Világújdonságnak számító módszert fejlesztettek ki szegedi kutatók a koronavírus-fertőzés diagnosztikájára. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban fejlesztett, mesterséges intelligenciára és automatikus mikroszkópiára épülő szerológiai tesztelési modell nagy pontosságú, gyors és költséghatékony - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága.
2020 eddig finoman szólva is mozgalmas évnek nevezhető: a társadalmi és gazdasági folyamatok rengeteg kihívás elé állították a pénzügyi szektor szereplőit, így a Raiffeisen Bankot is. Bálint Attilával, a Raiffeisen Private Banking magyarországi vezetőjével és Kállay Andrással, a pénzintézet nemzetközi Private Banking hálózatának vezetőjével többek között arról beszélgettünk, mennyire volt a bankvilág felkészülve az ide év nem várt változásaira, hogy hogyan hat a digitalizáció a privátbankok működésére és kitértek arra is, hogyan alakította át a MÁP+ a privátbanki ügyfelek igényeit.
Bevezették a tőzsdére a Lemonade-et, egy amerikai-izraeli insurtech-startupot, amely házaló ügynökök helyett mesterséges intelligenciával ad el lakásbiztosításokat. A cég részvényeinek értéke egy nap alatt közel a másfélszeresére ugrott; a kis- és nagybefektetők is zsákolták a részvényeket annak ellenére, hogy a vállalat masszívan veszteséges és a vezérigazgató nem is ígér rövidtávon javulást. Bármi is legyen a tőzsdei sztori vége, a Lemonade nagyon sok olyan újítást hozott a piacra, ami a komplett biztosítási szektort átalakíthatja.
A Piper Sandler elemzője felhőalapú szolgáltatásokat nyújtó számítástechnikai cégek részvényeit követi és a TipRanks adatbázisa alapján Brent Bracelin a legpontosabb előrejelzést adó elemző a Wall Streeten. A szakértő hat olyan technológiai részvényt tartalmazó listát állított össze, amelyek bár drágának is tűnhetnek, azonban az elemző nagy lehetőséget lát ezen cégek papírjaiban, és szerinte a hosszú távú befektetők számára érdemes számolni ezekkel a részvényekkel.
Két év után az Európai Bizottság nem lát indokot a rendelet módosítására – nem minden lehetőségét használjuk még teljesen, többek között az ellenőrzésben és az előírások betartatásában kell előrelépni. Erre utal nem csak az Európai Bizottság jelentése, hanem az adatvédelmi hatóságok elé került és a sajtóban is megszellőztetett sok kihágás is. Az alábbiakban Szabó S. László adatvédelmi szakértő vendégszerzőnk cikkét közöljük.
Egymástól független vagy akár egymás ellen ható prioritásokként kezelik a nagyvállalatok a technológiai és a humán fókuszt – derült ki a Deloitte 2020 Globális Humán Erőforrás Trendek kutatásának riportjából. Az új koronavírus-járvány ugyanakkor rámutatott arra, hogy a szuperfejlett technológiák csak akkor bizonyulnak hasznosnak, ha alkalmazásukra a munkavállalók is felkészültek. A jelentés szerint a jövőben „szupercsapatok” jöhetnek létre, amelyek egyesítik magukban az emberek és gépek egymást kiegészítő kompetenciáit.
2025-re 22,6 milliárd dolláros piacra hízhat a fintechek számára biztosított mesterséges intelligencia-szolgáltatások piaca a mostani 6,67 milliárdról – írja a Crowdfund Insider a Research and Markets adataira hivatkozva.
Elképesztő ütemben zajlik a digitális transzformáció az autóiparban, a teljesen önvezető autókra ugyan még várnunk kell, de járműveink viharos gyorsasággal és egyre szélesebb körben válnak egymással kommunikáló, négy keréken guruló számítógépekké. Ez a dinamikusan fejlődő terület egyben hatalmas piacot is jelent, amelyből a hagyományos autóipari vállalatok mellett a technológiai cégek is minél nagyobb szeletet akarnak maguknak kihasítani. Az autógyártók igyekezetét a vásárlói igények gyors változása is indokolja, azok a szereplők ugyanis, amelyek nem lesznek képesek magas minőségű digitális élményeket nyújtani, gyorsan elveszíthetik státuszukat. Akik meg akarják őrizni, tovább akarják erősíteni piaci pozíciójukat, az új digitális technológiákra kell, hogy alapozzák üzleti modelljüket. Többek között ezekről a témákról is beszélgettünk Kubicsek Tamással, az IBM Ipar 4.0 vezetőjével és Szabó Sándorral, az IBM IoT Connected Vehicle Insights vezetőjével.
Megállapodást kötött a Daimler és az Nvidia egy olyan partnerség létrehozásáról, amelyben mesterséges intelligencia infrastruktúrára épülő önvezető autózást lehetővé tevő platformot fejleszt a két vállalat, amit később a német gyártó autóiban használnak majd.
Hatmilliárd forintos tőkeemelést hajtott végre az önvezető járműveket fejlesztő magyar cég, az AImotive a Széchenyi Tőkealap-kezelő közre működésével. Varga Mihály pénzügyminiszter a tőkeemelésről tartott tájékoztatón elmondta, hogy Magyarország egyre fontosabb szerepet tölt be az elektromos és önvezető járművek fejlesztésében, így a lépés a magyar gazdaság versenyképességét és az újraindítást is segíti.
A koronavírusjárvány – becslésünk szerint – szeptember elejére véget ér, amikor a kumulált halottak számának növekedési üteme 1 ezrelékre csökken. A vírusjárvány jelentős második hullámával nem számolunk. Miller és társai (2020) tanulmánya alapján megkülönböztetjük a BCG-vel oltott és nem oltott országok népességét és mindkét csoportból 8-8 országot vizsgálunk meg. Azt találtuk, hogy az egymillió főre eső vírusmortalitást mindkét csoport esetén ugyanaz a három tényező magyarázza: növeli a haláleseteket a 80 éven felüli népesség száma, míg csökkenti az általános technológiai színvonalat reprezentáló robotsűrűség és az egészségügyi kapacitásokat reprezentáló kórházi ágyak száma. A vizsgált nem-BCG országok esetén lineáris, a BCG országok esetén exponenciális összefüggést találunk a fenti magyarázóváltozók és a vírusmortalitás között, a nem-BCG országok esetén a mortalitás a többszöröse a BCG országokénak. A közvetítő tényező a három független változó és a vírusmortalitás között a tesztelési intenzitás (teszt/halott), amit azonban épp a három független változó (idős, robot, ágy) határoz meg. Az adatok 95-97%-osan illeszkednek a trendvonalakra (ekkora a determinációs együttható), amiből azt a következtetést vontuk le, hogy az önkéntes karantén (svéd modell) semmivel sem rosszabb hatásfokú egészségügyi szempontból, mint a kötelező karantén, ugyanakkor – amennyiben a modell általánossá válna – sokkal kevesebb gazdasági bajt okozna. Az alábbiakban Csillik Péter közgazdász írását közöljük.
A NAV stratégiájának középpontjában a gazdasági szervezett bűnözés elleni fellépés áll, arra próbáljuk használni az erőforrásainkat, hogy a legnagyobb károkat okozó bűnszervezeteket megtaláljuk, azonosítsuk és időben megkezdjük a felszámolásukat. Ehhez az összes digitális platformot használjuk, amit a NAV az utóbbi néhány évben létrehozott, és amivel gigantikus adatvagyonra tett szert – jelentette ki Zámbó Péter István dandártábornok. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgató-helyettese többek között elmondta azt is, hogy a bűnözők gyorsan alkalmazkodtak a járvány miatt kialakult helyzethez, azonban a hatósági kontroll is megerősödött.
A távoli munkavégzés és a növekvő, vállalatok által kezelt adatmennyiség jelentősen emelte a kibertámadások kockázatát világszerte – derül ki a Dell legfrissebb kutatásából. A hackertámadások olykor több százezer, több millió dolláros veszteségeket okozhatnak a cégeknek, ezért nem árt megfelelően felkészülni a védekezésre.
Új utat nyit a koronavírus elleni védekezésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) fejlesztett mesterséges intelligencia segítségével felfedezett receptor - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kedden az MTI-t.
Az egész vagyonkezelői piacot átalakító változások mennek végbe a szemünk előtt, a vagyonkezeléssel foglalkozó szolgáltatók már nem feltétlenül a gazdag ügyfeleket keresik, hanem azokat a tehetősebb, prémium ügyfeleket, akik nyitottak a technológiai újdonságokra. A BCG tanulmánya szerint az okostechnológiához kötődő innováció lesz a globális vagyonkezelői piac legmeghatározóbb trendje a következő 10 évben. Szükség is lesz rá, ugyanis jelentősen visszaesett a növekedési ütem a vagyonkezelési piacon, nem csoda, hogy új, nagy jövedelmi potenciállal bíró szegmens került a fókuszba.
A személyre szabott DNS-térképek elemzésében és kiértékelésében segít a 4iG új szoftvercsomagja, amelynek megalkotására az informatikai társaság közel 400 millió forintos támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól. A fejlesztés összköltsége meghaladja a 800 millió forintot, amelynek eredményeként a világpiacon egyedülálló bioinformatikai elemző programcsomag jöhet létre hazánkban.
Közhelyes és egyben borzasztóan sajnálatos, de az egyik legalacsonyabb társadalmi megbecsüléssel bíró szakmák egyike (számtalan okból kifolyólag) az ingatlanközvetítő. Ők azok, akik egy előre meghatározott jutalékért cserébe igyekeznek vevőt találni eladó lakásunkra, és ha ez sikerül, akár milliók is üthetik a markukat (ha elég drága az ingatlan). „Az én millióim, abból ugyan nem kapnak a haszonlesők”, mondják sokan, de persze onnantól, hogy szerződést kötött a másik fél, és a jutalékot beillesztik a vételárba, ez nem állja meg a helyét, hiszen az eladó fél vállalta az együttműködést, aminek ez volt az aktuális piaci ára. Megváltozhat mindez? A jövőben is húsvér ingatlanosok keresik majd a kegyeinket, hogy eladhassák legértékesebb vagyontárgyunkat, és a ma ismert (talán némileg elavult) módokon történik a kereslet és kínálat egymásra találása? Vagy hoz valami újat, némi változást a jövő?