Közel 6,5 hektár beépítését teheti lehetővé 10 hektárnyi városközponti ingatlanterületen a XVIII. kerület. Míg a fővárosi fejlesztések eddig inkább a Hungária körút mentén vagy a belsőbb kerületeken koncentrálódtak, a kerület bízik abban, hogy a koncepció az Üllői út környékét is felteszi az ingatlanfejlesztői térképre. Az alpolgármester kiemelte, hogy a nemzetközi repülőtér miatt a kerület a főváros egyik legfontosabb kapuja, ami a 100 ezer fős népeség mellett is megőrizte kertvárosias jellegét. A kerület 10 százaléka jelenleg is erdő. Bár az Üllői út mellett túl sok ingatlanfejlesztés az elmúlt időszakban nem történt, de ez egy jó potenciális befektetési terület, ahol a következő évtizedben az alábbi közlekedési fejlesztések valósulnak meg:
- megújuló Gyömrői út
- új gyalogos átkelőhelyek
- új kerékpárutak
- többszintű kereszteződések
- kötöttpályás fejlesztések: ma 20 perc innen a Nyugati pályaudvar
- a 42-es villamos meghosszabbítása és az 50-es villamos, valamint az Üllői út felújítása is az idei év terméke lesz, emellett több zöldfelület, új parkolási lehetőségek, élhetőbb kertvárosi környezet jön létre
Az Üllői úton már megvan a szabályozási terv az ottani új építésekre, ami egyfajta városias, kertvárosias jelleg megőrzését foglalja magába. „Ez soha nem lesz Váci úti korridor, az új fejlesztések élhető környezetben jöhetnek létre azon a több tucat területen, amik várják a potenciális ingatlanfejlesztőket.” – hangsúlyozta Kőrös Péter.
Mire számíthat az építőipar a megrendelői oldalon?
Hogy látja a beruházások ütemezését rövid és középtávon a jegybank? Hogyan folytatódik a Liget projekt? Milyen szegmensekben indulnak ma ingatlanfejlesztések? Az állami beruházások központi irányítása és jogszabályok közé szorítása mostanra megvalósulni látszik, mire érdemes ennek kapcsán figyelni? Mi kell ahhoz, hogy több magánberuházás legyen? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek az ágazat szakértői Dr. Takács Ernő, vezérigazgató-helyettes, szállodák, kiskereskedelmi projektek, WING Zrt., IFK elnök moderálásában.
Az építőipari beruházások volumenében 2022-höz képest a többség szerint 25-50 százalékos csökkenés jöhet, miközben a magán és állami beruházások ideális aránya a közönség szerint 60-40, vagy akár 80-20 százalékos lenne.
„2023-ban a beruházások mind állami- mind magánoldalon csökkennek, de a privát szektorban 2024 már jobb lesz, ott már növekedést várunk. Az induló beruházásoknál azt látjuk, hogy elkezdett túlsúlyba kerülni a magánszektor, és ez a 60 százalék körüli súly meg is fog maradni. 2008-ban egy nagyon kockázatos finanszírozási rendszer volt Magyarországon, ennek a következménye volt, hogy 5 éven át csökkent a hitelezés. Most viszont a bankszektor nagyon magas likviditással rendelkezik, magas tőkemegfelelési mutatókkal, így egy nagyon stabil bankrendszerrel érkezünk a kihívásokkal teli időszakba. A bankok sokat szigorítottak a kondíciókon és így szembesülnek egy alacsonyabb kereslettel. A drágább finanszírozás a korábbi nagyon jó időszakhoz képest valóban érdemi változás, de a bankrendszer a vállalati szektort továbbra is stabilan el fogja tudni látni finanszírozással. A reálgazdaságban az idei év elmarad a tavalyitól, 0,5-1,5 százalék közti növekedés jöhet, de amint normalizálódik a környezet a tényezők is javulni fognak.” – mondta el Banai Ádám PhD, a Magyar Nemzeti Bank jegybanki eszköztárért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatója, aki hozzátette, hogy az anticiklikus politikában hisz, vagyis ahhoz, hogy hosszútávú fejlesztések induljanak, évtizedes időtávon is stabil megrendelésállomány kell.
„Tíz éve merült fel először, hogy legyen egy olyan attrakció Budapesten ami folyamatosan változik és ahol újabb és újabb kulturális tartalmak jelennek meg. 2012-13 körül éppen a kilábalás alatt voltunk, nulla toronydaruval a városban, de azóta volt olyan év, amikor városszerte több tucat daru dolgozott egyszerre. 2015 környékére lábaltunk ki annyira, hogy állami és magán oldalon is megjelentek azok a projektek, amik évtizedekre meghatározzák a város arculatát. Jelenleg nincs félkész beruházásunk, de nem látom, hogy a közeljövőben elindulnának a még tervasztalon lévő fejlesztéseink. A tervek viszont készen állnak, így adott esetben ezek gyorsan elindíthatók.” – emelte ki Dr. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.
A szakértő szerint az építési törvény egy szükséges irány. Az állam évtizedeken át egyfajta infrastruktúrafejlesztőként jelent meg, útépítések stb., de 2014-15 után a magasépítési piacon is egyre erősebbé vált a jelenléte, miközben a szabályozás ezzel együtt nem fejlődött. A mostani helyzet ezt kívánja orvosolni. A következő időszakban a magyar beszállítókat és kivitelezőket kellően helyzetbe tudja hozni, melynek célja, hogy ők a következő időszakban is életben tudjanak maradni. Az állami beruházásoknak a kiszámíthatóságot és biztonságot kell garantálnia, hogy tervezhető kapacitásokat biztosíthasson, emellett fontos olyan mágnesberuházások létrehozása, amik egy adott környék fejlesztését indíthatják be.
„Csökkenő számban indulnak új beruházások, a meglévőket még mindenki befejezni, de az újaknál folyamatos újratervezések vannak. A kiemelt lokációkban továbbra is lesznek beruházások, akár iroda is, de kisebb számban, mint eddig. Ahhoz, hogy több magánberuházás induljon, partnerség kell leginkább, tervezhető költségszintek. Magánpiaci beruházóként öröm az állami fejlesztéseket követni, mert ez kisebb kockázatot jelent, de a cél az, hogy egy túlhevített piacot ne hevítsen túl az állam a megrendeléseivel, inkább egyenlítse ki azt.” – hangsúlyozta Makra Sándor, a Market Asset Managment vezérigazgatója.
„Az ipari szegmensben továbbra is hatalmas beruházások zajlanak, gondolhatunk akár az autóiparra és ezek továbbra is folytatódni fognak. Az elektromobilitási beruházásokat az autóipari csökkenés mellett is meg kell csinálni az uniós „green deal” irányelvek miatt. A saját beruházásaink is megvalósulnak. Minél hatékonyabb az építőipar, annál nagyobb a kereslet. Az ipari beruházások tekintetében a tavalyi rekord szinteket idén is fogjuk hozni, de más szegmensekben valóban csökkenés jöhet. Az államnak biztosítania kell bizonyos fejlesztéseket a beruházásokhoz, például közműveket, ma ez az egyik szűk keresztmetszet, a másik a bankrendszer, ami bár rendben van, de a magyar gazdaság nemzetközi kitettsége jelenti a kockázatot a hazai bankrendszer számára. A szabályozást tekintve fontos a protekcionizmus, de az értékláncban mindenkinek megvan a maga szerepe, a kivitelezési kockázatokat nem az ingatlanfejlesztőknek kell megoldaniuk. Állami beruházásokra valóban dekonjunktúra idején van szükség, ugyanakkor az infláció segíti az államadósságok kezelését, így hamarabb megjelenhet az állam beruházóként. A protekcionizmus fontos, de az állami beruházások sokszor mindent elnéző inkubátorházakként működnek, ami károkat okoz a magánszektornak is.” – hívta fel a figyelmet Székely Ádám, az Infogroup ügyvezető igazgatója és tulajdonosa.
Képek és címlapkép forrása: Kaiser Ákos / Portfolio
