Keresett kifejezés: recesszió | Találatok száma: 12806 Új keresés
Csaknem félezer milliárd dollár tűnt le az egykoron magasan szárnyaló pénzügyi technológiai vállalatok értékeléséből, amelyek a világjárvány korábbi szakaszában meglovagolhatták a tőzsdei bevezetések fellendülését.
Pénteken megkezdik az idei második felülvizsgálati kört a hitelminősítők, elsőként a Fitch mond véleményt Magyarországról. Az elmúlt hónapok kommentárjai alapján sok jóra nem számíthatunk, elképzelhető, hogy épp ennek szólt a kormány éles gazdaságpolitikai fordulata az utóbbi két hétben. Vagyis könnyen lehet, hogy már sejtenek valamit, és az utolsó pillanatban próbálnak szépíteni a képen.
A Bank of America havi alapkezelői felmérése szerint a befektetők a szörnyű gazdasági kilátások közepette a teljes kapituláció jeleként olyan szintre csökkentették a kockázatos eszközökkel szembeni kitettségüket, amilyenre még a globális pénzügyi válság idején sem volt példa.
Az egyre szigorúbb monetáris politikát folytató jegybankok, a magas infláció, a háború, és a recessziós félelmek mellett az ellátási láncok problémái is igencsak megnehezítik a vállalatok helyzetét, egy ilyen nehéz gazdasági környezetben egyre nehezebb profitábilisnek maradni. Mutatjuk, hogyan állja meg a helyét 3 különböző szektor vállalata a mostani gazdasági környezetben.
A vártnál erősebb első negyedéves gazdasági teljesítmény ellenére az idei GDP növekedési előrejelzésünket 5,9%-ról 5,7%-ra, míg a 2023-ra vonatkozót 4,2%-ról 2,7%-ra csökkentettük az elhúzódó háború, a romló külső környezet, az emelkedő kamatszint, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint az idei súlyos aszálykárok miatt - jelzik friss előrejelzésükben a Magyar Bankholding szakértői.
Miközben egy kezünkön meg tudjuk számolni azokat a megmondóembereket, akik az elmúlt évtizedek válságait helyesen jelezték előre, a mostani válság ebből a szempontból (is) más, elemzőházak, guruk, ismert befektetők, de akár politikusok figyelmeztetnek már hónapok óta arra, hogy a globális gazdasági lassulás, az energiaválság, az ár-bér spirál negatív hatásai évtizedek óta nem látott felfordulást hoznak a világban. Az persze más kérdés, hogy a monetáris és fiskális politika, de akár a befektetők is nagyon lassan reagáltak az eseményekre. Elek Péterrel, a Dialóg Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatójával, Gyurcsik Attilával, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával és Pálfi Györggyel, az Aegon Alapkezelő részvény üzletágvezetőjével beszélgettünk a válság eddigi tanulságairól, és arról is, hogy milyen tőkepiaci eszközökben látnak most fantáziát.
Háború, geopolitikai feszültségek, elszállt infláció, szárnyaló energiaárak, és megemelkedett költségek - csak, hogy néhányat említsünk azokból a tényezőkből, amelyekkel a világ nagyvállalatainak most szembe kell nézniük. Jól látszik tehát, hogy ellenszélben érkeztünk el a második negyedéves gyorsjelentési szezonhoz, amellyel kapcsolatban a Portfolio is és a Concorde is megírta, hogy valószínűleg nem sok jóra számíthatunk. Bár még nagyon az elején vagyunk, csupán ez a hét az első, amikor nagyszámú vállalat teszi közzé a beszámolóját, az előbb említett várakozások beigazolódni látszanak, hiszen ugyan a profit és az árbevétel növekszik, a növekedés üteme mindkét esetben a lassulás jeleit mutatja.
A parlamenti képviselők a keddi ülésükön elfogadták a 2023-as költségvetést, amely ugyanakkor az elfogadás pillanatára alapvető pontokon lett elavult és távolodott el a valóságtól. A büdzsé elfogadásának ideje alatt ugyanis teljesen megváltozott a külső környezet, amelynek következményeit a kormány nem vezette át a tervezeten, vagyis ezen a ponton megint előkerült a költségvetés korai elfogadásának hátránya. Emellett a kormány a múlt héten saját maga hozott olyan döntéseket, amelyek hatásai nem köszönnek vissza a költségvetési törvényből. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a zárószavazás előtti beszédében szokatlan módon új kockázatokra figyelmeztette a kormányt és új javaslatokat tett, de ennek ellenére nem látta indokoltnak, hogy a Tanács ne adja rá az elfogadó pecsétjét. A költségvetés felett őrködő szervezetként tehát nem tartotta fontosnak feloldani ezt az alapvető ellentmondást a jövő évi büdzsével kapcsolatban.
Közel 6900 milliárd forintos prémium banki vagyon és 600 ezret megközelítő ügyfélszámla – a gazdasági és geopolitikai kihívásokkal teli első félév ellenére is folytatódik a bővülés a prémium banki szolgáltatók számaiban. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a „tagsághoz” ráadásul havi szinten már 300 ezres fizetés is elég lehet. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste.
A Stripe fizetési feldolgozási infrastruktúrát nyújtó szolgáltató értékeltsége 28%-kal csökkent, és ezzel újabb céggel bővült azon magánfinanszírozású fintechek köre, amelyekre negatívan hat a technológiai részvények tartós rossz teljesítménye.
Az elmúlt héten enyhülni látszott az energiapiaci nyomás, miután újra felerősödtek a recessziós félelmek, miután Kínában újból szigorú járványügyi korlátozások kerültek bevezetésre, valamint a kedvezőtlen amerikai inflációs adatok következtében nőtt a további, agresszívabb kamatemelések esélye.
A héten tart kamatdöntő ülést az Európai Központi Bank, amely az erősödő inflációs nyomás, a Fed várhatóan még szigorúbb emelése, az euró-dollárban beállt paritás miatt különösen érdekes lesz. Amennyiben a jegybank határozottabban lép a jelzett 25 bázispontos emelésnél, az erőt adhat az eurónak, de a közös valuta erősödését az váltaná ki igazán, ha az oroszok a héten újranyitnák az Északi Áramlat 1 gázvezetéket.
Oroszország nemrég hivatalosan is csődöt jelentett, nem tudta fizetni dollárban keletkezett kötelezettségeit. A helyzet érdekessége, hogy az oroszoknak rendelkezésére állt a szükségesnél bőven nagyobb dollárlikviditás, hajlandóak is lettek volna törleszteni, de az amerikai szankciók miatt erre nem voltak képesek. A több mint 100 év után bekövetkező csőd lemoshatatlan szégyenfoltot hagy az ország gazdaságtörténelmén, de nem ez a legfőbb dolog, amiért az orosz pénzügyminisztériumi dolgozókat most álmatlan éjszakák gyötrik. A nyugati szankciók miatt bekövetkező méretes GDP-visszaesés jelentősen rontja ugyanis a kormányzat lehetőségeit, a friss adatokból pedig az látszik, hogy az első negyedéves nagy többlet után már a költségvetés középtávú kilátásai is kifejezetten borúsak.
Az elmúlt napokban 10 százalék fölé emelkedett a három- és ötéves magyar kötvények referenciahozamra, két számjegyű másodpiaci értékre utoljára több mint egy évtizede volt példa a magyar piacon. És a hozamemelkedés szinte biztos nem állt még meg, hiszen a jegybank várhatóan tovább emeli a kamatot az infláció elleni közdelem jegyében a következő hónapokban.
Gazdasági szempontból turbulens héten vagyunk túl, összeszedtük, a Portfolio mely podcastjei segíthetnek a legnagyobb mértékben abban, hogy jobban megértsük, mi történik éppen a magyar gazdaságban.
A világgazdaság növekedése már most lassul, Európa pedig egyre nagyobb energiaellátási problémákkal néz szembe. Ahogy közeledik a tél, úgy nő az esélye annak, hogy érdemben takarékoskodni kell majd a gázzal. Ez pedig tovább rontja a növekedési kilátásokat, éppen akkor, amikor Magyarországon egyébként is elkezdik éreztetni a hatásukat az elmúlt hónapokban bevezetett megszorítások.
Az energiaárak elszállása miatt a kormány arra kényszerült, hogy a kedvező rezsiárakat biztosító rezsicsökkentés költségének egy részét a lakosságra terhelje. Ennek nyomán az idei költségvetési hiány biztonsággal teljesíthetővé válik, valamint a 2023-as deficit is a helyére kerül, amennyiben az EU-források megérkeznek, vagyis sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal és a gazdasági kilátások nem romlanak tovább - erre a következtetésre jutnak a költségvetés aktuális állapota és a héten bejelentett rezsiintézkedés hatása alapján az OTP Bank makrogazdasági elemzői.
Számítottam arra, hogy elégedetlenség lesz a katások körében. Az viszont elszomorít, hogy az a 85%-nyi munkavállaló, aki teljes közterhet fizet, közömbös – mondta a Portfolio-nak Parragh László, az MKIK elnöke a tüntetések és hídlezárások után adott interjúban. A vállalkozásoknak a többsége ugyanis lényegesen több pénzt fizet, mint aki katázik, ezek persze tagadhatatlanul bonyolultabb adózási formák. Ez azt jelenti, hogy az ország napi működését az a munkavállalói kör biztosítja, aki nem tudott vagy nem akart katán keresztül rejtett munkavállalói viszonyt felvállalni. Parragh László szerint a több mint 450 ezer katásból 70-80 ezer maradhat a rendszerben. Az MKIK elnöke mindezek mellett a gazdasági kilátásokról, az inflációról és a forint árfolyamáról is beszélt.
Az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről címmel jelent meg kormányhatározat a péntek esti Magyar Közlönyben. Ebben lényegében a kormány előkészíti a 7 pontos intézkedéstervet, köztük a rezsicsökkentés módosítását. Egy másik határozatával a kormány létrehozta az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzset.
Az előzetesen várt 1 százalék helyett mindössze 0,4%-kal bővült a kínai gazdaság a második negyedévben az előző év hasonló időszakához képest. Szakértők szerint a következő időszakban a recesszió sem elképzelhetetlen az ázsiai országban.
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz... 
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Lassan hozzászokunk, hogy már nemcsak Brazília és Kalifornia szerepel visszatérően a hírekben pusztító erdőtüzekkel...
Már tíz éve is már hatalmas gond volt a külföldről, leginkább Kínából érkező csomagok nagy száma. A kínai...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Sajnos ez nem azt jelenti, hogy az infláiciókövető állampapír kamata növekedne, hanem a 2029/N BMÁP kamata fog csökkenni....
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklsitben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
