Keresett kifejezés: 2025大一轮步步高精准复习物理答案 | Találatok száma: 8091 Új keresés

Paks: bizonytalanná vált az évszázad beruházása?

Aszódi Attila kormánybiztos reményei szerint az Európai Bizottság egy éven belül döntést hoz arról, hogy a paksi atomerőmű tervezett bővítése összhangban áll-e az állami támogatásokról szóló EU-szabályokkal. A szerződésben pedig lesz arra tér, hogy negatív válasz esetén ki tudjunk lépnie belőle.

E mellett a Fidesz egyik EP-képviselője egy napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az alacsony olajár miatt kérdésessé válthat Paks orosz finanszírozása is.

Keményen beszólt Obama Putyinnak

Ismét élesen bírálta az amerikai elnök Oroszországot az ukrán válságban játszott szerepe miatt. Barack Obama a G20 csoport szombaton megnyílt ausztráliai csúcsértekezlete előtt, egy nyilvános beszédben azt mondta, hogy "az orosz agresszió fenyegetés a világnak, ahogy azt a maláj utasszállító repülőgép megdöbbentő lelövése is jelzi". Még a G20 csúcstalálkozó előtt a sajtóban számos cikk jelent meg arról, hogy ezen az eseményen várhatóan sok kritikát fog személyesen, illetve nyilvános beszédek formájában kapni Vlagyimir Putyin orosz elnök, ami a kelet-ukrajnai, egyre fokozódó feszültségekkel is indokolható.

Varga elárulta, hogy mi a kitiltási botrány háttere (2.)

Ha messzebbről nézzük az áfacsalási és a kitiltási ügyeket, akkor a közös pont az, hogy "az Egyesült Államok és Oroszország viszonya ismét a hidegháborús állapotokat idézi. Ezért nem tolerálja most Amerika azokat a nemzeti érdekből származó döntéseket, amelyek eltérnek a Washington által elvárt diplomáciai lépésektől." - fejtette ki meglátását az elmúlt évtizedek legsúlyosabb magyarországi diplomáciai botrányának, a kitiltási botránynak a hátteréről Varga Mihály a Heti Válasznak adott interjúban. Ezzel párhuzamosan a Figyelőben is megjelent ma reggel vele egy interjú, amelyben többek között azt hangsúlyozta: tekintettel a nagyfokú oroszországi energiafüggőségünkre, "felelőtlen kormányzati magatartás lenne, ha nem törekednénk normális viszonyra az oroszokkal". A Heti Válasznak adott interjúban a kitiltási botrány kapcsán csak magyar magánszemélyeket említett és megismételte, hogy nem tájékoztatták a kormányt az amerikaiak a kitiltási ügy hátteréről, sem a konkrét korrupciós esetek részleteiről.

Kóstolgatja a lakosság az új slágerterméket

Fokozatosan nyit a lakosság a magasabb elvárt hozamú (vegyes, abszolút hozamú) alapok irányába, viszont a többség nem akar fejest ugrani a mély vízbe, és túlzott kockázatot vállalni. A tanácsadókon és a kommunikáción nagyon sok múlik, a cél, hogy az ügyfelek ne csalódjanak az ajánlott termékben, mert az hosszabb távon visszaüt - fejtette ki véleményét Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember szerint nagy jövő előtt állnak a dinamikus vegyes alapok, már csak azért is, mert olyan befektetési környezetben vagyunk, ahol nehéz jó teljesítményt elérni. Várakozásai szerint a forint gyengülés előtt áll, az amerikai hozamemelkedés esetén a részvények és a fejlődő kötvények lehetnek vonzóak.

Ma újra ráharaptak a magyar kötvényekre a befektetők

A mai kötvényaukció rendkívül jól sikerült, lényegében azt mondhatjuk, hogy május óta nem volt ekkora érdeklődés a magyar államkötvények iránt. Az Államadósság Kezelő Központ a stratégiájának megfelelően egyáltalán nem fogta vissza a kötvénykibocsátást, sőt ma úgy döntött inkább minden lejárat esetében maximális ráemelést hajt végre. Ennek eredményeképpen pedig 82,5 milliárd forintot gyűjtött magához a délelőtt folyamán.

Az ésszerűbb energiafelhasználásra is pályázhatnak a kkv-k

Az idén kezdődött és 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) 700 milliárd forint támogatáshoz jutnak az energiarendszereik javítására, ehhez társul még a széndioxid kvóta eladásából származó évi 10 milliárd forint, a kettő együtt a hétszerese az előző időszak ilyen célú támogatásának - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára szerdán, egy budapesti energetikai fórumon.

Ez volt az oroszok aduásza a paksi bővítésben

Egyelőre a paksi beruházásnak az előkészítése zajlik a megkötött kormányközi szerződések alapján, ám már most számos kérdés felmerül a projekttel kapcsolatban. Miért választotta Magyarország az orosz ajánlatot a tendereztetéssel szemben? Milyen lépésekben valósulhat meg a két új paksi atomerőművi blokk kivitelezése? Mikor kezdődhetnek meg az építkezések? Megtérül-e a beruházás és milyen feltételek mellett? Melyek a legfőbb kockázatok? Hogyan befolyásolja az orosz-ukrán konfliktus, valamint az Oroszország elleni szankciók a projektet? Ezekre válaszoltak a paksi beruházás illetékesei egy szerdai háttérbeszélgetésen. Aszódi Attila kormánybiztos elárulta, hogy az orosz partner kezében a finanszírozási ajánlat volt az aduász, ezzel nem lehetett versenyezni. Hangsúlyozta azt is, hogy 60 év alatt a projekt megtérül 15-17 forintos kilowattóra egységköltség mellett, ez átszámítva 49-56 eurós megawattóra költséget jelent. Nagy Sándor, az MVM Paks-II. Zrt. vezérigazgatója azt vetítette előre, hogy terveik szerint 2018-ban megkezdődhet az építkezés. Sok kérdés azonban nyitva maradt (főleg a költségvetés oldaláról) és van némi bizonytalanság a válaszokban. Összefoglaljuk, hogy mit tudunk eddig a paksi projektről.

Hatalmas akkumulátortelepet kapcsoltak a német hálózatra

Németországban hálózatra kapcsolták Európa legnagyobb áramingadozás-kiegyenlítő akkumulátortelepét. Az 5 MWh tárolókapacitású létesítmény egy 50 megawattos gázturbinás erőmű szerepét képes átvenni az ingadozások kiegyenlítésében.

A 10 éves kötvény volt ma a befektetők kedvence

A mai kötvényaukción az Államadósság Kezelő Központ 62,5 milliárd forintnyi forrást vont be, ami 7,5 milliárddal több a tervezettnél. Egyedül a 10 éves papírok esetében emelt rá a meghirdetett mennyiségre az adósságkezelő, és ez az egyedüli lejárat ahol a korábbi aukciónak megfelelő átlaghozam alakult ki.

Zuhanó hozamok és terv feletti eladás a mai kötvényaukciókon

Bár a 3 éves magyar államkötvényre rendkívül alacsony vételi érdeklődés mutatkozott, az Államadósság Kezelő Központ a 3 meghirdetett kötvénysorozatból mégis a terv felett tudott értékesíteni, ráadásul a legutolsó aukciós átlaghozamokhoz képest sokkal alacsonyabb hozamok mellett. Rögtön hozzá kell persze azt is tenni, hogy éppen a viszonyításként használt két héttel ezelőtti dátumkor volt a rendkívüli hozamugrás tetőfoka a magyar állampapírpiacon. Az ÁKK tehát ma az összesen 53 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiségre 93,2 milliárd forintnyi összes vételi ajánlatot kapott, amelyből 54,5 milliárd forintnyit fogadott el rendre 3,15%-os, 3,44%-os és 4,41%-os átlaghozamok mellett.

Fellélegezhetünk: megnyugodni látszik a kötvénypiacunk

Egyáltalán nem alakult rosszul a mai kötvényaukció, sőt! Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) mind a 3, 5 és 10 éves kötvényekből sokkal többet tudott eladni a meghirdetettnél. Noha a hozamok az utóbbi napok kötvénypiaci feszültségeinek köszönhetően jelentősen megugrottak a korábbi aukciós eredményekhez viszonyítva, de a tegnapi másodpiaci jegyzéseknél már érdemben alacsonyabbak lettek. Ez kifejezetten megnyugtató jelnek tekinthető, még ha a forinton ez egyelőre nem is látszik.

Elértük volna a hozamcsökkenés alját?

Visszafogottabb keresletet láthattunk a mai kötvényaukciókon, ami mellett megállni látszik a hozamesés, legalábbis a 3 és 5 éves kötvények esetében. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ez alkalommal összesen 66 milliárd forintnyi forrást vont be, aminek a fele a továbbra is nagyon népszerű 5 éves papírokból származott.

Elárulta, mit tett Magyarország megmentője a pénzével!

A legfrissebb statisztikák alapján a Templeton még mindig tartja állásait hazánkban, június végén az államadósság 11,5%-a volt az alapkezelőnél. A Portfolio által követett 6 alapban átlagosan 7,3%-os magyar kitettséget tartottak, a legtöbb magyar papír a globális kötvényalapjukban volt. Az igazi újdonság az, hogy kiderült, mit is tettek a májusban nagyobb tételben visszaadott magyar kötvények ellenértékével. Ahogy azt sejteni lehetett, a hosszabb futamidők felé mozdultak el és nem kezdték meg a kiszállást. Különösen nagy volt az érdeklődés a 2018-as, 2019-es és 2025-ös lejáratok iránt. Mindez azt jelenti, hogy még látnak fantáziát Magyarországon, eladói nyomás nincs rajtuk.

Focicsapatba szállna be a Puma

Újabb nagy halat foghatott ki a tőzsdén jegyzett német sztárcsapat, a Borussia Dortmundba a Handelsblatt információi szerint a Puma szállna be.

Megvan a 3000 milliárd forintos döntés! (3.)

Rendkívül fontos, az ország következő évtizedeit - mind energetikai, mind pénzügyi szempontból - is meghatározó törvényjavaslatról szavaznak ma a Parlamentben. A képviselők ugyanis a Paksi Atomerőmű bővítésének Oroszországgal kötött pénzügyi megállapodásáról döntenek, a tét 10 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) hitel, plusz a kamatok. Az ügy óriási jelentősége ellenére a megalapozó dokumentumokat a kormány nem hozta nyilvánosságra.

Update: időközben az Országgyűlés megszavazta Varga Mihály törvényjavaslatát.

Betétesek, figyelem! - Így mentik a bankokat Magyarországon

A bankok megmentése a válság alatt rengeteg adófizetői pénzt vitt el, ezért egy uniós irányelvnek megfelelően Magyarországon is törvénybe foglalták, hogyan kell kezelni a bajba kerülő bankokat. A törvényjavaslatban rögzítik, ki és hogyan állja a költségeket: a tulajdonosok, a hitelezők és betétesek is kiveszik a részüket a bankmentés veszteségeiből, de más bankok befizetéseiből is jut a költségekre. Az úgynevezett szanálási alapba a bankoknak 127 milliárd forintot kell összedobniuk 10 év alatt, ebből az első évben 13 milliárdot kell előteremteniük. Azt is megtudhatjuk, az MNB milyen eszközöket vethet be a szanálási folyamatban. A felelősök felkutatása sem maradhat el. Mutatjuk a részleteket.

Atomerőmű: jelenleg nem tervez újabb tenderrel a cseh áramóriás

Jelenleg nem tervez, és nem is készít elő semmiféle új pályázatot a dél-csehországi Temelíni, illetve a dél-morvaországi Dukovany atomerőművek kibővítésére a Cseh Energetikai Művek, amely a két atomerőmű tulajdonosa (CEZ) - közölte a CEZ kedden közleményben.

Ilyet még nem láttunk: mindenkinek magyar állampapír kellett (2.)

Brutális vételi érdeklődés, emiatt leszakadó hozamok és mindhárom papír esetén megemelt
elfogadott ajánlat - ezek jellemezték a mai magyar államkötvény aukciókat. Mindez beleillik abba a sorozatba, amely az elmúlt heteket jellemezte és jórészt a kedvező külpiaci hangulattal, a csökkenő fejlett államkötvény hozamokkal, illetve az MNB egy hónapja meghirdetett programjának hatásával függ össze. Utóbbi akár több százmilliárd forintot is megmozdíthat az állampapírpiac felé és a jelek szerint a külföldi és hangsúlyosan a magyar bankok kezdenek felkészülni az új helyzetre és veszik a kötvényeket. Ennek háttere bővebben:

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Már jövőre 28 tagállama lehet az EU-nak, ami megmentheti az uniót
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.