Lakásárak a rendszerváltás óta
Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk, érdemes az elmúlt 25 év lakáspiacára visszatekinteni, hogy melyik időpontokban volt a legjobb és a legkevésbé jó döntés a lakásvásárlás. Lakáspiaci adatok 1990-től állnak rendelkezésre, de a rendszerváltás utáni első években ezek kevésbé voltak megbízhatók, így érdemesebb inkább 1992-93-tól nézni az ábrát.
A gyakoribb munkahelyváltások és a növekvő mobilitás miatt sűrűbben költözünk manapság, mint néhány évtizeddel ezelőtt, de ha sikerül egy jó lakást találni, tíz-tizenöt költözésmentes év most sem számít kiugróan hosszú időnek. Az alábbiakban 1992 óta megnéztük, hogy mennyit nyert vagy vesztett az, aki a különböző években vásárolt lakását tíz, illetve tizenöt év után adta el. Az adatoknál reálértéken, vagyis az inflációt is figyelembe véve végeztük a számításokat.
Mi történik, ha 10 év után adjuk el a lakást?
Az 1992 és 2007 között vásárolt lakások tíz évvel későbbi árváltozását mutatja a lenti ábra. Ez alapján, akik 1992-ben vettek lakást, majd 2002-ben eladták nem tudták növelni a vagyonukat, az inflációtól eltekintve nagyjából 2002-ben is ugyanannyit ért a lakásuk, mint tíz évvel korábban. A legjobban azok jártak, akik 1998 körül vettek lakást, amit 2008 környékén adtak el, ők reálértéken akár 60 százalékot is kereshettek az ingatlanárak növekedéséből adódóan. Tíz évben gondolkodva viszont meglehetősen rosszul jártak azok, akik 2003-2004-ben vett lakásukat 2013-2014-ben értékesítették, ők 40-50 százalékot veszítettek az ügyleten.
Érdemesebb 15 évet várni?
1992 óta az a sajátos helyzet állt elő a magyar lakáspiacon, hogy aki legalább tizenöt évig megtartotta a lakását, bármelyik évben vásárolta és bármelyik évben adta is el az ingatlant, soha nem veszített vele. Ez természetesen csak a 2002 előtt vásárolt lakásokra vonatkozik, mivel azóta még nem telt el tizenöt év, de jól mutatja azt, hogy hosszabb távon sokkal kevésbé kell az árak várható ingadozástól tartani, mint elsőre gondolnánk.
Hol mire számítsunk a következő években?
Ahogy a világ minden részén, úgy várhatóan Magyarországon is folytatódik a lakosság városokba áramlása, így a népesség csökkenése ellenére a kedvezőbb elhelyezkedésű városokban - beleértve a fővárost is - várhatóan továbbra is értékállóbbak és eladhatóbbak lesznek az ingatlanok, mint a községekben. Nagyobb cégek megjelenése - Audi, Mercedes - vagy az átfogó városfejlesztési projektek elindulása - 4-es metró, Corvin-negyed, Kelenföld - viszont ezek után is nagy hatással lesznek az adott város vagy városrész lakásáraira.-20180104.jpg)
További információkért kattints a képre!
Kisebb az időzítés jelentősége, mint gondolnánk
Ha nem kimondottan a befektetési szándék vezérel, akkor az időzítés leginkább akkor érdekes, ha nem egy másik lakás eladásából veszünk újat, hanem nekünk kell rá összegyűjteni a pénz nagy részét, vagy akkor, ha jelentős értékkülönbség van az eladott és a vásárolni tervezett lakás ára között. Abban az esetben ugyanis, ha az eladott és az új lakás között nincs nagy árkülönbség - azt feltételezve, hogy a korábbi és az újabb lakás környéke is hasonló árváltozáson megy majd keresztül - a teljes vagyonunknak mindössze a két lakás közti különbözetét kitevő részét befolyásolja az, hogy a lakáspiaci ciklus melyik szakaszában vásárolunk.Ez persze nem azt jelenti, hogy gondolkodás nélkül vegyük meg az első szembejövő lakást, sokkal inkább azt, hogy ha valaki kellő tájékozódás után, egy élhető környéken jó minőségű, akár új építésű lakást talál, nem kell attól félnie, hogy - csak azért mert most 400 ezer helyett 600 ezer forintba kerül egy négyzetméter - veszíteni fog a tranzakción. Ha valakinek a mostani számokhoz viszonyítva sikerül reális áron vásárolnia, és nem a spekuláció, hanem az élhető otthon megteremtése a célja, akkor a lakáspiaci ciklusok ellenére várhatóan hosszú távon is biztonságban tudhatja a vagyonát.
Portfolio Ingatlanmagazin - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar ingatlanpiacon
