Keresett kifejezés: euró forint infláció | Találatok száma: 3487 Új keresés
Szinte mindenkit sikerült meglepnie kedden az MNB monetáris tanácsának azzal, hogy további lazítást lengettek be. Az utóbbi hetekben már szóba került, hogy a jegybank a forint erősödésének megfékezése érdekében további lépésekre szánhatja el magát, az elemzők szerint hamarosan sikerülhet is visszaterelni a 310-315-ös sávba a magyar devizát.
Az október eleji, másfél éves csúcsa óta közel 1,5%-ot gyengült a forint az euróval szemben, ezzel pedig csökkent annak az esélye, hogy a Magyar Nemzeti Bank holnapi kamatdöntő ülésén valami újabb nem konvencionális lazító intézkedésről döntsök a Monetáris Tanács. A Portfolio által megkérdezett elemzők az alapkamat szinten tartása mellett arra számítanak, hogy a jegybank egyelőre a féken marad, és megvárja, hogy a piac alkalmazkodjon az irányadó betét rendelkezésre állóságának korlátozásával kialakult új helyzethez. Esetleges további lazító lépés csak ezt követően, jövőre kerülhet szóba.
A jövő keddi kamatdöntő ülés kiváló alkalom lesz arra, hogy a forint gyengítése érdekében akár meglepetést okozzon az MNB - olvasható a Bank of America Merrill Lynch Global Research (BofA-ML) csütörtökön kiadott elemzésében. Az amerikai befektetési bank szakemberei szerint éppen ezért érdemes lesz figyelni a jegybank döntését és az azt követő kommunikációt.
A Raiffeisen Bank elemzői szerint idén 2,3, jövőre 2,7 százalékos gazdasági növekedés várható Magyarországon - mondta Török Zoltán, a pénzintézet vezető elemzője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A szakember szerint a kormány által belengetett nagymértékű járulékcsökkentés is csak enyhítene a munkaerőpiaci problémákon, a valódi megoldáshoz komolyabb reform kellene.
Egyre közelebbi lehetőségnek tűnik, hogy a jegybank beleesik a cseh csapdába, de még láthatóan nagyon küzd az ellen, hogy tartósan veszteséges gazdálkodásba sodródva kelljen védekeznie a forinterősödés ellen. Ennek fényében különösen izgalmasnak ígérkezik az Államadósság Kezelő Központ "Új korszak az államadósság-kezelésben" címmel meghirdetett sajtótájékoztatója.
A közelmúltban már felvetettük, hogy már csak a jegybankon múlik, mikor engedi erősödni a forintot, a fundamentumok alapján már erősebb árfolyam lenne indokolt. De miért érdekelt az MNB a gyenge forintban? Főleg azért, mert a következő években várhatóan csak ezzel tudja majd biztosítani nyereségességét. Márpedig az utóbbi években az volt a fő cél, hogy ne a költségvetésből kelljen kipótolni a veszteséget.
Akár komolyabb tőke is megindulhat a magyar kötvénypiac felé azt követően, hogy a Fitch után múlt pénteken az S&P is befektetésre ajánlotta az országot. Ráadásul a hasonló európai országokkal összehasonlítva a magyar állampapírok még mindig érzékelhető hozamot tudnak biztosítani, ami szintén felkeltheti az érintett befektetők érdeklődését. Sőt, nem csak az övéket: a magyar állam épp csökkenti a kibocsátást és mesterségesen növeli a keresletet a jegybank segítségével, ez pedig még lejjebb szoríthatja a hozamokat, hiszen a kevés felkínált papírért komoly roham indulhat a külföldiek és a hazai bankok között.
A hazai befektetési piac fejlődéséről, a Brexit lehetséges hatásairól és részvénypiaci befektetési lehetőségekről beszélt ma Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója, Szántó András lakossági üzletági igazgató és Kiss Mónika vezető elemző.
Továbbra is 310 körül ingadozik a forint az euróval szemben, a keddi napot éppen a lélektani határ alatt egy hajszállal kezdi a magyar deviza. Tegnap egyébként megint a gyengülés felé hajlott a forint, de a nap második felére sikerült visszafordulnia.
A jövő év végére az MNB a jelenlegi 0,9 százalékról 0,5 százalékra vághatja tovább az alapkamatot, amit követően a forint 330-ig gyengülhet az euróval szemben, ami új történelmi rekordot jelentene az árfolyamban - olvasható a Commerzbank legfrissebb elemzésében.
A Portfolio által megkérdezett elemzők mindegyike arra számít, hogy a Monetáris Tanács holnapi ülésén nem változtat az alapkamaton, vagyis azt továbbra is 0,9%-on tartja. Úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Banknak sikerült elérnie azt a célját, hogy a piaci szereplők tartósan alacsony kamatra rendezkedjenek be, hiszen az elemzők túlnyomó többsége szerint egészen 2017 végéig a jelenlegi szinten maradhat az irányadó ráta. Az augusztusi döntés nem ígér izgalmakat, mindenki a szeptemberi döntést várja, hogy pontosan milyen átalakítások lesznek a 3 hónapos jegybanki betét feltételrendszerében.
A font összeomlásának még nincs vége - ezzel a címmel adta ki friss ajánlását a befektetőknek a Societe Generale csapata és amellett érvelnek, hogy az elmúlt hetekben csak egy átmeneti megnyugvást láttunk, és a brit jegybank most csütörtöki kamatdöntő ülése további fontesést fog majd kiváltani. Több nagy londoni bankház is arra számít friss elemzéseiben, hogy a következő hetekben folytatódhat a font esése, így ezt érdemes azoknak a magyaroknak is mérlegelniük, akik Nagy-Britanniában dolgoznak, fontban halmoztak fel megtakarítást, vagy rendszeresen utalnak a magyar családtagoknak, de eddig abban reménykedtek, hogy a font majd a Brexit-népszavazás után idővel talpra fog állni. A Brexit-népszavazás utáni napokban már összeszedtük azokat a tényezőket, amelyek a font tartós gyengélkedése felé mutattak, és ez eddig helyt állónak is bizonyult:
Zsiday Viktor a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, hogy meglátása szerint nincs szándék a kormány részéről az euró bevezetésére, ezzel ugyanis egyrészt jelentősen korlátozódna a monetáris politika mozgástere, másrészt a magyar gazdaság olyan problémákkal küzd, amely az euróövezetbe való csatlakozás után éveken belül komoly károkat okozhatna. Emellett azt is kihangsúlyozta, hogy uniós pénzek nélkül gyakorlatilag semmi növekedés nem lenne az országban, az oktatásból továbbra is nagyon hiányzik a pénz, illetve egy stabil, átlátható gazdaságirányításra is égető szükség lenne, enélkül ugyanis nehéz világ vár ránk 2020 után.
Az utóbbi években nem volt igazi társadalmi vita Magyarországon az euró esetleges bevezetéséről, kormányzati politikusok azonban időről időre előállnak ezzel kapcsolatos nyilatkozatokkal. Most éppen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy optimális esetben akár az évtized végére eurózóna-tagok lehetünk. A csatlakozási feltételeket illetően valóban jobban állunk, mint az utóbbi években, azonban bőven van még tennivaló, az idő pedig sürget, ha valóban 2020-ban be akarunk lépni. Így valószínűleg a miniszter által említett határidő csak álom marad, viszont ez nem zárja ki azt, hogy még közelebb kerüljünk a közös pénz bevezetéséhez.
Amennyiben a gazdasági folyamatok tartósak maradnak, valamint a termelékenységünk tovább javul, az évtized végéig az euróövezethez való csatlakozás "nem lehet alaptalan" - jelentette ki Varga Mihály a Magyar Hírlapnak adott interjújában.
Gyakorlatilag hónapok óta alig mozdul érdemben a forint árfolyama, egy éve kisebb kilengésekkel a 310-318 közti sávban ingadozik az euróval szemben. Ezen a Brexit sem változtatott, csak nagyon rövid távú hatása volt a magyar devizára. Közben a nemzetközi piacokon jóval nagyobb kilengéseket láthattunk az első félévben, összességében inkább a fejlett devizák mozogtak sokat, pedig az év még komoly csapkodással indult a fejlődők piacán .
Továbbra is 317 körül ingadozik az euró árfolyama, csütörtök reggel is minimális elmozdulással kezdett a magyar deviza. A nemzetközi piacon is elcsendesedtek a hullámok, mostanra mindenhol megnyugodtak a befektetők.
Gusztustalan közhellyel kezdünk: semmit és nagyon sokat. Látszólag nem kell, hogy súlyosan érintsen minket az, hogy a britek kiszavazták magukat az Európai Unióból, de ha végigvesszük a fő csatornákat, rá kell jönnünk, hogy közvetett hatásokon keresztül minket is elérhetnek a Brexit hullámai.
Globálisan a jegybankok jelenleg nehezen veszik fel a harcot az alacsony infláció ellen, 2017-ben pedig az MNB is további kamatcsökkentésekre adhatja a fejét emiatt - mondta a Portfolio kérdésére Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője. A szakember szerint részben emiatt két éven belül 330-ig gyengülhet a forint az euróval szemben, ami nem is biztos, hogy probléma, mivel csak így lehet inflációt generálni.
Az utóbbi években szinte csak a devizatartalék leváltása okozta az MNB nyereségét, ez tette lehetővé azt is, hogy 260 milliárd forinttal kibélelje a Pallas Athéné-alapítványokat a jegybank. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, akkor "nem jön ki a matek", hiszen a nyereség eléréséhez elvileg több devizát kellett leváltania a nemzeti banknak, mint amennyire az államnak szüksége volt. Adódik a következtetés: az MNB devizaműveleteinek egy része öncélú volt, a le- és visszaváltás azt szolgálta, hogy a jegybank az árfolamgyengülésből fakadó árfolyamnyereséget realizálja és elkölthesse. A fő cél valószínűleg a következő években is a nyereséges MNB lesz, de az könnyen lehet, hogy más forrásból jön majd, hiszen a devizatartalék-váltáson egyre kevésbé lehet kaszálni.
Összefoglaltuk a legfontosabb, 2025-ben életbe lépő számviteli változásokat, melyeket minden társaságnak érdemes... 
Szinte megszámlálhatatlan fordulat egy gyakori kriptovalutás átverésben. The post Kifinomult kriptovalutás kifosztás...
Napjaink globális átalakulásait két megatrend uralja. Az egyik a technológiai forradalom, amely a mesterséges intelligencia... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! SZÉP Kártya lakásfelújításra: A legfontosabb tudnivalók 2025. január...
Már csak pár nap és Donald Trump visszatér az ovális irodába. Vajon feje tetejére állíthatja a dolgokat? Erre...
Ahogy az várható volt, a decemberi infláció csúnyán meglódult, egy év alatt 4,6% volt a pénzromlás mértéke, többek...
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
