Ki, mit tapasztalt eddig a saját részpiacán? Mire lehet idén számítani, illetve a piac szűkülésének kivédésére mi a legjobb gyakorlat most? - többek között erről kérdezte Koji László, az ÉVOSZ elnöke a különböző iparágak képviselőit az Építőipar 2023 konferencián.
"Az elmúlt év második negyedévében éreztük az első megtorpanást, most pedig, 2023 első két hónapjában, 21%-kal csökkent az árbevételünk és 27%-kal a volumen a korábbi év azonos időszakához képest. Az építőanyagkereskedelem piaci részarányának 15%-át fedjük le, így a piaci folyamatokat jól tükrözik vissza a számaink" - mondta el Juhász Attila, Újház Zrt., igazgatóság elnök, ÉKE (Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület), elnökségi tag. Nem mindegy azonban, hogy mely anyagokról beszélünk, ha árcsökkenésről van szó, nagy különbségeket lehet ugyanis látni.
A tetőfedő anyagok értékében több, mint 40%-os visszaesés volt, illetve a szerkezetépítésben (ami többségében a falazóanyagokat fedi le) 34%-os értékcsökkenésen ment keresztül.
- mondta el a szakértő, majd hozzátette, hogy idén az első két hónapban (a tavalyi az előző év első két hónapjához képest) a legnagyobb értékben az új családiház-építések aránya csökkent (34%-kal), majd ezt követte a felújítók aránya, ezután a szakkivitelezők, majd a generálkivitelezői szegmens következett.
A szigetelőanyagoknál lesz árkorrekció, és látható az is, hogy a kereskedőknél elindult az árverseny.
Összességében a teljes termékvertikumban azonban áremelkedésre lehet számítani, a várakozásaink alapján 5-10 százalék között lesz 2023 és 2022 között az átlagos emelkedés.
- tette hozzá Juhász Attila. Az építőipari anyagok piacán bekövetkezett változásokról ebben a cikkben írtunk részletesen:
Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke az áremelkedés egy fontos mozgatójára hívta fel a figyelmet: "A napelemes energiarendszerbe való visszatáplálása felfüggesztésre került, ennek következménye, hogy az energia intenzív építőanyaggyártók - téglagyárak, üveggyárak - nem tudják a saját célú napelemes rendszerükkel kiváltani az energiaigényüket, ami csökkenti a versenyképességet."
A szakértő a lakossági piac tapasztalatairól elmondta, hogy a hőszivattyú energiaigényét a napelemes rendszerrel lehetett kielégíteni, de most - amíg a visszatáplálási lehetőség még szünetel - a családi házaknál is gondok adódnak. Amíg nincs visszatáplálási lehetőség, addig nincs sok értelme a napelemes rendszernek. A zöld hitellel vásárolt vagy épített lakóingatlanok esetében pedig komoly problémák merülnek fel, mert nem tudják megkapni az energetikai tanúsítványokat.
Lakner Kornél, a Kéményépítők Szakmai Szövetségének elnöke a saját iparágában is tapasztalja a csökkenést, a piac szűkülését. Pozitívum azonban, hogy a meglévő épületek esetében sok terv, valamint fejlesztés van, ahol a kéménytechnikát, mint önálló szakmát, integrálni tudják, hiszen a kéményépítés nemcsak az új épületeknél merül fel, hanem a felújításoknál is. Amikor egy felújítás során a szomszédos épület csatlakozási pontjaival is foglalkozni kell, akkor látszik igazán, hogy a beruházónak jelentős idő és költségcsökkentést jelent a csatlakoztatásra vonatkozó kéményépítési terv elkészítése.
Puskás András, a Puskás Művek Bádogosipari Kft. társtulajdonosa a bádogos szakma tapasztalatairól számolt be, és többek között a szakmai képzési rendszer fejlesztését emelte ki, amivel a kevesebb megrendelések időszakában igenis foglalkozni kellene. "A szakmai képzés továbbra sincs megoldva, így azt gondolom, hogy még a következő időszakban is lesz éppen elég dolgunk. Legalább lehetőség adódik arra is, hogy mindenki továbbképezze magát."
Az alkalmazkodóképesség most igazán fontos, aki nem akar, az is rá lesz kényszerülve.
- tette hozzá Puskás András.
Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke elsőként a tavalyi változásokat ismertette: "A 2022-es évtől kezdve a gázkészülékek értékesítési piaca visszatért a 2020. előtti szintre. Sokan úgy gondolkodtak, hogy a 20-25 éves gázkészülékeket megéri hatékonyabbra cserélni, így a gázkészülékek-piaca úgy tudott nőni, hogy közben a levegő-levegő hőszivattyúk száma elképesztő módon növekedett. Az ipar jóval előbb ébredt mint a háztartások, az ipar szereplőinek a háromnegyede úgy gondolta, hogy a földgázellátásnak van kockázata, ezért olajhoz, biogázhoz kezdett nyúlni. A háztartásoknál a villanyra való áttérés viszont felborította a rendszer működését. Összehasonlításképpen, a gázrendszerben hatszor több energia szállítható a csövek segítségével, mint a villanyvezetékeken" - mondta el a szakértő. Arra a kérdésre, hogy a földgáz összetétele miként változik, és így a fűtőértékben lesz-e változás azt válaszolta, hogy az egész világon változik a földgáz összetétele, az alapján, hogy milyen a természetes (pl. metán, hidrogén, biogázból nyert elemek) és nem természetes anyagok (pl. mesterséges földgáz) bekeverési aránya. Ez okozza a fűtőérték változását. Versits Tamás azt is kiemelte, hogy komolyan el kell azon gondolkozni, hogy a tipikusan fosszilis tüzelőanyagot igénylő területekkel - például a téglagyártás - mi lesz, a megújuló energia térnyerésével.
A konferenciáról készült további beszámolók:
Címlapkép: Mónus Márton/Portfolio
