Keresett kifejezés: egyensúly intézet | Találatok száma: 235 Új keresés
Ma tartották a BÉT Legek díjátadót, amelyen többek között Matolcsy György jegybankelnök is megszólalt. A jegybankelnök növekedésre fókuszáló előadása során kemény szavakkal illette a kormány gazdaságpolitikáját.
Az Egyensúly Intézet szerint az infláció vártnál gyorsabb csökkenése lehetővé teszi a jegybank számára, hogy gyorsítson a kamatcsökkentések ütemén. Ennek következménye azonban az, hogy a forint leértékelődése folytatódik, de az esés visszafogottabb lehet, mint korábban volt.
Megosztottak a Portfolio által megkérdezett elemzők abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kedden esedékes kamatdöntő ülésén gyorsítani fog-e a kamatvágás tempóján. Azt tudjuk, hogy a 75 és a 100 bázispontos csökkentés lehetősége is ott lesz a Monetáris Tanács asztalán, és a legutóbbi ülés jegyzőkönyve alapján borítékolható a megosztottság a testületben is. Friss elemzői felmérésünkben bemutatjuk az érveket a nagyobb kamatcsökkentés mellett és ellen is. Ezek fényében egy biztos: sokat jelző kamatdöntés jön a jegybanktól, melynek következményei hozhatnak izgalmakat a hazai gazdaságpolitika, valamint a forint árfolyama számára is.
Az új uniós szankciócsomag kapcsán ismét többen kritizálják az intézkedéseket, hogy azok nem fojtották meg az orosz gazdaságot. Friss elemzések is igazolják, hogy a szankciók önmagukban korlátozott hatásúak, azonban Oroszország így is komoly károkat szenved a nyugati lépések miatt. De ezek messze nem olyan fájdalmasak, mint maga a háború. Az EU a szankciók hatását fokozná újabb és újabb csomagjaival, míg sok belgazdasági trend sem kedvez Vlagyimir Putyin elnöknek.
Korábbi írásomban jeleztem, hogy a gazdaság szenved a magas kamatszinttől, amely gátolja a gazdasági kilábalás és növekedés beindulását és a leszakadás veszélyét hordozza. Jelen cikkemben azt járom körül, hogy a gazdasági egyensúly szempontjából indokolt lehet-e jelentősebb lazítás, vagyis lehetséges-e a kamatszint ütemesebb csökkentése anélkül, hogy veszélybe sodornánk az infláció csökkenését.
Magyarországon növekszik az importált munkaerő, miközben évek óta probléma a magyar munkavállalók külföldre távozása. Gazsi Attila, a Vállalkozók és munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese úgy látja, a folyamat célzott intézkedésekkel és forrásbevonással visszafordítható, addig azonban a hazai vállalkozások zavartalan működéséhez elengedhetetlen a vendégmunkások alkalmazása. A VOSZ rendszeresen részt vesz munkaerőpiaci kutatásokban, ennek legújabb mérföldköve a VOSZ Barométer, amelynek részletes eredményeit márciusban mutatják be. Az elnökhelyettes szerint több potenciális munkavállalói csoport is dinamizálható lenne jól szervezett intézkedésekkel és együttműködésekkel, például az 55 év feletti korosztály munkaerőpiaci jelenléte jelentősen növelhető. A VOSZ ezek megvalósítására tesz javaslatokat.
Európa versenyképességének növelése érdekében a kiegyensúlyozott szabályozói környezet, az egységes piac megerősítése, és az állami támogatások helyett egész EU-ra kiterjedő eszközök létrehozása elengedhetetlen. Fontos, hogy a kkv-k és a startupok számára is vonzó befektetési lehetőségeket teremtsünk, miközben fenntartjuk a magas szabályozási színvonalat anélkül, hogy túlterhelnénk a vállalkozásokat. A Green Deal keretein belül pedig reális stratégiák kidolgozására van szükség az éghajlatváltozás hatékony kezeléséhez úgy, hogy közben a gazdaságot sem áldozzuk fel – többek között ezekről a témákról beszélt a Portfolio-nak adott interjújában az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Munkaadói Csoportjának elnöke, Stefano Mallia.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megbízásából készült VOSZ Barométer Index felmérés szerint a tavalyi negyedik negyedévben tovább romlott a cégek üzleti hangulata Magyarországon. A kutatás legfrissebb eredményeit pénteken mutatta be Kozák Ákos, a felmérést elvégző Egyensúly Intézet társalapítója, valamint Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
Budapesten az V., az I., illetve a VI. kerület végzett az Egyensúly Intézet településindexének az élén. Székesfehérvár lett az első helyezett a megyeszékhelyek kategóriájában, megelőzve Győrt.
Az Európai Bizottságnak készít reformtervet Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke, hogy megerősítse a belső piacot, ebben pedig fontos szerepe van a tagállami költségvetési kiköltekezések visszafogásának. A tervezet szerint az állami támogatások jelentős egyensúlytalanságokat teremtenek a belső piacon és a tagországok között, veszélyeztetve a versenyt, valamint fokozva az agyelszívást. A magyar kormányban viszont vannak olyan hangok, akik lazítanának a költségvetési fegyelmen: Nagy Márton szerint a gazdasági növekedés beindításához nem nagy ár a hiánycélok elengedése, mert a bővülés is meghozhatja a csökkenő deficitpályát.
Az Egyensúly Intézet negyedévente megjelenő szegénységkutatásában azt vizsgálja, hogy a magyaroknak egyéni szinten mekkora összegre van szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. A legfrissebb adatfelvétel alapján a nyár óta egy magyarnak jellemzően havi nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. A megkérdezettek szerint az átlagos szintű megélhetéshez személyenként havi nettó 350 ezer forintra van szükség. A gondtalannak vélt élethez szükséges összeg tekintetében nem történt változás: 2023 év végén is havi nettó 600 ezer forintra volt szüksége egy átlagos honfitársunknak.
A forint a jövőben várhatóan – a nemzetközi befektetők által igényelt magasabb kockázati prémiummal összhangban – gyengülő pályán marad, korrigálva jelenlegi túlértékeltségét. Ennek fő oka a vonzó kamatkülönbözet fokozatos megszűnése, illetve az EU-s források körüli bizonytalanságok további fennmaradása – olvasható az Egyensúly Intézet most megjelent elemzésében. Az intézet szakemberei szerint jövőre visszatérhet 400 fölé az euró árfolyama, 2025-ben pedig akár a 420-at is megközelítheti.
Idén a kétszámjegyű béremelkedés ellenére is 1,6 százalékkal csökken a bérek vásárlóereje, miután az infláció meghaladja a keresetek növekedési ütemét. A következő években ugyanakkor a feszes munkaerőpiaci kondíciók és az újrainduló gazdasági növekedés miatt kétszámjegyű béremelkedés és a reálbérek újbóli növekedése valószínűsíthető - derült ki az Egyensúly Intézet friss elemzéséből.
A szűkös megélhetéshez továbbra is havi nettó 250.000 forintra, a gondtalan élethez azonban már nettó 600.000 forintra van szüksége a magyaroknak - ez derül ki az Egyensúly Intézet szubjektív szegénységi trendeket vizsgáló 2023. szeptemberi közvélemény-kutatásából.
Kis mértékben romlott a vállalkozások hangulata a harmadik negyedévben - derül ki a VOSZ Barométer felméréséből. A cégek árbevétellel kapcsolatos várakozása romlott, a béremelési szándékuk gyengült, valamint egyre nagyobb problémát jelent az üzleti partnerek nem teljesítése.
Nem igaz, hogy a 2010 és 2020 közti évtized lett volna a legsikeresebb időszak a magyar gazdaságban – mondta a Pénzcentrumnak Bod Péter Ákos közgazdász. Az MNB korábbi elnöke szerint belátható időn belül akkor sem tudnánk bevezetni az eurót, ha a szándék meglenne rá. Egy másik volt jegybankelnök, Surányi György pedig arról beszélt, hogy a 2010-es évtized messze nem tekinthető akkora sikertörténetnek a gazdaságban.
Akkor, amikor a 2022-es madridi NATO-csúcson bejelentették, hogy a következő éves találkozó helyszíne Litvánia fővárosa, Vilnius lesz, még senki nem számított arra, hogy a nyugati katonai szövetség lényegében egy háború "frontvonalán" fog ülésezni. Az Egyensúly Intézet által szervezett konferencián szakértők beszélgettek a konferencia tapasztalatairól, valamint arról, hogy a NATO vajon a XXI. század döntő szereplője lesz, vagy megújulásra képtelen entitásként fog süllyesztőbe kerülni.
E hét csütörtök-pénteken rendezi meg a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Egerben a 61. Közgazdász-vándorgyűlést, a nagyobb érdeklődésre számot tartó szekciókat élőben az interneten is közvetíteni fogják.
Az ingatlanpiac, a városfejlesztés és a közlekedés egymást behálózó rendszerében nem tud csak egy elem zölddé változni, nem létezhet fenntartható város, ha ahhoz az épületek vagy a közlekedés nem illeszkedik, de egy ingatlanfejlesztés sem lesz soha fenntartható, ha azt nem támogatja a városi szabályozás vagy az ott élők környezettudatos életvitele. Egy minden mindennel összefüggő rendszerben kell zöld épületeket teremteni, egészséges környezetet biztosítani és a mindennapokban élhető, de kisebb kibocsátással járó közlekedést teremteni. Hogy mi a legjobb irány az ingatlanfejlesztésben, arról beszéltek a Sustainable World 2023 konferencia harmadik szekciójának szakértői.
Kritikus ügy napjainkban a hazai épített környezet karbonmentessé alakítása. Az nem vitás, hogy a megvalósítás a társadalom egésze számára előnyös lenne, a gyakorlati lépések viszont már sokkal nagyobb gondot jelentenek. A meglévő épületek energiahatékonyabbá tétele, felújítása nemcsak technológiai feladat, hanem felelősségi, finanszírozási, piaci keresleti kérdés is egyben. Ezzel a kérdéssel is foglalkozni fogunk a szeptember 12-i Sustainable World konferencián.
Jelentős szigorítást hozott a jogalkotó arról, hogy mely társaság lehet egy külföldi vállalkozás pénzügyi képviselője.... 
Ahogy az várható volt, a decemberi infláció csúnyán meglódult, egy év alatt 4,6% volt a pénzromlás mértéke, többek...
A vártnál lassabban ugyan, de világszerte növekszik az elektromos autók száma, és ezzel a kiszolgáló infrastruktúrának...
2024 még csak nem is helyben járást, hanem enyhe visszalépést hozott a német gazdaságban. Általánosságban elmondható...
Működött a fenyegetés. 2021-ben a harminckét NATO-tag közül csak öt állam volt hajlandó teljesíteni a GDP-arányosan... 
December 4.-én indított $HAWK token az egyik legjobb példája annak, hogy mennyire befolyásolhatják a véleményvezérek...
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
