül elindulhat, az első keretösszeg 200-300 millió euró lehet, amely később bővülhet. Az új kötvény az ÁKK meglátása szerint nem befolyásolja a magyar állam, illetve az EU/IMF közötti egyeztetési folyamatot, miközben segíti az állam devizaalapú finanszírozását. Az ÁKK továbbra is csak azt követően tervez nemzetközi devizakötvényt kibocsátani, hogy megszületik az adósságkezelő szerint továbbra is szükséges megállapodás. A Portfolio.hu tegnap elsőként számolt be arról, hogy lakossági devizakötvény-kibocsátást jelenthet be ma az ÁKK.
Tegnap sorozatban már a harmadik egymást követő nap nem volt igazán hatással a forintra az, hogy külföldön borongós volt a hangulat és egyelőre a mai reggelről is ugyanez mondható el: a főbb határidős európai részvényindexek a spanyol leminősítés után kis hangulatromlást vetítenek előre, de a forint lényegében stabilan erős. Ma a friss magyar inflációs adat mellett magyar szempontból az lesz lényeges, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Angela Merkellel délben kezdődő berlini munkalátogatása után mi hangzik el a közös sajtótájékoztatón. Az eseményt természetesen kiemelt figyelemmel követjük.
A június óta bejelentett költségvetési lazító lépések mintegy 440 milliárd forinttal rontanák a 2013-as költségvetés egyenlegét, de a 3,5-4,0% közötti GDP-arányos deficittel az uniós kohéziós pénzeket sodorná veszélybe a kormány, így az MNB szakértői azt feltételezik a ma közzétett inflációs jelentésben, hogy ezt a lazítást a kormány máshol megszorításokkal "visszaveszi". Amennyiben ez valóban így lesz, akkor a jegybanki szakértők szerint a GDP 2,7%-ára lehozható a jövő évi büdzséhiány, ha pedig még a költségvetésbe épített tartalékokat is teljesen eltörli a kormány, akkor a deficit tovább szorítható egészen 2,4%-ra. Az idei évi költségvetési folyamatoknál is nagy szükség lenne a szabad tartalékok teljes törlésére, mert a jegybanki elemzők szerint csak így érhető el a 3% alatti büdzséhiány. Sokat mondó a jegybank szakértőinek azon megállapítása is, hogy a fenntartható költségvetési kiigazításhoz további egyenlegjavító intézkedésekre lesz szükség a jövőben.
Az MNB szakértői szerint a világban mutatkozó olaj- és élelmiszerár-sokk a jövő évi inflációt mintegy 0,5%-ponttal emeli meg, ezen felül (1%-ponttal) szintén felfelé hajtják az árakat a kormányzati intézkedések (jövedéki adóemelés). Az MNB úgy látja, hogy az idei 1,4%-os recesszió, illetve a jelenlegi szint körül maradó forintárfolyam mellett idén év végére 77% körülre, majd jövőre 0,7%-os GDP-növekedés mellett 76%-ra faragható le a tavaly év végén 81% körül álló GDP-arányos adósságráta.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamat-csökkentéséről írt szerdán, megjegyezve: Magyarországon úgy tűnik, teljesen hiányzik az a tudat, hogy a független intézmények fontosak. A Handelsblatt című német üzleti lap közben kétoldalas mellékletet jelentetett meg a magyar gazdaságról.
A következő napok minden szempontból érdekesnek ígérkeznek. Napvilágot látnak a részletes augusztusi államháztartási adatok, kamatmeghatározó ülést tart a monetáris tanács, Németországban az Ifo közzéteszi szeptemberi felmérésének eredményit, az Egyesült Államokból pedig friss ingatlanpiaci adatok és konjunktúraindikátorok érkeznek.
Stagnáló hitelezésről beszélt az előadók többsége a Joint Venture Szövetség (JVSZ) hétfői budapesti rendezvényén; a szakemberek egyetértettek abban is, hogy nem várható a forint drasztikus gyengülése, az euró árfolyama 280-290 forint körül ingadozhat - számolt be az MTI.
Napra pontosan egy évvel ezelőtt vezette be a svájci jegybank azt az árfolyamküszöböt a frank féktelennek tűnő szárnyalása feltartóztatására, amelyről a jelenlegi jegybankelnök is elismerte nemrég: extrém lépés volt egy extrém időszakban. Azt is gyorsan hozzátette: a küszöb nem fog örökké fennállni, ami érthető is, ha belegondolunk abba, hogy óriási erőfeszítésébe kerül fenntartani azt a jegybanknak. A svájci GDP 80%-ára hízott ugyanis a jegybank devizatartaléka, ami azt is jelenti: óriási potenciális veszteséget is kockáztat az intézmény, ha idővel feladja az árfolyamküszöböt és a frank folytatja felértékelődését. Ez azonban még a jegybankelnök jelzése szerint sem most fog bekövetkezni, így a magyarországi frankhiteleseknek rövid távon emiatt, azaz a törlesztő részletek további (jelentős) emelkedése miatt még nem kell aggódniuk.
Főbb megállapításaink a következők:
- bár az árfolyamküszöböt jórészt a túl erős frank recessziót és deflációt okozó hatásának elkerülése érdekében vezették be, mindkét cél csak korlátozottan teljesült, hiszen már közel egy éve defláció van az országban, a legfrissebb adatok pedig a recesszió (újbóli) kialakulása irányába mutatnak - az árfolyamküszöb léte azonban időben elnyújtotta, illetve mértékében jelentősen tompította ezeket a negatív gazdasági folyamatokat - az utóbbi egy évben a rendkívül stabil, igaz továbbra is erősen túlértékelt frank is segített abban, hogy romló külpiaci környezetben is élénküljön az exportszektor, ami igazolja az árfolyamküszöb sikerét, illetve fenntartásának szükségességét - a küszöb eddig csak egyszer sérült néhány percre, azaz az óriási felértékelődési nyomás ellenére is sikerült fenntartania a jegybanknak, ez pedig szintén sikerként értékelhető, igaz óriási mértékű eurót kellett érte vásárolni a frankgyengítés érdekében - mivel a küszöb fenntartását a jegybank és a svájci pénzügyi tárca is teljes mértékben támogatja, így annak feladásától, lejjebb szállításától egyelőre nem kell tartania a magyar frankhiteleseknek, ráadásul a romló konjunkturális kilátások még inkább alátámasztják a küszöb fenntartásának szükségességét - a svájci frank forinttal szembeni árfolyammozgását továbbra is szinte teljes egészében a forint euróval szembeni mozgása fogja meghatározni és az árfolyam nem valószínű, hogy tartósan és érdemben a 230 alatti tartományba süllyedne rövid távon.
A héten az amerikai makrogazdasági adatok és a jegybankok újabb gazdaságélénkítő lépéseibe vetett hit mellett ismét nagyobb figyelem irányulhat az európai problémákra. Az elmúlt hetek szinte folyamatos emelkedése után egyre valószínűbb egy pihenő, hiszen a jó hírek lassan elfogynak, és további impulzusok nélkül nehéz lesz a hegymenet folytatása.
Miután a spanyol, francia és a német kormány támogatását már megszerezte az eddiginél rugalmasabb válságkezelés érdekében az Európai Központi Bank elnöke, most az ellenálló német jegybankelnök meggyőzésére készül - jelentette péntek este két jegybanki forrásra hivatkozva a Bloomberg. Az értesülés - amely aktívabb EKB felőli piaci beavatkozások irányába mutat - már a péntek esti kereskedés során jelentősen tovább javította a részvénypiaci hangulatot, igaz az euró nem tudott tovább erősödni a dollárral szemben. Piaci összefoglalónk:
Nem sok panasz érheti a kormányt és a bankokat a devizahitelesek terheit könnyítő lehetőségek számát illetően. Az adminisztráció természetesen nem mindig zökkenőmentes (sőt, elrettentő példák is akadnak), ám aki hajlandó egy kicsit is fáradni pénzügyi túlélése érdekében, az könnyen megtalálja a számára megfelelő megoldást. A bankok kapacitásának jelentős részét a télen tetőző végtörlesztéshez hasonlóan most is a devizahitelek kötik le, arról azonban nem egységes a bankok tapasztalata, hogy az érintettek tisztában vannak-e saját lehetőségeikkel, és ésszerű módon élnek-e is velük.
Az egyes devizahiteles mentőcsomagok állását bemutató cikkünkben az alábbi következtetésekre jutottunk: - az árfolyamgát a racionális szempontok alapján vártnál lassabban indult, de év végéig jelentős tömeg számára jelenthet menedéket, - a közszolgákat segítő lehetőségek mértéküket és igénybe vételük volumenét tekintve is kisebb jelentőségűek, - a hitelek átláthatóvá tételének lehetősége nem érte el a devizahitelesek ingerküszöbét, - a 90 napon túli késedelemben lévőket segítő programok csak a következő hónapokban hozhatnak eredményeket. Jelen állás szerint akkor is csak szerényeket, így a banki portfóliótisztítás munkájának jó része későbbre marad.
Amellett, hogy a fejlett részvénypiacok hétfői hullámzása után ma reggel már javul a hangulat, az euró pedig tegnap délután óta látványosan erőre kapott a dollárral szemben, a forint a külföldi hangulatjavulásból lényegében semmit sem tudott profitálni. Az euróval szembeni jegyzések továbbra sem tudnak lefelé átjutni a 288-as szinten.
A parlamenti képviselők csütörtök délután elfogadták a 2013-as költségvetés főszámait a költségvetési bizottság módosító javaslata alapján. Ezek szerint jövőre 15083 milliárd forintos bevételből gazdálkodhat az állam, a kiadások 15733 milliárd forintra rúgnak, míg a hiány 653 milliárd forint lesz. Az eredeti tervezethez képest a Parlament 260 milliárddal növelte a kiadási oldalt, és 284 milliárddal a bevételi oldalt, ezzel tehát a hiány is 24 milliárddal alacsonyabb lett. A képviselők döntöttek a munkahelyvédelmi terv hatásainak átvezetéséről és a tranzakciós illetékből származó bevétel csökkentéséről. Ezek a változások bizonytalan alapokra helyezik a jövő évi büdzsét.
A mostani szavazás után a részletes vitára az őszi ülésszakban kerül sor, a zárószavazás pedig szeptemberben lehet. Vagyis ősszel még lesz lehetőség a 2013-as költségvetés módosítására.
A kamatcsökkentési várakozások bizonyosan enyhülnek a szerdai inflációs adat után. Sőt, mivel az eurozóna kamata a múlt héten csökkent, a forint kamatprémiuma a magasabb infláció és az MNB legutóbbi nyilatkozatait alapul véve nagy valószínűséggel nem csökken a közeljövőben a helyzet akár kedvező is lehet a forint erősödése szempontjából a carry-trade hatás miatt - írja devizapiaci kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa.
