A Magyar Nemzeti Bank a 30 bázispontos alapkamat-emelés mellett több fontos lépést jelentet be, amelyek alaposan átírják a monetáris politika eszköztárát, és nagyobb szigorításra utalnak. A jegybank új eszközt jelentett be, egy rövid idejű diszkontkötvényt. A devizaegyensúly mutató (DEM) szabályozást aszimmetrikusan módosította a devizaswap-piaci aktivitás érdekében. A forintlikviditást nyújtó FX-swap tendereket kivezeti a jegybank az eszköztárból. Rövid távon a legfontosabbnak látszó döntés, hogy a jegybank újra bevezeti a kettős kamatrendszerét: az irányadónak számító egyhetes betét kamatát felfelé eltéríti az irányadó kamattól, méghozzá már most csütörtöktől. Ez azt jelenti, hogy a jegybank valójában a 30 bázispontnál nagyobbat emelhetett az irányadó kamaton.
A feljegyzések kezdete, 1880 óta az idei volt a legmelegebb október az északi féltekén - közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA). A múlt hónap szárazföldi átlaghőmérséklete 0,11 Celsius-fokkal haladta meg a korábbi októberi rekordot, amelyet 2019-ben mértek az amerikai kormány alá tartozó ügynökség hétfőn közzétett adatai szerint.
A héten újabb, több mint 240 ezer adag Pfizer-BioNTech vakcina érkezett hazánkba. Ez már a 48. magyarországi szállítmány a két vállalat által fejlesztett, COMIRNATY nevű oltóanyagból, ezzel a vállalat által hazánkba szállított vakcina adagok mennyisége meghaladja a 10,6 millió adagot - derül ki a Pfizer közleményéből.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2021-ben minden eddiginél nagyobb, 1500 milliárd forintos csereaukciós programot tervez végrehajtani. A csereaukciós program célja az államadósság átlagos hátralevő futamidejének növelése, valamint az államadósság lejárati szerkezetének menedzselése. A rekordösszegű csereaukciós programot látva felmerül a kérdés, hogy költség-kockázati szempontból megéri-e az ÁKK-nak ez az adósságkezelési eszköz. A csereaukciók a futamidő hosszabbításával kockázatcsökkentő hatásúak, de normális, pozitív meredekségű hozamgörbe esetén növelik az adósságportfólió költségét is. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy megfelelő-e a cserepapírok árazása a piacon lévő egyéb államkötvényekhez képest, illetve hogy van-e torzító hatása a csereaukciós mechanizmusnak.
Überelni kell a külföldi kiskereskedelmi láncokat, diszkontokat, abcúg multik, vivát magyarok! - véli Lázár János, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos, aki a Portfolio-nak adott interjújában hangsúlyozta, emberi ésszel nem fogható fel, hogy mi a jó az élelmiszerimportban Magyarországnak, miközben rendelkezésére áll a termőföld és édesvíz, amellyel képes lenne megfelelő mennyiségű élelmiszer termelésére, a hazai lakosság ellátására. Fontosnak tartja, hogy a magyar minőségi alapanyag-termelést akár kormányzati beavatkozással hazai szereplők dolgozzák fel. Továbbá javasolja, hogy a magyar állam a kiskereskedelem jogszabályi környezetének patrióta alakításával igyekezzék lehetővé tenni egy egységes magyar lánc létrejöttét. Szerinte a kiskereskedelmi adóval szembeni megfutamodás súlyos hiba volt Magyarország részéről, és kedvezőnek tartja az Indotek csoport tulajdonrész szerzését az Auchanban, ráadásul úgy véli, sokkal határozottabban kellene előre menniük a hazai szereplőknek a napi fogyasztási cikkek és élelmiszerek kiskereskedelmében. Mindezek mellett beszélt arról is, hogy példátlan méretű forrás áll rendelkezésre a vidék fejlesztésére, álláspontja szerint a vállalkozásokat kell támogatni annak érdekében, hogy az ország és a vidék GDP termelő képessége növekedjen. Az élelmiszerdrágulással kapcsolatban pedig azt jegyezte meg, hogy az élelmiszeripari piac működésébe beavatkozni nem szabad, inkább szociális oldalon kell támogatni a fogyasztókat, elsősorban a nyugdíjasokat, akiket leginkább sújt az infláció.
Amint majd az idei évi magasabb infláció után jövőre meglátják a magyar lakossági állampapírbefektetők, hogy milyen magas kamatot fizetnek az inflációkövető papírok nőhet irántuk az érdeklődés és „elképzelhető, hogy ezek a papírok olyan népszerűek lehetnek, mint a fix kamatú MÁP Plusz” – mondta el a Világgazdaságnak adott hétfői interjúban Kurali Zoltán. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója azt is jelezte, hogy nem terveznek változtatni a 3 éves (0,75%-pont) és az 5 éves (1,25%-pont) inflációkövető kötvény kamatprémiumán az infláció felett.
A McKinsey friss tanulmánya szerint a világ nettó vagyona az elmúlt 20 évben háromszorosára nőtt, ennek a növekedésnek a harmadát pedig Kína adta. Összességében elmondható, hogy sosem volt ennél gazdagabb a világ, ugyanakkor meglepő, hogy a vagyon nagy részét a háztartások továbbra is ingatlanban tartják. A vagyonkoncentráció trendje folytatódik: a gazdagok kezében egyre több vagyon halmozódik fel.
Elsősorban a múltbéli tragikus események miatt az atomenergia-szektor hosszú éveken át kiszorult a pixisből az energiapolitikai döntéshozók szemében, a szén-dioxid kibocsátással nem járó tevékenység azonban komoly segítséget nyújthat az egyre sürgetőbb és nehezebben teljesíthető klímacélok elérésében. Ennek apropóján az elmúlt hosszú évek atomenergiához való hozzáállása a mögöttünk álló hónapokban alaposan megváltozott, a nukleáris energia az országok karbonsemlegességre vonatkozó stratégiáinak már-már megkerülhetetlen részévé vált. Mik voltak mostanában a legfajsúlyosabb bejelentések, kik tették le a voksukat az atomenergia mellett a nemrég véget ért klímatalálkozón? Látszik-e már az egyre élénkebb érdeklődés a szektor iránt a tőzsdéken is? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána cikkünkben.
Több mint 100 év után elhagyja a Royal Dutch-ot nevéből a Shell, a jövőben már csak Shell néven fog működni az olajipari óriás. Ezzel egyidőben a vállalat bejelentette, hogy adózási okokból Hollandiából az Egyesült Királyságba teszi át a székhelyét.
A K&H Bank 59 milliárd, a K&H Biztosító pedig 4,8 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el 2021 első kilenc hónapjában. A növekvő hitelezési és betéti állománynak köszönhetően a bank rendkívüli tételek nélküli eredménye 30%-kal nőtt – közölte a K&H Csoport.
A piaci áramárak megugrása, valamint a klímavédelmi szempontok erősödése miatt hamarosan Magyarországon is megjelenhetnek a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (power purchase agreement, PPA). A fejlettebb piacokon is csak pár éve létező konstrukció egyszerre segítheti elő a cégek karbonlábnyomának és áramvásárlással kapcsolatos kockázatainak csökkentését. Hazai terjedését ugyan több tényező is gátolja, de a piac már készül a bevezetésére.
A fenntartható fejlődés kulcsfontosságú eleme az e-mobilitás, az elektromos közlekedési megoldások, valamint a g-mobilitás, a sűrített földgázzal (CNG), a hidrogénnel, illetve a cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos technológiák fejlesztése. Ezzel is lehet segíteni a hazai és az európai uniós klíma- és környezetvédelmi célok elérését – vélik az MVM Csoporthoz tartozó Mobiliti szakértői. A cég tíz éve támogatja az alternatív közlekedés hazai elterjesztését, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítését és a szükséges szolgáltatások fejlesztését.
Jelentős növekedésről számolt be az Alteo a július-szeptemberi negyedévre mind a bevételek, mind az eredmények szintjén a tavalyi harmadik negyedévhez képest, az év első kilenc hónapját tekintve pedig fennállásának legmagasabb eredményszámait produkálta a cég – derül ki a ma délelőtt közzétett befektetői prezentációból. Ez elsősorban az Alteo stratégiájának és fejlesztéseinek egyik kulcsterületéhez, a Szabályozási Központ tevékenységéhez köthető, de támogatta ezt a Covid-járvány által 2020-ban leginkább sújtott kiskereskedelmi üzletág erős visszapattanása, valamint a tavaly kapacitásbővítésben részesülő megújuló energia alapú energiatermelési tevékenység is – közölte az Alteo.
Emelkedett a csirkehús és a tojás ára októberben, a sertéshúsé pedig mérséklődött. Jelentős árrobbanás ment végbe a gabona és az ipari növényeknél. Továbbá nőtt a burgonya, petrezselyemgyökér, a vöröshagyma termelői ára november első hetében az Agrárközgazdasági Intézet friss adatai alapján. A Nagybani piac kínálata szerint a sütőtököt a tavalyival megegyező áron értékesítették, azonban a dióbélért kilogrammonként 16 százalékkal magasabb árat kértek. A hazai birsalma és birskörte termelői ára nem emelkedett az előző év azonos időszakához képest, azonban mind a magyar, mind a külpiaci Bosc kobak körte drágult.
A járvány már súlyosabb Magyarországon, mint a második hullámban, de gyakorlatilag semmit sem lehet tudni az iskolák fertőzöttségéről. A napi adatközlés sosem tér ki az iskolai helyzetre, pedig olyan időszak is lehetett, amikor az intézmények közel 5%-a érintett volt, még úgy is, hogy alig-alig tesztelnek, rendkívül döcögős a karanténok elrendelése, az oltás miatt pedig sok esetben nincs is karantén. Természetesen továbbra is igaz, hogy a gyerekek ritkábban kerülnek súlyos állapotba, hazánkban azonban arról sincs adat, hogy hány fiatal szorul kórházi kezelésre. Annyit tudunk, hogy sajnos a negyedik hullámban egyre többen.
Etiópiában már több mint egy éve dúl polgárháború a béke Nobel-díjas Abij Ahmed vezette központi kormányzat és Tigré szövetségi állam lázadói között. A tét azonban nem Tigré autonómiája, hanem az egész ország feletti uralom megszerzése. A Tigréi Népi Felszabadítási Front, amely 1991 és 2018 között lényegében vezette az országot, most több más lázadó csoporttal együtt újra egész Etiópiát be akarja venni, csapataik pedig egyre közelebb kerülnek a fővároshoz, Addisz-Abebához. A központi kormányzat néhány napja szükségállapotot hirdetett ki, és etnikai alapú letartóztatásokba kezdett. A polgárháború már több tízezer emberéletet követelt, de egyelőre nem látszik a vége. A nemzetközi közösség tehetetlen, és úgy tűnik, mindkét harcoló fél számára az utolsó vérig való küzdelem maradt az egyetlen opció.
A kormány tegnap bejelentette, hogy jövő hét hétfőtől három hónapra 480 forinton rögzítik a normál benzin és a gázolaj árának felső határát. A lépés váratlan, annak ellenére, hogy Orbán Viktor korábban már beszélt a befagyasztás lehetőségéről. Európai példából kevés állhat a magyar kormány előtt, eddig csak Horvátország lépte meg befagyasztást, és ott eredetileg csak egy hónapra rögzítették az árakat, az aktuális árszinten, nem pedig jóval alacsonyabban. A lépéssel az üzemanyagok forgalmazói járnak rosszul, többek között a nagyobb szereplők, a Mol, az OMV és a Shell, nekik kell lenyelniük a befagyasztás negatív hatásait.
Miután felütötte a fejét Kínában a koronavírus, és onnan kiindulva az egész világon szétterjedt, a kínai vezetés komoly döntést hozott: ezentúl nem engedik terjedni a járványt az országban. Még mindig hihetetlennek tűnik, de ezt sikerrel véghez is vitték, 2020 márciusa óta egyszer sem emelkedtek meg érdemben a hivatalos esetszámok. A zéró COVID politika a gazdaságnak is nagyobb szabadságot adott, de már egyre több a gond: a delta variáns miatt szaporodnak a lezárások. Eközben a világon ellátási válság tombol, amelyen a külkereskedelemben nagy súllyal bíró Kína kikötő- és városlezárásai tovább nehezítenek. Ideje lenne a kínai vezetésnek is feladni a zéró COVID politikát, miután már szinte mindenki be van oltva az országban.
Augusztusban a megtermelt villamosenergiának a 22,4%-át adták a megújuló energiaforrások Magyarországon – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energiatermelésre és -ellátásra vonatkozó augusztusi energiastatisztikai riportjából.
Minden harmadik hazai kisvállalkozás aggódik az ünnepi időszak bevételei miatt – derül ki a BÁV Zálog friss, reprezentatív országos kutatásából, amely a magyar kisvállalkozók pénzügyi mobilitását vizsgálta. Ez a félelem a korábbi járványügyi korlátozások által leginkább sújtott ágazatok körében a legerősebb. A vendéglátással foglalkozók még az átlagnál is nagyobb arányban tartanak a következő hetektől. A felmérés hangsúlyos megállapítása, hogy egy átmeneti pénzügyi probléma esetén a forrásbevonásra minden megoldási módot mérlegelnek a vállalkozók.
