A kezdetek
Nagyjából másfél évtizeddel ezelőtt, 2003-ban merült fel először a marokkói Tanger városában egy nemzetközi kereskedelmi kikötő építésének az ötlete. Az ötletet tervek, majd építkezés követte, így készült el 2007-re a Tanger Med kikötő, melynek akkori kapacitása 3,5 millió konténer volt évente. A nemzetközi kereskedelem bővülésének köszönhetően 11 évvel később azonban ez már kevésnek bizonyult, 2018-ban a konténerek száma alapján a Tanger Med hivatalosan is Afrika legforgalmasabb kikötőjévé vált, megelőzve az egyiptomi Port Said és a dél-afrikai Durban kikötőjének forgalmát. Így született meg a döntés a Tanger Med bővítéséről, melynek során további 6 millió konténerrel, 9 millió fölé nőtt az évente kezelhető konténerek száma. Tavaly egyébként 3,4 millió konténer haladt itt át, a 9 milliós számot a tervek szerint 2025-2028 között érhetik majd el. A kikötő vezetősége a számokat illetően optimista, véleményük szerint akár 17-18 millió konténerig lehetne bővíteni a mostani kapacitást.A kikötők konténerkapacitását az úgynevezett TEU egyenértékben mérik, ami a "Twenty-foot equivalent unit" rövidítése. Ez egy 20 láb (6,1 méter) hosszú általános, hajóval, vonattal és kamionnal is szállítható konténert jelent. Összehasonlításként jelenleg a világ legforgalmasabb kikötője Sanghajban található, ott 2017-ben 40 millió TEU konténer fordult meg.
Tanger Med II projekt
A Tanger Med II egy olyan, három részből álló fejlesztés, melynek része:- a kikötő bővítése,
- a mellette álló ipari és logisztikai létesítmények fejlesztése,
- a kikötőből induló közlekedési útvonalak kiépítése
A Marokkói Királyság által elindított 88 milliárd dirham-os (8 milliárd euró / 2600 milliárd forint) beruházás PPP konstrukcióban valósult meg, a kimondottan erre a célra létrehozott TMSA (Tanger Med Special Agency) irányítása mellett. A teljes költségvetésből 53 milliárd dirham magánbefektetőktől érkezett, míg a maradékot az állam - részben hitelből, például EIB (Európai Beruházási Bank) - finanszírozta.
A fejlesztés során a kikötő alapterülete 10 négyzetkilométerre, a mellette lévő ipari terület mérete pedig 50 négyzetkilométerre nőtt, 70 ezer új munkahelyet teremtve ezzel a közel másfél millió lakosú Tanger számára, ami egyébként 40 kilométerre található.
Mit és hogyan szállítanak?
Az itt szállított konténerek 90 százalékának nem Marokkó a célállomása, vagyis úgynevezett "transshipment" (átrakodott) konténer, míg a szállított mennyiség 10 százaléka köthető az ország export-importjához. A kikötő 77 országgal áll kapcsolatban és több mint 150 világcég szállít innen termékeket, többek között a Renault-Nissan, a PSA, a Bosch, a Decathlon, az Adidas vagy a Huawei. A konténereken túl tehát járművek is indulnak innen, évente nagyjából 1 millió járművet exportálnak olyan hajókon, amelyekbe egyszerre 7000 autó fér be.A magas fokú automatizáltság mellett a konténerek hajókba történő ki- és berakodását emberek irányítják, akik egy központi toronyban monitorok előtt ülve, a videojátékokhoz hasonlóan, két joystick segítségével illesztik a megfelelő helyre az egyes konténereket.
Részletekért kattints ide!
A kikötőben azonban nemcsak konténereket szállítanak, hanem lehetőség van úgynevezett Ro-Ro (Roll on - Roll off) szállításra is, amely egyfajta közúti-vízi kombinált szállítást jelent, melynek lényege, hogy a közúti járművek - megfelelően kiépített rakodókon át saját kerekeiken felgördülnek a vízi járművek rakfelületére, illetve a vízi szállítási út végpontján hasonló módon legördülnek azokról. A rendszer előnye, hogy bármilyen közúti jármű szállítható ilyen módon, valamint, hogy a fel- és lehajtás egyszerű és gyors művelet, hátránya viszont, hogy speciális hajók kellenek hozzá és a konténerszállító hajókhoz képest magasabb a holttér aránya. Tanger kikötőjében a kész termékeken kívül a kuwaiti székhelyű IPG (Independent Petroleum Group) termékei is áthaladnak, amit az összesen 500 ezer köbméter kapacitású olaj és gáztározók tesznek lehetővé. A kikötő középső része pedig az évente itt megforduló 2,8 millió utast fogadja, a kapacitást azonban még itt is lehetne növelni, ugyanis akár 7 millió utast is ki tudna szolgálni a jelenlegi méret.
A kikötőből szállított konténereknek a 95 százalékát egyelőre közúton szállítják, de a cél az, hogy 2025-re a vasúti szállítás aránya 15-20 százalékra emelkedjen, amihez jelentős vasútfejlesztési tervei vannak az országnak. Hogy ezek nem csak szavak, arra bizonyítékként szolgál a Franciaországgal együttműködve megépített és tavaly átadott Al-Boraq nevet viselő gyorsvasút, ami Tanger és Kenitra között 320 km/h, Kenitra és Casablanca között 160 km/h sebességgel szállítja az utasokat.
Új kereskedelmi központ
A 36 milliós népességű Marokkó tehát kitűzte a célt, mégpedig azt, hogy a most zajló és a következő években elinduló fejlesztései által néhány éven belül a kontinens, sőt a Földközi-tenger kereskedelemi kapujává váljon. Az év eleje óta működő, de hivatalosan július 5-én átadott marokkói Tanger Med II kikötő is ezt a célt szolgálja. A kikötő vezetősége úgy véli, hogy az áruforgalom növekedése további fejlesztéseket generál, ami az ország gazdaságát erősíti.És hogy miért is érdekes mindez? Főként azért, mert a Gibraltári-szoros a világ második legforgalmasabb kereskedelmi útvonala, a Tanger Med kikötő pedig éppen ennek a déli részén épült, ami Spanyolországtól mindössze 14 kilométerre van. Emellett Afrika és Európa között egyre szorosabb a gazdasági együttműködés, az ott előállított termékek szállításához pedig elengedhetetlen egy ilyen méretű kikötő. Azt, hogy Tangernek valóban sikerül-e a 2025-re tervezett kapacitásokat elérnie egyelőre nem tudjuk, de sokat elmond az, hogy 20 éve még semmi nem volt azon a helyen, ahol ma Afrika legforgalmasabb kikötője és a hozzá tartozó ipari létesítmények üzemelnek. Marokkó esetében ráadásul a Földközi-tenger mellett, az Atlanti-óceán felőli nyitottság is hozzájárul ahhoz, hogy valóban a térség kereskedelmi központjává váljon.
