Visszafogott részvénypiaci forgalom mellett, de jelentős emelkedéssel zárta a 2023-as évet a magyar tőzsde – derül ki a BÉT havi forgalmi statisztikáiból. A brókercégek közül decemberben a Concorde állt az élen, míg a teljes évet tekintve az Erste bonyolította a legnagyobb forgalmat.
Lezárult a 2023-as év, amely sok izgalmat hozott a tőkepiacokon. Berobbant az AI őrület, melynek köszönhetően megalakult a nagy technológiai részvényeket tömörítő Csodálatos Hetes, amely vezetette az amerikai tőzsdék emelkedését. Közben a nyersanyagpiacok is mozgolódtak, az arany árfolyama történelmi csúcsot állított be, miközben az olajpiacot a szaúdiak és az oroszok termeléssel kapcsolatos lépései mozgatták. A nagy sztori persze az infláció csökkenése és a kamatemelések voltak, amelyeknek a helyét idén már a kamatvágások vehetik át. Azt persze most még korai lenne megmondani, hogy ez elég lehet-e a tavalyihoz hasonló részvénypiaci rali kialakulásához.
Új év, új lehetőségek a befektetésekben, és bár ez a műfaj nem naptári évekre korlátozódik, viszont sokan gondolkodnak év elején portfólióátrendezésben, vagy sokak újévi fogadalma, hogy tudatosabban kezelik a pénzügyeiket, és fektetnek be aktívan a tőzsdéken, nekik mutatunk kapaszkodókat a négy hazai blue chip példáján keresztül, bemutatva azt, hogy mi most éppen a sztori, mit gondolnak az elemzők, és olcsók vagy drágák a papírok.
Kevés olyan termék van a köztudatban, aminek a létezése tulajdonképpen mindenkinek a hétköznapi életére komoly hatással van: például vélhetően nem fog egy alföldi étteremtulajdonosnak vagy egy budapesti fodrásznak fájni a feje attól, hogy már megint bezuhant a bitcoin árfolyama, de egy Vas vármegyei matematika tanárt vagy egy banki vezetőt is vélhetően jobb napjain hidegen hagyja a Netflix részvényárfolyama. Viszont heves arcrándulásokat és szemöldök-felhúzásokat okozhat mind a négy személynél az, ha a benzinkutak nagy totemoszlopain az előző hetinél tizen-huszon forintokkal magasabb árat látnak – márpedig idén erre több alkalommal is sor kerülhetett. De mégis mi alakította idén az üzemanyagárakat, milyen furcsaságok történtek, és miért leszünk januártól egészen új helyzetben?
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A januárban életbe lépő jövedéki adóemelést két lépcsőben tervezi érvényre juttatni benzinkutain a Mol, az első emelésre január elsején, a másodikra pedig majd január 15-én lehet számítani, először 20, majd 21 forinttal – mondta el az Indexnek Orosz András, a Mol magyarországi kiskereskedelmi igazgatója. A friss bejelentés értelmében az adótehernek egy részét a Mol magára vállalja ideiglenesen, a cég ugyanis befizeti az államkasszába a megemelt jövedéki adót már január 1-től, de közben nem emeli meg a várt mértékben az üzemanyagok fogyasztói árait a hónap közepéig, ezzel tehát az olajcég ideiglenesen enyhíti a lakosság adóemelésből fakadó terheit. De hogyan is jutottunk idáig, miért ekkora adóemelés fog történni januárban? Ezt követően drága lesz a hazai benzin?
A 2023-as év nagy része a forint erősödéséről szólt, hiszen csak tavasszal, az amerikai bankcsődök idején érintette meg a 400-as szintet az euró jegyzése. Kérdés, merre mehet innen a magyar deviza jövőre, az elemzők inkább a mérsékelt gyengülésre fogadnának, de így sem biztos, hogy látunk majd négyessel kezdődő euróárfolyamot.
Négyhavi csúcsra ugrott pénteken délután az euró a dollárral szemben 1,1040-nél a vártnál kedvezőbb amerikai inflációs adatok dollárgyengítő hatására. A nap első felében lényegében oldalazó forint erre már megmozdult, 381,5 körülig erősödött az euróval, és 345,5-ig a dollárral szemben, majd jött egy fordulat.
Közel 4 ezerrel csökkentette a kormány a lakossági napelemes pályázat nyerteseinek számát a korábbi brüsszeli vállalásához képest, és az így felszabaduló 21 milliárd forint támogatást középületek energiahatékonysági fejlesztésére adja oda – vette észre a Portfolio az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott anyagokban. Az idehaza egyáltalán nem kommunikált változás hátteréről megkérdeztünk két minisztériumot is, de nem kaptunk választ, egy bizottsági félmondat azonban utal rá, hogy az elszállt magyar inflációra hivatkozott kifelé a kormány. A gyakorlatban ezt úgy kell érteni: a lassú pályázati elbírálás és a még mindig rendkívül körülményes pályázati lebonyolítás alatt annyira elszálltak a kivitelezési költségek, hogy sok család egyszerűen nem tudta vállalni a sok százezres, vagy akár több milliós önerőt a fix támogatási összeg mellé; emiatt elállt a lehetőségtől, és ennek az információnak az ismeretében adott le csökkentett vállalást Brüsszel felé a kormány.
Idei utolsó kamatdöntő ülését tartja kedden a Monetáris Tanács, az elemzők szinte egyhangúan újabb 75 bázispontos kamatvágásra számítanak, így 10,75 százalékra mérséklődhet az irányadó ráta. Az infláció akár nagyobb lazítási tempóra is lehetőséget adna, azonban eddig mindig az óvatosságot hangsúlyozták, így meglepő lenne, ha most adnák fel ezt.
A magyar infláció jelentős lassulását, az EU-pénzek részleges kiszabadítását, illetve az e heti Fed- és EKB-döntések tartalmát látva jócskán felerősödtek az MNB-vel kapcsolatos kamatvágási várakozások a piacon. A határidős árazások jövő év őszére a mostani irányadó ráta (11,5%) felét árazzák (6,5% körül), és ez is szerepet játszhat a forint pénteki esésében az esti Fitch-döntéssel kapcsolatos esetleges spekuláció mellett.
A felnőtt lakosság több mint egyharmadának egyáltalán nincs önálló nyugdíjmegtakarítása – állapította meg a biztosítók európai szervezete, az Insurance Europe (IE) tizenöt európai országban végzett felmérése. Magyarországon az európai átlagnál rosszabb a helyzet, hiszen csaknem minden második felnőtt tartozik ehhez a csoporthoz - hívta fel a figyelmet a felmérés eredményeire a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Kis erősödéssel kezdett kedden a forint arra a hírre, hogy már ma jóváhagyhatja az Európai Bizottság a magyar igazságszolgáltatási reformot, és így felszabadulhat mintegy 10 milliárd euró kohéziós forrásunk, de amint a Portfolio megírta, a brüsszeli döntés leghamarabb holnap születhet meg, ha ma este a magyar parlament elfogad még egy fontos törvényt, és este még a Közlönyben is kihirdetik. Közben nagyon erős üzenet jött a német kormány felől, hogy a magyar kormány álljon be a sorba, és hagyja jóvá az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdését, illetve az 50 milliárd eurós finanszírozási programot. Ezek a fejlemének összességében kis kilengéseket okoztak napközben a forint árfolyamában, délután aztán a várttal megegyező amerikai inflációs adat dollárerősödést hozott, így a forint ismét gyengült, és 383 fölé lépett az euró.
Defláció van a műszaki- és elektronikai cikkek piacán, amelyhez sok globális tényező vezetett, többek között a csökkenő kereslet, a mérséklődő fuvarozási költségek és a stabilizálódó forintárfolyam – mondta a Portfolio-nak Fazekas Bálint, a magyar Euronics ügyvezető igazgatója. Az interjúból kiderül az is, hogy az emberek hogy költötték el az elmúlt évek állami juttatásait és hogy 2024-ben emelkedni fognak-e az árak ezen a piacon.
Akkorát gyengült a forint az euróval szemben az elmúlt években, hogy a hazai üzemanyagokra meghatározott jövedéki adóterhek mértéke az EU-s minimumszint alá csökkent. A kötelezettségszegési eljárás elkerülése érdekében tehát szükség volt az adó növelésére, a kormány azonban jelentősen "túlbiztosítva" magát, egészen a 420 forintos euró-árfolyamig elegendő jövedéki adót határozott meg, ami január elsejétől élesedik. Ennek hatására vélhetően messze a legmagasabb benzin-és dízelárakkal találkozhatnak majd a magyar autósok a régióban - de mégis milyen logika állhat a kormány döntése mögött? Többek között erre keressük a választ elemzésünkben.
Közzétette a harmadik negyedévről és az év első 9 hónapjáról szóló, tájékoztató jellegű jelentését a Budapesti Értéktőzsde, mely alapján a tőzsde bevétele kis mértékben növekedni tudott, míg nettó eredmény 50 százalékot meghaladó mértékben bővült idén a tavalyi év azonos időszakához képest.
Az előző hónaphoz gyors javulása után lassult Magyarország külkereskedelmi mérlegének bővülése, de még így is 1 milliárd euró volt októberben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A bővülést az energiaárak normalizálódása okozza az import oldalán.
Az utóbbi hónapokban rendre Magyarország vezette az inflációs rangsort az EU-ban, és az energiaválság kezdetétől számíva is nálunk drágult a legnagyobb mértékben az élet: az elmúlt két év magyar inflációja az EU átlagát kétszeresen, az inflációs rangsorban utolsó tagállamok áremelkedési ütemét háromszorosan haladta meg. Az utóbbi időben az inflációs nyomás már az elviselhető szintre mérséklődött nagyrészt a recessziónak köszönhetően, és a kilátások is javultak valamelyest.
Abban bízunk, hogy a nehezén talán már túl vagyunk, de azért még nem engedhetjük el a gazdaság és a hazai ingatlanpiac válságos, recessziós állapotáról szóló jelzőket. Az optimistábbak már 2024 második felében a kilábalást látják, de jelenleg továbbra is igaz, hogy limitált a befektetési tranzakciót, az üresedési ráta emelkedik, és olyan „villámcsapásokra” is gyorsan kell reagálnunk az irodapiacon, mint a mesterséges intelligencia hozta esetleges munkaerő-leépítés egyes szektorokban. Egy év telt el és rengeteg piaci mozgás indult el azóta, hogy Mazsaroff Kata visszatért a Colliers Magyarországhoz, mint a cég első magyar és első női vezetője. Mindenről is kérdeztük, ami most az iroda-, vagy a munkaerőpiacon fejtörést okozhat egy vezetőnek, egy tanácsadónak, egy ingatlanfejlesztőnek vagy akármelyik sokat látott ingatlanpiaci szakértőnek.
A mérsékelt forgalom ellenére a november sem múlt el emelkedés nélkül a magyar tőzsdén. A részvények közül ezúttal is az OTP volt a legnépszerűbb, a dobogó alsó két fokára a Mol és a Richter fértek fel. Bevezetések szempontjából is mozgalmas volt az év utolsó előtti hónapja: a Shopper Park Plus, a Biggeorge REIT, valamint az MBH Jelzálogbank is csengetett.