Tíz évvel ezelőtt, 2009-ben költözhetett be az új székházába a Telenor. A közel 12 ezer négyzetméteres törökbálinti irodaházat a ZDA – Zoboki Építésziroda tervezte és az egyik legnagyobb környezettudatos beruházásának számított. A tervek kidolgozása két évig, az építkezés pedig a környezettudatos kialakítás miatt két és fél évig tartott. A fenntarthatóság jegyében megépített ház, a környező nyolc hektárnyi terület csupán 7,55 százalékát foglalja el, a zöld területhez való közelség megtartása miatt pedig, ahol lehetett, még kerítést sem húztak fel. Az épületben környezetbarát gépészeti megoldásokat alkalmaztak, megújuló energián alapuló, geotermikus fűtő-hűtőrendszert alakítottak ki, illetve a melegvíz-ellátásának 60 százalékát 168 négyzetméternyi összfelületű napkollektor-rendszerrel biztosították. Energiahatékony kialakításának köszönhetően a székház éves szinten ötszáz háztartás szén-dioxid kibocsátását és áramfogyasztását képes megtakarítani.
A környezeti szempontok mellett, az emberközeliségre is odafigyeltek. A belső megtervezésénél cél volt, hogy nagy, tágas belső terek jöhessenek létre, hogy az épület bármely pontján - akár például a lécsőn találkozva - beszélgethessenek egymással a munkatársak. A nyitottságot nemcsak a nagy terekkel kívánták elérni, hanem azzal is, hogy nincsenek lezárt irodarészek, az egyes szobák közé pedig sokszor üvegfalat húztak fel a hagyományos helyett.
Interjút készítettünk Zoboki Gáborral, (igazgató, ZDA – Zoboki Építésziroda) akit többek között arról is kérdeztünk, hogy mekkora hangsúlyt kapott 10 évvel ezelőtt az épület tervezésénél a fenntarthatóság, és ez hogyan változott meg mára, illetve mi lehet annak az oka, hogy nem terveznek több ilyen székházat az agglomerációban, vagy akár az egész országban.
Az irodatechnika és épülettechnika rengeteget fejlődött azóta, viszont azt kell mondanom, hogy egy parasztháznál fenntarthatóbbat sosem fogunk tudni létrehozni. Ezért mindig csak átírjuk ezeket az elveket, az alapelv mégis az, hogy kellemesen érezzük magunkat egy házban. Hogy ezt milyen technikai feltétellel valósítjuk meg, az napról napra változik
- mondta el Zoboki Gábor.
De vajon valóságos az igény az ilyen irodaházakra és mekkora szerepet játszhat a munkaerő vonzásában és megtartásában a munkahelyi környezet? Endrei-Kiss Judit, a Telenor HR vezérigazgató-helyettese szerint óriási szerepe van a munkakörnyezetnek a mai munkaerőpiacon.
Biztosítani kell, hogy elmélyülten tudjanak dolgozni ma a munkavállalók, meg tudják élni a kreativitásukat, illetve a közösségek is épülni tudjanak ebben a térben, ahol dogozunk, hiszen az életünk jelentős részét ezeken a helyeken töltjük.
- mondta el a videóinterjúban Endrei-Kiss Judit. Hozzátette, hogy aki már egyszer idejött, az általában nagyon szeret ebben a környezetben dolgozni. Amikor új embert keresnek, az első interjú időpontjáig nehézség meggyőzni a pályázót, de amint belép az épületbe, ez már nem jelent problémát.
"10 év kevés ahhoz, hogy megítéljük, milyen hatással van a környezetére egy épület"
A 10 éves székház bejárása mellett egy kerekasztalbeszélgetés is várta a résztvevőket, ahol a szakértők a jövőbeli kilátásokat vitatták meg. Radványi Gábor (főépítész, Futureal) elmondta, hogy a fenntarthatóság szempontjából, a felhasznált anyagokban, építészetileg, és a gépészetét tekintve aboszolút felveszi a versenyt a mostani házakkal. A kérdés az, hogy ha megváltozik a felhasználási igény, vajon eleget tud-e tenni az új elvárásoknak. A jövőállóság egyben flexibilitást is jelent, vagyis ha például a későbbiekben többen fognak otthonról dolgozni, akkor át kell tudni alakítani ennek megfelelően az épületet. Zoboki Gábor, (igazgató, ZDA – Zoboki Építésziroda) szerint is önmagában nagyon sokat számít a helyszín, ennek ellenére inkább az északi országokra jellemző, hogy létezik egy építészeti, fejlesztői irodakultúra, ami támogatja az ilyen megoldásokat, itthon azonban ez ritkábban fordul elő.
A jövőre nézve a dolgozók elégedettsége legalább annyira fontos szempont mint a flexibilitás. Hartvig Lajos (építész, Bánáti+ Hartvig Építész Iroda) arról beszélt, hogy a fiatal generációt már nem lehet csak pénzzel motiváni, értelmes munkát szertnének végezni, jó munkakörnyezetben. A szervezeti kultúrák fejlődésével kialakult, hogy nem a vezetők mondják meg, hogy mi az egyetlen jó megoldás, hanem egy közösségben jönnek létre az új gondolatok, döntések. Endrei-Kiss Judit, (HR vezérigazgató-helyettes, Telenor) hozzátette, hogy a mukavállalóik fele azt mondja, hogy a környezet miatt szeret itt dolgozni. A lokáció nehézség lehet, de ezen is lehet segíteni, például a home office támogatásával, vagy esetleg az irodában elérhető szolgáltatásokkal.
Bár egyre több cég hisz abban, hogy sok múlik a környezeten, amikor meg akarja tartani, vagy éppen bevonzaná a legjobb munkavállalókat, mégis sok helyen a bérleti költségek elegendő ellenérvként szolgálnak ahhoz, hogy a munkavállalóknak csak egy minimális élettér jusson az adott irodaházban. Demeter Nóra (építész, Demeter Design Studio) szerint ma ez a székház éppen emiatt nem épülhetne meg, több nagy cégnél is van egy egy főre jutó számítás az irodateret illetően, nem lehet nagyobb, szabadabb tereket létrehozni, mert hely kell a gépészetnek, vagy éppen az elzárt szintek nem engedik, hogy két munkatárs megálljon beszélgetni a lépcsőfordulóban. Pedig az épület egy horgony lehet a dolgozók számára.
Az elmúlt években több felmérés is rávílágított, hogy a munkakörnyezet rendkívül fontos tényező a munkahely kiválásztásánál. A HR szempontok mellett természetesen a fenntarthatósági érvek is bőven elegendőek ahhoz, hogy egyre több cég, tervező és fejlesztő gondolja úgy, hogy érdemes új technológiák használatával egy modern és zöld irodaházat felépíteni az ország bármely pontján.
A cikk megjelenését a Telenor támogatta.
