Az utóbbi időben sok minden kedvezőtlen irányba változott a gazdaságban. A következő 1-2 évben érdemi bérnövekedés lesz ugyan, de a többi driver eltűnt, például a nagyon alacsony kamatok is, így nincs, ami nyomja a beruházásokat. A mélyponton viszont talán túl vagyunk.
A 2015-16-os évekhez hasonló nagyon pozitív jövőkép most nincs meg, 3 százalékos növekedést ugyan el tudok képzelni, de ennél nem hiszem, hogy magasabb érték várható.
- mondta el Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központ igazgatója, hozzátéve, hogy a fogyasztás egy része eltolódott a szolgáltatások felé, miközben a magas áfa sem segíti a növekedését.
4 százalékos gazdasági növekedést azért a magyar állam ki tud magából sajtolni, a fogyasztás növekedésében még nagyon sok tartalék van. Ha stabil az infláció, van bérnövekedés, a fogyasztásnak is be kell indulnia.
Ha 2025 első és második negyedévében az állampapírokból felszabaduló 3000 milliárd forint sem indítja be a fogyasztást és eredményez 3-4 százalék körüli gazdasági növekedést, akkor nagyon nehéz évek elé nézünk, de alapvetően optimista vagyok
- osztotta meg várakozásait Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Madár István, a Portfolio vezető elemzője is megerősítette, hogy a beruházás nagyon mélyre esett vissza, és a fogyasztás is tud még növekedni, az idei 1,5-2 százalékos gazdasági növekedésből könnyen 3-4 százalékos szintre emelkedhetünk. De ha azt nézzük, hogy a 3-6 százalékos növekedés teteje hogy jön össze, már sokkal több a kérdés.
Elméletben, ha évi 2 százalékkal nő a munkaerő és 4 százalékkal a termelékenyég, akkor kijönne a 6 százalék, de ilyen munkaerőbővülés szinte még soha nem volt,
nem is beszélve a hatalmas munkaerőhiányról. Ebből 2 százalékot kihozni nem lehet, legfeljebb a külső munkaerő beáramlásával. 4 százalékos tartós gazdasági növekedés pedig a rendszerváltás óta még soha nem volt Magyarországon és mostanra a Covid előtti tényezők is megszűntek, így
reálisan a sáv alsó fele, 3 százalék körüli növekedés érhető el.
Mikor indulhatnak be a beruházások?
A beruházások terén nagyon magasról nagyon mélyre zuhantunk és ebben úgy tűnik, nem lesz gyors feltámadás. Nem szabad elfelejteni, hogy 2026-ban választási év lesz, ami hatással lehet a 2025-ös kormányzati döntésekre is.
A fogyasztási rátánk a választási időszakban felgyorsulhat,
de az alacsony gazdasági növekedés oka nem az alacsony fogyasztás, hanem a nemzetközi folyamatok. Jövőre az ideinél gyorsabb lesz a gazdasági növekedés - hangsúlyozta Tardos Gergely.
A következő években nagyon sok potenciális exportnövelő tényező van,
(BMW, CATL, BYD), de a kérdés, hogy ezzel együtt visszatér-e az üzleti bizalom és megindul-e az általános beruházási hajlandóság. A növekedést most nem az uniós pénzektől kell várni, a tervezett pénzek meg fognak érkezni, de a maradék 20 milliárd euró még kérdéses - tette hozzá Virovácz Péter.
Mi lesz a forinttal?
Most nagyobb a devizatartalék, de többen aggódnak a forint miatt az olyan nemzetközi kockázatok miatt, mint az USA-elnökválasztás, a német autóipar válsága, a kínai gazdasági lassulás és ingatlanválság.
Jövőre a 2,8%-os gazdasági növekedés, és 2025 végére 410-es euró/forint árfolyam reális forgatókönyv.
Az, hogy a magyar középosztály forintban takarít meg, már a múlté. Az óriási pénzbőség nem fog visszatérni - összegezte Tardos Gergely.
Az árfolyamválság esélye nem nulla, de azért kicsi rá az esély, a forint tartós gyengülése viszont reális forgatókönyv. Attól, hogy Európában lejjebb visszük a kamatokat, még nem lesz versenyképes a kontinens Amerikával vagy Kínával szemben. Az amerikai üzleti életnek inkább a demokrata győzelem tenne jót, és az sokkal kevésbé lenne káros Európára nézve is - mondta el Virovácz Péter.
Az unió átlagában mért 75-77 százalékos fejlettség azért nem olyan alacsony, hogy onnan könnyű lenne gyorsan tovább növekedni. Az árfolyamválságtól viszont nagyon messze vagyunk - zárta gondolatait Madár István.
Címlapkép forrása: MARTON MONUS
