Nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia rövid időn belül jelentősen át fogja alakítani a vállalatok működését, a hazai vállalatok a technológiában a lehetőséget, mintsem a veszélyt látják – derül ki az RSM Hungary és a Bizalmi Kör közös kutatásából. A cégek 80 százaléka már kipróbálta az AI-t, és ahol bevezették, ott jól is teljesítenek az MI megoldások. A hazai cégek több mint fele jelentős befektetésre készül az elkövetkező 3 évben a területen, jelenleg még csak a cégek hatoda költött érdemben az MI alkalmazására. A GenAI banki környezetben való hasznosításáról is szó lesz június 11-ei Financial IT konferenciánkon. Regisztráció és részletek itt!
Hétfőn jelenik meg a májusi inflációs adat, amitől a Portfolio által megkérdezett elemzők azt várják, hogy 4% feletti éves drágulási ütemet mutat majd. Nagy dráma nincsen, de a szolgáltató szektor visszatekintő árazása fájdalmas visszarúgást jelent, így az amúgy visszaszorult infláció az év végéig kissé emelkedni fog.
Mind a Kádár-korszakban, mind a 2000-es években az ország eladósodásának terhére sikerült reálbér-növekedést elérni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) A reálbérek három évtizede című online konferenciáján. A szakmai fórumon azt a kérdést is megvizsgálták, hogy a reálbérek alakulása mennyiben határozza meg a választások kimenetelét.
A forint elmúlt időszakban látott erősödő trendje az Egyensúly Intézet szerint csak átmeneti, a következő időszakban több tényező miatt is gyengülni fog.
Tavaly új szabályok léptek életbe a geotermikus kutatási engedélyeknél Magyarországon. A szakma szerint az új rendszerben a megtérülés még problémásabbá vált, a rendelkezésre álló idő alatt lehetetlen a fúrásokat elvégezni, és éppen a hagyományos geotermia-hasznosítók, vagyis az önkormányzatok kerültek ki az engedélyt kapók köréből. A mélygeotermia magyarországi helyzetéről volt szó a Sustainable Tech 2024 konferencia délutáni kerekasztal-beszélgetésén.
Véget ért a pangás időszaka, és ha nem is kitörő lendülettel, de bővülésnek indult a gazdaság - ez a kép rajzolódik ki a Portfolio elemzői felméréséből, amelyet a holnap megjelenő első negyedéves GDP-növekedési adatok kapcsán készítettünk. Az idén fokozatos élénkülés lesz a jellemző, bár az év egésze így sem hoz majd kitörő számokat, mivel a lakosági fogyasztás és az export is gyengébben muzsikál, mint pár hónapja gondolták a szakértők.
A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
Ahogy arról délelőtt már beszámoltunk, a kormány bejelentése szerint változik az új otthonfelújítási program egyik fontos szabálya. Számos település számos családi házába nincs bekötve a gáz, ezért „ezt a földgázbekötést eltöröltük” az otthonfelújítási pályázat legújabb feltételrendszerében, amelyet rövidesen társadalmi vitára bocsátunk – mondta erről Lantos Csaba a 24.hu podcast adásában. Most újdonságként kiderült az adósból az is, hogy az 1990 végéig megépült családi házak mind beleférhetnek a programba, a két változás hatására pedig a nyertesek száma a kormány szerint 20 ezerről 30 ezerre emelkedhet.
Hiába a forint gyengélkedése, az MNB kitart az előre kijelölt kamatcsökkentési pálya mellett - mondják egységesen a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az 50 bázispontos (fél százalékpontos) lazítási ütem egészen az év közepéig kitarthat, utána azonban decemberig már csak igen kis mértékben vágja tovább a kamatot.
A magyar kormánypártok által szervezett brüsszeli konferencia elleni rendőrségi fellépésről, az Európai Parlament politikai dinamikájáról, valamint az ország esetleges kilépésével kapcsolatban is nyilatkozott Orbán Balázs, a kormányfő politikai tanácsadója csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson.
A geotermikus energia közvetlen hasznosításában még van potenciál Magyarország számára, a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Földhő Stratégiában vázolt intézkedések a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehetik a geotermiát - írja az Energiaügyi Minisztérium közleményében. A kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállal a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának támogatásában. A beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezetet egy összesen mintegy 165 milliárd forintos támogatás teremtheti meg. Április 24-én a Sustainable Tech konferencián kiemelten foglalkozunk a geotermia magyarországi lehetőségeivel, kihívásaival is.
Az idei első negyedévben tovább gyengélkedett az üzletmenet Magyarországon - ezt mutatják a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megbízásából készült VOSZ Barométer Index friss számai. Ugyanakkor néhány területen már megjelentek a javulás jelei, ami arra utal, hogy a lakossági kereslet élénkülése a következő negyedévekben lassan elkezdheti pörgetni a gazdaságot.
Sokan féltik a munkájukat, a pozíciójukat a mesterséges intelligenciától (MI), amely egyre jobb eredményeket ér el a vállalati hatékonyság támogatásában, a manuális munkafolyamatok kiváltásában, ami önmagában is feszültségeket gerjeszthet egy munkahelyen. Mindeközben a munkavállalók félelme az egyik legnagyobb kerékkötője is lehet az MI-projektek sikerének. "A mesterséges intelligenciára nem szabad úgy tekinteni, mint egy tőlünk függetlenül létező, romboló erőre. A mesterséges intelligenciát tulajdonképpen mi, emberek hoztuk létre és a mi feladatunk, hogy az érdekeink mentén kordában tartsuk" - véli Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie vezető ügyvédje. Szerinte a mesterséges intelligencia egy számítástechnikai alapú munkaerő, amivel a munkavállalóknak együtt kell dolgozniuk és a cél az optimális feladatmegosztás az emberi és a gépi képességek mentén. Az AMI-megoldások bevezetésével egész napos konferencián foglalkozunk április 23-án, AI in Business rendezvényünkön. Regisztráció és részletek a rendezvényről itt!
A villamos energia átviteli hálózat, mely Európa országait összeköti, már ma is integráltan működik, mind műszaki, mind kereskedelmi szempontól. Ugyanakkor a jelenlegi rendszerek csak a menetrendezett villamosenergia-szállításokra fókuszálnak. Kutatásunk vizsgálatai szerint a már meglévő hálózat kapacitása akkor használható ki a leghatékonyabban, ha a területi, regionális alapon szervezett piacok közötti szállítások hálózati koordinációja mellett a különböző típusú energiatermék piacai közötti koordináció is megvalósul. Jelen összefoglaló cikk a Sustainable Energy, Grids and Networks folyóiratban megjelent tudományos közleményünk alapján készült.
Javaslatcsomagot dolgozott ki a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) a külföldön dolgozó magyarok hazahívására. A VOSZ szakértői szerint – többek között - célzott hazatérési támogatással lehetne ösztönözni a hiányszakmában dolgozó munkavállalók hazatérését, de az atipikus foglalkoztatási formák is lehetőséget jelentenek.
Hogyan találhatjuk meg a tervezett és induló beruházásokat, és hogyan növelhető a vállalkozások üzletszerzési hatékonysága? Többek között erről beszéltek a Portfolio Építőipar 2024 konferencia III/A szekciójának szakértői, akik egy panelbeszélgetésben a fenntarthatóság és az életminőség javításának lehetőségeit is körüljárták.
A 90-es években főként a budapestiek költöztek az agglomerációba, míg ma már vidékről is sok az odaköltöző, aminek fő oka Budapest nehéz megfizethetősége. Nagyon sok olyan ösztönző van jelenleg, ami a fővárosból való kitelepülést jutalmazza. Hogy miért probléma ez, és mi lenne a jó fejlesztési prioritás, arról a Smart Budapest Forum konferencián Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója és társalapítója, Ilyés Márton, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány elnöke és Vitézy Dávid, Közlekedési és város-mobilitási szakértő, korábbi közlekedésért felelős államtitkár beszéltek.
Ahogy már múlt hónapban írtunk róla, az év első félévében megszülethet egy új, államilag támogatott otthonfelújítási program, melynek keretében várhatóan a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését lehet majd elvégezni. A várakozások szerint ez egy széles körben elérhető program lehet, melynek kapcsán nem kizárt, hogy vissza nem térítendő támogatás helyett kamattámogatott hitelkonstrukcióról lesz szó. Hogy mit lenne célszerű a programba foglalni, arról a témával foglalkozó szakmai szervezeteket a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület kérdezte.
Megfelelő képzésekkel, valamint a rugalmas munkavégzés, a részmunkaidő minél szélesebb körű alkalmazásával, illetve a lemaradó térségek közlekedési kapcsolatainak javításával elő lehetne segíteni, hogy a mintegy 300 ezres hazai munkaerő-tartalék minél nagyobb hányada álljon munkába – hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett munkaerőpiaci konferencia kerekasztal-beszélgetésén. A konferencián bemutatták az Egyensúly Intézet azon kutatását is, miszerint a mintegy 320 ezer fős, külföldön dolgozó magyar 10-12%-át lehetne hazacsábítani megfelelő hazai körülmények megléte esetén. Ebbe a megfelelő fizetés mellett a nyugat-európai színvonalat közelítő munkakultúra, illetve egészségügyi helyzet is beletartozna.
Az építőipar talpraállítása, több tízezer új munkahely, növekvő állami bevételek – a szakmai és piaci szereplők álláspontja szerint egy nagyszabású épületenergetikai felújítási program a magyarok életminőségét és hazánk energiafüggetlenségét is növelné. A hazai épületfelújítás felgyorsításáért jött létre egy szakmai összefogás, amit az Egyensúly Intézet kezdeményezett, és ahhoz több, mint egy tucat piaci és szakmai szervezet csatlakozott.
