Keresett kifejezés: euró forint infláció | Találatok száma: 3487 Új keresés
A délelőtti mérsékelt (mintegy 0.2-0.4%-os) gyengülést a késő délutáni órákra ledolgozták a régiós devizák: az euróval szembeni jegyzések a reggeli nyitószintekre jutottak vissza. A magyar a cseh és a lengyel fizetőeszköz mai árfolyam-pályája rendkívüli módon hasonlít egymásra. A szlovák korona lényegében stagnált a nap folyamán.
A tegnap esti 260.40-260.70 körüli zárószint körül indult ma a kereskedés a forint/euró relációban, majd a jegyzések átmenetileg 260 közelébe süllyedtek. Innen fordult a piac, a kurzus a 261-es szint fölé kanyarodott. A régióban is gyengülőben vannak a devizák az euróval szemben a reggeli nyitószinthez képest (mintegy 0.2-0.4%-kal).
A reggeli átmeneti gyengülés után (262-ig) határozott erősödést mutató forint nem tudott tartósan a 260-as szint alá süllyedni a mai bankközi kereskedésben. A kurzus a nap legnagyobb részében a 259.60-260.30-as szűk sávban mozgott. 16:58-kor 260.20-260.50 körül jegyezték a magyart az uniós fizetőeszközzel szemben. A lengyel zloty a forinthoz teljesen hasonló árfolyampályát mutatott a nap során az euróval szemben, a szlovák korona stagnált, míg a cseh fizetőeszköz kissé gyengült. A magyar állampapírok másodpiacán mérsékelt, 3-8 bp-os hozamcsökkenés következett be a referencia-lejáratoknál az ÁKK adatai szerint.
A havi rendszerességgel közölt befektetési ajánlások sorában az alábbiakban a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Rt. novemberi iránymutatásait tesszük közzé a világ és hazánk piaci folyamatairól, valamint az ezekre megfelelő választ adó, javasolt eszközallokációról.
Kedden terjesztette be a kormány a Parlamentnek a 2007-es költségvetési törvényjavaslatot, mely az uniós módszertan szerinti államháztartási hiányt a GDP 6.8%-ára szorítaná le az idei 10% körüli szintről. Az államháztartási deficit 1753.2 milliárdot (a GDP 6.9%-át), ezen belül a központi költségvetés hiánya 1653 milliárdot (a GDP 6.5%-át), a tb-alapok hiánya 32.2 milliárdot (a GDP 0.15%-át), az elkülönített állami pénzalapok többlete 16 milliárdot (a GDP 0.1%-át), a helyi önkormányzatok hiánya 84 milliárd forintot (a GDP 0.35%-át) tehet ki pénzforgalmi szemléletben.
A befektetők bizalma, s ezzel párhuzamosan a forint fokozatosan tovább fog erősödni, amennyiben a belpolitikai helyzet stabilizálódik, a kiigazítás megtörténik, a reformok pedig beindulnak a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése előrejelzése szerint. Magyarország megítélésének markáns javulására azonban csak jövőre lehet számítani.
Amint azt sejteni lehetett, reggel átmeneti enyhe negatív piaci reakciók látszottak a magyar deviza- és állampapírpiacon a tegnapi erőszakos megmozdulásokra. A ma reggeli magyar és külföldi piaci kommentárok nem is vetítenek előre érdemi további gyengülést. A befektetők figyelmének középpontjában a Magyar Nemzeti Bank délután kettő órakor megjelenő kamatdöntése van. A piac 25 bp-os kamatemelésre számít, mellyel az irányadó ráta 8.00%-ra változna. Az alábbiakban öt piaci kommentárt foglaltunk össze röviden, melyek eredeti verziója a portfolio.hu angol oldalán olvasható.
2007 elején, miután újabb jelentős hatósági áremelések következnek be, illetve a közszféra bérbefagyasztása miatti tiltakozások felerősödhetnek, a néhány héttel ezelőttinél is komolyabb nyomásgyakorlással kell szembe néznie a magyar kormánynak - jósolja a napokban megjelent magyar piaci elemzésében Oliver Weeks. A Morgan Stanley londoni elemzője úgy látja, hogy a kormány költségvetési kiigazítási és reformtörekvései rövid távon (2007-ben) egyelőre még nincsenek veszélyben, ugyanakkor a 2010-es választásokhoz közeledve ez az elkötelezettség megkophat. A befektetési bank szakértője szerint 2007 elején a jegybank által jósoltnál (8% körül) is magasabb szinten, 9% körül tetőzhet az éves alapú infláció, majd a jövő év végére 5% körülre mérséklődhet a pénzromlás üteme.
Ugyan nem kap nagy hangsúlyt, de az euró bevezetéséhez nem csak a maastrichti kritériumok, illetve az ERM II árfolyamrendszer feltételeinek teljesítése kötelező egy EU-tagország számára, hanem a közös fizetőeszköz bevezetésének gyakorlati feltételeinek előkészítése is. Az erre vonatkozó lehetőségekről készített tanulmányt az MNB.
Várthatóan lassítja a kamatemelési sorozat intenzitását jövő kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ez időbeli lassítás helyett a szigorítás mértékére vonatkozik - derül ki a portfolio.hu által ma megkérdezett piaci szakértők válaszaiból. A 21 választ adó közül (3 új válasz érkezett) 17 fő 25 bázispontos (bp) kamatemelésre számít (8.00%-ra), a többiek 50 bp-os emelést tartanak valószínűnek. Mint ismert: az elmúlt három hónapban 50-50 bp-os szigorítás következett be, a kamatemelési sorozat megkezdése óta pedig összesen 175 bp-os. A piac az újonnan beérkezett válaszok alapján egyre nagyobb megosztottságot mutat abban, hogy év végére milyen kamatszint várható és milyen szinten tetőzhet a szigorítási sorozat.
A szakértők szerint majd valamikor a jövő év közepétől válhat realitássá kamatcsökkentésről beszélni. A decemberig legalább folytatódó kamatemelések nyomán a jelenlegi szint környékén, a választ adók többsége szerint a 265-275-ös sávban lehet év végén a forint/euró árfolyam.
Előrejelzéseinkben abból indulunk, hogy a belpolitikai helyzet stabilizálódik, a költségvetési kiigazítás megtörténik és a tervezett reformok beindulnak - hangsúlyozta Vértes András, a GKI Zrt. elnöke a mai sajtótájékoztatón a 2006-os és 2007-es gazdasági előrejelzések ismertetése előtt. Hozzátette: amennyiben a kiigazítás, illetve a reformok a várakozásoknál puhábbra sikerülnek, illetve a belpolitikai helyzet destabilizálódik, az akár pénzügyi krízishez is vezethet. Fokozott a közbülső kimenetelnek a kockázata, azaz bár a 2007-es költségvetés összhangban lesz a konvergencia-programmal, de a reformszándék (a különféle ellenállások miatt) eltompul - egészítette ki Akar László vezérigazgató. Egy ilyen forgatókönyv még nem érintené érdemben a 2007-es előrejelzés költségvetési, illetve makrogazdasági számait, de alapvetően rontaná a 2008-as és 2009-es növekedési és deficitpályát.
A tegnap esti intenzív forinterősödés ma délelőtt tovább folytatódott, kereskedők beszámolói szerint hatalmas forgalom mellett. A forint/euró kurzus napközben egészen 267-ig süllyedt, amire június közepe óta nem volt példa. Amint délutáni devizapiaci körképünkben jeleztük: opciós ügyletek, illetve technikai tényezők játszhatták a fő szerepet a forint váratlan erősödésében.
A napi átlagos forgalom többszöröse mutatkozik ma a piacon a forint/euró relációban, a forint négy hónapos csúcsra (267-ig) emelkedése mögött elsősorban opciós ügyletek és technikai okok húzódhatnak meg - mondta el érdeklődésünkre az egyik globális szereplő hazai devizakereskedője. A magyar fizetőeszköz erősödését az is segítheti, hogy a korábbi zloty erősödésre és forint gyengülésre játszó pozíciókban fordulat következhetett be - egészítette a fentieket Kovács Szilárd, a Commerzbank devizakereskedője.
Tartható az idei évre jelzett GDP-arányos államháztartási hiány-előrejelzés, de elképzelhető, hogy ennél néhány tized százalékponttal alacsonyabb lehet a deficit - jelezte egy mai sajtótájékoztatón Palócz Éva. A Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese hozzátette: a jövő évi hiányt ma még nem lehet megalapozottan előre jelezni; kellő elhatározottság mellett azonban nagy csoda nélkül is tartható a 6.8%-os, konvergencia-programban található érték (melyben az infláció megugrása miatt megugró nominális GDP is segít). A kutató hangsúlyozta, hogy a költségvetési kiigazító és a reformlépések kellő szétválasztása indokolt lenne a tisztánlátás érdekében.
A tegnap kirobbant újabb kazetta-ügy helyett a pénteki bizalmi szavazás, illetve a rendben lezajlott Fidesz nagygyűlés van nagyobb befolyással a forint/euró árfolyamra. A Parlamentben meggyőző többséget élvező Gyurcsány-kormány hírére a forint jelentősen és az adatok alapján nem csak átmenetileg erősödött az euróval szemben.
Megfojtja-e a magas kamat a gazdaságot? Haldoklik-e az erős árfolyamtól az exportszektor? Az árfolyamot a jegybanki kamat vagy a nemzetközi befektetők mozgatják? Egyáltalán, mire és hogyan hat a monetáris politika? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az MNB legfrissebb tanulmánya.
Két és fél hete egy hangfelvétel kiszivárogtatásával robbant ki a rendszerváltás óta eltelt időszak legsúlyosabb belpolitikai válsága, mely kezdetben erőszakos, majd békés tüntetésekhez, illetve az ország politikai megosztottságának fokozódásához vezetett. Közben túl vagyunk az önkormányzati választásokon és most pénteken - szintén az elmúlt 16 évben példátlan módon - bizalmi szavazásra kerül sor a kormánnyal, illetve annak programjával kapcsolatban.
A piac aggódva figyelte az eseményeket: a forint több hullámban gyengült, illetve fokozottabb kilengéseket mutatott, az állampapírpiaci hozamok, illetve a magyar kockázati felár érdemben emelkedett. Szeptember közepén a külföldiek néhány nap alatt mintegy 130 milliárd forintért adtak el magyar eszközöket, majd a hónap végéhez közeledve mintegy 70 milliárddal ismét növelték magyar kitettségüket. Fontos kiemelni, hogy három havi masszív tőkekiáramlás után szeptemberben az említett események ellenére is összesen mintegy 100 milliárdos tőkebeáramlás volt tapasztalható a magyar piacra. Ha jobban szemügyre vesszük a piaci változásokat, akkor azt látjuk, hogy mindent nem lehet a megnövekedett politikai kockázat számlájára írni.
A reggeli 274.80-275 körüli szintről 274-ig süllyedt a forint/euró árfolyam a délelőtt során, míg az állampapírok másodpiacán valamennyi referencia-lejáraton mintegy 2-7 bp-os hozamcsökkenés következett be a tegnap késő délutáni szintekkel összevetve. A piac tehát ma optimistábbnak tűnik, de ismét felhívjuk a figyelmet, hogy a folyamatok igen sérülékenyek.
A havi rendszerességgel közölt befektetési ajánlások sorában az alábbiakban a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Rt. iránymutatásait tesszük közzé a világ és hazánk piaci folyamatairól, valamint az ezekre megfelelő választ adó, javasolt eszközallokációról.
Az elemzők többsége szerint hétfőn ismét emeli kamatait a Magyar Nemzeti Bank - derült ki a Reuters szeptemberi felméréséből. Az emelés mértéke a válaszadók több mint fele szerint negyed százalék, de több elemző fél százalékra számít. Az elemzői konszenzus továbbra is a három százalékos középtávú inflációs cél jelentős túllövését valószínűsíti. Az euró bevezetését a többség 2014-re teszi, ami egy éves csúszást jelent a korábbi előrejelzésekhez képest. Elemzők szerint a héten kiéleződött politikai feszültség jelentős bizonytalanságot vegyít a gazdaság és a pénzügyek kilátásaiba.
Fejhallgatóval, feministákkal és ciklustetővel kezdjük az évet, amelyben már Viktortól is elhatárolódunk, viszont... 
Bár a tíz nap múlva hivatalba lépő Trump a klímaszkeptikusok táborába tartozik, bizonyos klímapolitikai folyamatokat...
Egy barna papírtáskával kezdődött és súlyos környezetrombolásba torkollt a bevásárlást segítő szatyrok evolúciója....
Mindig szomorú leszek, amikor hitelspirálban, vagy annak a határán levő ügyfelekkel beszélek. Ennek az egyik legfőbb...
Az RSM szakértői összefoglalták, hogy a vállalatoknak, a munkáltatóknak milyen, 2025 januárjától érvényben levő... 
A K&H Bank brókercége új lehetőséget indított, havi rendszeres megtakarítás ETF-ekbe. Hasonlóan működik, mint...
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
