Makrokörkép a hazai építőiparral a fókuszban! – Milyen világra készüljünk?
Technikai recesszióba csúszott a magyar gazdaság, az infláció csúcsra futott, a külső egyensúly is durván romlott, amely mögött egyaránt álltak a járványhelyzet utáni újranyitással járó ellátási zavarok, a tulzóan nagy pénzbőség, kiköltekezés az elégtelen kínálat mellett, az energiaáremelkedés, valamint a bankválság is - foglalta össze Madár István, a Portfolio vezető elemzője a jelenlegi helyzetet.
Az energiaárak emelkedése nem lineárisan nehezíti a gazdaság helyzetét, egy kisebb mértékű emelkedést ugyanis még rugalmasan kezelnek a szereplők, a nagyobb mérték esetén igyekeznek a szereplők szétteríteni ennek a költségét, ha viszont túlzott mértékben emelkedik, akkor nem viseli el minden szereplő, egyszerűen vannak akik bezárni, leállni kényszerülnek. Amikor a gázárak a csúcson voltak, akkor a harmadik lehetőségre lehetett számítani, de ez nem történt meg, az árak ugyanis csökkenésnek indultak. Elindult tehát egy alkalmazkodás, az inflációval, a szigorúbb pénzügyi kondíciókkal, az állami költségvetésben történő kiigazítással, a külső egyensúly romlásának befejeződésével, a reálkereset csökkenésével, a fogyasztás visszaesésével.
Az építőipar a járványhelyzet óta valójában nem tudott növekedési pályára visszaállni.
A 2023-as nem lesz egy építőipari sikerév, de nem tragikus a kép. Vannak kockázatok, többek között a pénzügyi stabilitás. A jó hír, hogy nem várható egy Lehman csődhöz hasonló lefagyás. Ha okoz is nagy idegességet a világpiacon ez az új jelenség, várható rövid ideig fog tartani.
Mi vár az építőiparra?
"Hosszú távon siker vár ránk, 2024 végéig kitartás" - kezdte el előadását Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Ma Magyarországon az építőipar legnagyobb nehezéke az igénytelen megrendelő. A kóklerek most is velünk lesznek, ettől lesz még fontosabb feladat, hogy az igényes megrendelőket, megrendelési környezetet megtaláljuk és egy közös jövőképet építsünk fel. A digitalizáció, az együttműködés, a tudásban való felzárkózás, a munkaerő megtartása, a piaci rend fenntartása, egy pozitív kommunikáció elengedhetetlen a siker eléréséhez.
2023 első félévében tovább nyílik a kereslet és kínálat közötti olló. A fizetőképes kereslet csökkenni fog. Az anyaggyártók és építési termékgyártók vélhetően rá fognak jönni, hogy az első féléves 10%-os emelkedést a piac nem fogja elfogadni.
- mondta el az elnök. Sok gyártó rá fog kényszerülni, hogy korrigálja az árat. Kétféle termékgyártó és kereskedő van, az egyik azt mondja, hogy az életben maradás miatt lemond a profit egy részéről, hogy ebben a nehéz helyzetben is piacot fogjon. A másik részük a volumencsökkenést csak árnövekedéssel akarja majd kompenzálni. Az ágazatban a jövedelmezhetőség csökkenése be fog következni,
és 2024 végéig a piaci finanszírozási környezet megjavulására sem számítok.
Az állami megrendelések hiányozni fognak, különösen a mélyépítési ágazatnak, ahol 2022. év elejéhez képest most 30%-kal kisebb a megrendelésállomány. Fontos lenne, hogy a kormány a hazai magántőkét bevonja, méghozzá úgy, hogy megnyeri őket a nagy fejlesztéseknél.
Koji László hozzátette, hogy: "Évekig elhúzódó recesszióra nem számítunk. Arra viszont igen, hogy a mostani helyzetnek nagy hátulütői lehetnek. Sokan akár irreálisan alacsony áron is belemennek árversenybe. Ez a magatartás hosszú távon, fél éven túl nem jelentheti a túlélést. Nem szabad, hogy helyük legyen a rossz minőségű megoldásoknak."
Energiapiaci kilátások – Jöhet a megnyugvás?
Az energiapiacon számos átrendeződés történt, többek között az, hogy Norvégiából, és Amerikából kapja már Európa jelenleg a legtöbb gázt, szemben a 2021-es helyzettel, amikor még Oroszországból érkezett a legtöbb. Ez az árak növekedésével jár együtt. Ugyanakkor egy normalizálódás is bekövetkezett, magasabb árszinten, de kiszámíthatóbban.
A várakozások szerint a gáz ára 30-50 euró között fog mozogni, viszonyításképpen ez a válság előtt 20-35 euró volt.
- mondta el Hauk Viktor, az Európai Bizottság, Energiaügyi Főigazgatóságának energiapiaci elemzője. A tavaly nyári gázárcsúcs, illetve a nagy mozgások minden szereplőt bizonytalanságban tartottak, a legnagyobb zavart a napi ingadozás okozta, naponta 60 eurót eshetett vagy 55 eurót nőhetett a gáz ára. Mostanra elértünk egy normalizálódó állapotot, de a szén-dioxid kvótaárak magas szintje (amit a szénerőművek újraindítása okozott) most az áramárakban csapódik le.
"Vége van az energia (gáz) válságnak? A pánik elmúlt." - mondta el a szakértő, majd hozzátette, hogy köszönhetően többek között a fogyasztás visszaesésének (általánosságban 16%-kal esett vissza EU-s szinten a gázfelhasználás) ipari és lakossági oldalon egyaránt, és az enyhe télnek. Lehetnek azonban még meglepetések, például a tervezett gázkitermelési leállások vagy a váratlan kiesés, a fogyasztás alakulása, ami a megnyugvással akár vissza is állhat a korábbi szintjére, újabb gondokat okozhat. Az ázsiai kereslet is bizonytalanságot jelent.
Hauk Viktor végül a cement árának várható trendjéről számolt be: "A cementnek nagyon energiaigényes a gyártása és rengeteg szén-dioxid szabadul fel a kibocsátása során. Jelenleg mintegy 25 cég foglalkozik azzal, hogy a klímavédelmi céloknak megfelelően ezt a kibocsátást csökkentse, ezek az új technológiák, törekvések viszont azt is előirányozzák, hogy
várhatóan a cement hosszú távon jóval drágább lesz. Az építőiparnak érdemes készülnie erre a trendre.
A konferenciáról készült beszámolók:
Címlapkép: Kaiser Ákos/Portfolio
