Keresett kifejezés: egyensúly intézet | Találatok száma: 218 Új keresés
E hét csütörtök-pénteken rendezi meg a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Egerben a 61. Közgazdász-vándorgyűlést, a nagyobb érdeklődésre számot tartó szekciókat élőben az interneten is közvetíteni fogják.
Az ingatlanpiac, a városfejlesztés és a közlekedés egymást behálózó rendszerében nem tud csak egy elem zölddé változni, nem létezhet fenntartható város, ha ahhoz az épületek vagy a közlekedés nem illeszkedik, de egy ingatlanfejlesztés sem lesz soha fenntartható, ha azt nem támogatja a városi szabályozás vagy az ott élők környezettudatos életvitele. Egy minden mindennel összefüggő rendszerben kell zöld épületeket teremteni, egészséges környezetet biztosítani és a mindennapokban élhető, de kisebb kibocsátással járó közlekedést teremteni. Hogy mi a legjobb irány az ingatlanfejlesztésben, arról beszéltek a Sustainable World 2023 konferencia harmadik szekciójának szakértői.
Kritikus ügy napjainkban a hazai épített környezet karbonmentessé alakítása. Az nem vitás, hogy a megvalósítás a társadalom egésze számára előnyös lenne, a gyakorlati lépések viszont már sokkal nagyobb gondot jelentenek. A meglévő épületek energiahatékonyabbá tétele, felújítása nemcsak technológiai feladat, hanem felelősségi, finanszírozási, piaci keresleti kérdés is egyben. Ezzel a kérdéssel is foglalkozni fogunk a szeptember 12-i Sustainable World konferencián.
Magyarország vállalta, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásait, vagyis csak annyit bocsát ki, amennyit semlegesíteni is tud, például erdőkkel vagy mesterséges széndioxid-megkötési technológiákkal. Ez ma már nem „csak” klímapolitikai szempontból húsbavágó, hanem energiabiztonsági megfontolásokból is. A nehézipar nélkül pedig a klímasemlegesség nem érhető el, hiszen ez egy energiaintenzív iparág, amelyben fosszilis energiaforrásokat alapanyagként és energiahordozóként is nagy mennyiségben használnak. Az átállás forrásigénye nagy. De nagyságrendileg mégis mekkora? És ez hogy viszonyul a várhatóan rendelkezésre álló forrásokhoz?
A hazai kis- és közepes vállalkozások rosszabbnak értékelik az aktuális gazdasági környezetet és a kilátásokat, mint az első negyedévben volt tapasztalható - derült ki a VOSZ-Barométer, a vállalkozói szféra "időjárás-(előre)jelzőjének" friss, második negyedévre vonatkozó felméréséből. Az adatokat egy csütörtöki eseményen Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, valamint Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet, társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója mutatta be. Külön érdekes fejlemény, hogy néhány hónap alatt mennyire átalakult a vállalkozók kockázatérzékelése: komoly problémává kezd válni a körbetartozások kérdése. Perlusz László az eseményen külön szót ejtett a kormány legutóbbi intézkedéséről, amely a magánegészségügyi szektor számára állít adminisztratív akadályokat és mesterséges tiltást hajt végre. Ez szerinte nem előnyös lépés.
Az Európai Unió 10 vezetőjéből álló csoport informális találkozót tartott, hogy megvitassa a bővítésnek a tömb jövőjére gyakorolt hatásait. Noha Orbán Viktor magyar miniszterelnök gyakran szólal fel új EU-tagállamok felvétele mellett, legutóbb két hete követelte a balkáni országok felvételét, de a találkozóra nem hívták meg.
Az egyre fontosabb digitalizáció ellenére a magyar vállalatok e tekintetben még mindig alulteljesítenek. A technológiai változások ugyan rengeteg munkahelyet fognak megszüntetni, új, magasabb hozzáadott értékkel bíró pozíciók is létre fognak jönni. Az Egyensúly Intézet kerekasztal-beszélgetésén Bíró Pál, a Google Magyarország igazgatója, Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért főtitkára tárgyalta át Magyarország digitális helyzetét.
Magyarország geotermikus nagyhatalom, de a lehetségesnél jóval kevésbé használjuk ezt ki, amin változtatni kell, és ennek a hosszú útnak még csak az elején járunk – hangsúlyozta a Budapest Geothermal Energy Summit konferencián Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Ezzel összefüggésben Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeletei Hatóságának elnöke azt árulta el, hogy az új törvényi keretek óta felrobbant a geotermikus projektek piaca Magyarországon, hiszen az elmúlt 3 hónapban több, mint 70 ilyen projektre adtak be engedélykérelmet a hatósághoz. A miniszter és az elnök egybehangzóan azt hangsúlyozta az eseményen, hogy az energiaszuverenitás érdekében minél nagyobb mértékben és minél hamarabb ki kell használni a geotermikus energia adottságait Magyarországon.
Az a baj a mai világgal, hogy a legtöbben a jegybankoktól várják a megoldást az infláció elleni harchoz, pedig sokkal egyszerűbb és hatékonyabb megoldás is létezik: a termelékenység növelése. Éppen ezért az a társadalom fog majd a jövőben a legellenállóbb lenni az inflációval szemben, ahol nő a népesség – mondta el Manoj Pradhan, a Talking Heads Macroeconomics makrogazdasági kutatócég alapítója és vezető közgazdásza az MBH Private Banking mai eseményén. Szó esett a mesterséges intelligencia hatásáról is, Kozák Ákos szociológus-jövőkutató szerint a világnak először a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségekkel kellene leszámolnia, mielőtt nagyon belemegy az AI-ba, Pradhan szerint viszont engedni kell, hogy az AI minél több munkahelyet átvegyen, és azt is elárulta, miért.
Bár a teljes makrogazdasági környezetet rossznak látják, saját vállalkozásaik jövő képeit tekintve optimisták a hazai kis- és középvállalkozások. A legnagyobb problémának az inflációt, a magas energiaárakat és a kiszámíthatatlanságot látják a cégvezetők. A negatív hatások ellenére viszont nem terveznek leépítést a hazai cégek - derül ki a 35 éves Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és az Egyensúly Intézet közös, első alkalommal kiadott vállalkozói hangulatot felmérő jelentéséből.
Márciusban az IMF jóváhagyott egy 15,6 milliárd dollár hitelnyújtással járó, 48 hónapos Extended Fund Facility (EFF, Kiterjesztett Hitelkeret) támogatási és reformprogramot Ukrajna részére. Ez a program és a londoni Centre for Economic Policy Research (CEPR) „Ukraine Initiative” programjának keretében készült tanulmányok – különösen a tavaly áprilisi „A Blueprint for the Reconstruction of Ukraine” (Tervezet Ukrajna újjáépítésére) és az augusztusi „Macroeconomic Policies for Wartime Ukraine” (Makroökonómiai politika a háborúban álló Ukrajna számára) – jó betekintést adnak abba, hogyan ítélik meg kiváló szakértők szomszédunk gazdasági jelenét és kilátásait.
Többek között a zöld hidrogén és az elektrifikáció került fókuszba a Sustainable Tech konferencia délutáni részében, a Magyar Földgáztároló Zrt. képviselője bemutatta a magyarországi hidrogéntechnológiai projekt eddigi tapasztalatait, de egy kerekasztal-beszélgetés során arról is szó volt, hogy melyek a legnagyobb akadályok a zöld hidrogén elterjedésében, és amikor ezek megoldásra kerülnek, akkor az milyen előnyökkel csapódik majd le a villamosenergia-rendszerben.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő intézet Szaúd-Arábia adósbesorolását "A"-ról "A pluszra"-ra javította "stabil" kilátással.
A következő években csökkenhet Magyarország földgáz-fogyasztása, viszont villamosenergiából akár 50-55 százalékkal többre lehet szükségünk 2030-ban, mint most, így a teljes energiafogyasztásunk várhatóan kismértékben emelkedik még – hangzott el az Egyensúly Intézet keddi konferenciájának panelbeszélgetésében. A szakemberek szerint a legfontosabb az energiahatékonyság, melyben bőven vannak még tartalékok, ha pedig a napenergiát még jobban kiaknáznánk, akkor akár exportőrök is lehetnénk.
Az elmúlt években nagy viharoktól mentesen, szépen lassan zárkózott fel Magyarország az Európai Unió átlagához fejlettségben – mondta az Egyensúly Intézet keddi konferenciáján Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A politikus kiemelte, hogy most kezdődnek a tárgyalások az uniós Helyreállítási Alap (RRF) hitel lábáról, ha erről sikerül megállapodni, akkor a közel 10 milliárd euróból szinte kizárólag energetikai és digitális infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztéseket finanszíroznak.
Jellemző, hogy ha egy jelentősebb hadiiparral rendelkező szereplő szorult helyzetbe kerül (például háborúba sodródik), az exportra szánt termékeit inkább saját haderejének adja, mintsem teljesíti a külföldi megrendeléseket. Így tett Ukrajna is, már a háború első hetei során, de Oroszország esetében is egyre többször bukkannak fel az exportváltozatok az orosz-ukrán frontvonalon. Az orosz-ukrán háború, a fegyverek ottani szereplése, az európai szankciók hatása együttesen jelentkezik abban, hogy az orosz fegyverek és alkatrészek exportja egyre inkább alábbhagy, helyükre pedig új szereplő(k) érkeznek a globális piacon. Az orosz export visszaszorulásának kétségkívül legnagyobb nyertese az Egyesült Államok, de Ukrajna is komoly előnyökhöz jut vele.
Magyarország földrajzi és geológiai adottságainak köszönhetően termálvizekben gazdag ország. Hazánkban mintegy 800 termálvízkút működik, amelyek jelentős részét balneológiai célra használjuk, a fürdőkultúra alapját képezik. A termálvíz-hasznosításban ugyanakkor energetikai szempontból jelentős kiaknázatlan potenciál rejlik, az Egyensúly Intézet napokban megjelent javaslata szerint az évtized végére megháromszorozható az ebből kinyert energia. És mikor máskor vizsgáljuk meg alaposabban az energetikai szempontokat, ha nem egy energiaválság kellős közepén?
Bár szinte biztosan nem fog megtérülni Paks II., de túl kockázatos lenne leállítani, mert nem lehet kizárni, hogy a 2030-as évek második felében kezelhetetlen mértékű energiaválságba fut bele Magyarország, és ezért kényszerből folytatni kell a beruházást – foglalt állást a forróvá vált témában a minap közzétett szakpolitikai javaslatcsomagjában az Egyensúly Intézet. A szakértők emellett többek között a nap- és szélerőművi kapacitások felfutására is konkrét javaslatokat tettek, illetve a lakossági gázfelhasználás csökkentése terén három konkrét javaslatot is megfogalmaztak. Ezek egyike az, hogy 2026-ig ki kellene vezetni a sütési-főzési célú gázhasználatot, ami csupán Budapesten 170 ezer átalánydíjas, gázmérő nélküli háztartást érintene, és azt is szorgalmazzák, hogy 2025-től meg kellene tiltani az új épületekben a gázfűtést; az pedig háztartások millióit érintené, hogy 2034-ig ki kellene vezetni az összes konyhából a gázt.
Tudjuk-e zöldíteni a nehézipart a gyártókapacitások leépítése nélkül? Magyarország vállalta, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásait, vagyis csak annyit bocsát ki, amennyit semlegesíteni is tud, például erdőkkel, vagy mesterséges széndioxid-megkötési technológiákkal. Ahhoz, hogy ez ne csak álom maradjon, és közelítsen kicsit a valósághoz, minden szektornak drasztikusan csökkenteni kell a kibocsátásait, ez alól nem kivétel az ipar, sőt! Ipari megújulás nélkül nincs zöld átállás. De mit lehet tenni azért, hogy a zöld átállás ne zöld bezárás legyen?
A szőlészet-borászat azon ritka területek egyike, ahol a klímaváltozás kedvező hatásokkal is jár, Magyarországon több borvidék esetében is tapasztalható már néhány előny, amely az éghajlat átalakulásával egyre jellemzőbbé vált az elmúlt években. Az összkép így sem egyértelmű: a szélsőségessé váló klíma a régi termesztési és borkészítési gyakorlatok újragondolására kényszeríti a borászokat, egyre problémásabb a szüret megfelelő időzítése, és komoly gondot okozhatnak a különböző borbetegségek is. Ezek a kihívások ugyanakkor egyelőre kezelhetők, cserébe pedig finomabb érés, részletgazdagabb ízvilág és elegánsabb, zamatosabb tételek jelentik az odafigyelő borászok jutalmát.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
