Az épület fizikai megvalósításán túl a projekt célja egy olyan lakóközösség kialakítása, amely generációkon átívelő együttműködésen, befogadáson alapul és önkormányzó módon az egészséges és fenntartható életmódot támogatja. Az Urban Innovative Actions (UIA) program az Európai Bizottság új, kísérleti kezdeményezése a 2014-2020-as időszakban. Az UIA célja, hogy erőforrásokat kínáljon európai városok számára újszerű, innovatív megoldások tesztelésére. A programra az 50 ezer főnél népesebb európai városok jelentkezhetnek.
A projekt céljai
- megközelítőleg 100, különböző életkorú, társadalmi és családi helyzetű zuglói lakosnak megfizethető, fenntartható lakhatási lehetőség nyújtása
- a több mint két ember elhelyezésére alkalmas zuglói önkormányzati bérlakás-állomány növelése
- önkormányzati és civil intézmények segítségével a lakóházban sokkal jobb "házon belüli" kommunikáció és személyre szabott szolgáltatás alakítható ki, amely modellként szolgálhat más települések számára
- a zéró energiafelhasználású épület csökkenti Zugló széndioxid-lábnyomát
- az építkezés során újrahasznosított anyagok alkalmazásával növelhető az erőforrások felhasználásának hatékonysága
- az esővíz és szürke víz hasznosításával, komposztálással, bio-hulladék újrahasznosításával a ház körül kialakítandó városi kertben elősegítik a körkörös gazdaság kialakulását
A megvalósítás ütemezése
Az UIA projektirányító szervezetével folytatandó egyeztetések és részletes előkészítés után a projekt elindítása 2019 elején történik meg. A projekt végrehajtására 3 év áll rendelkezésre. Az első évben történik majd az épület részletes tervezése, és az építéshez szükséges engedélyek megszerzése, a közbeszerzés lebonyolítása.Ezzel párhuzamosan zajlik majd a lakóközösség-építés alapjainak, a bérlőkiválasztás és képzés módszertanának kidolgozása. A második év során épül fel a ház, a harmadik évben már beköltöznek a lakók, a projektben részt vevő szervezetek segítik őket az épület megfelelő használatában, az új típusú, egymást segítő, költségtakarékos működést lehetővé tevő lakóközösség kialakításában.
"Az E-Co-Housing projekt különlegessége, hogy a fejlesztésben fontos szerepe volt és lesz a teoretikus háttérmunkának, amit többek között a BME Urbanisztika Tanszéke, a Habitat for Humanity Magyarország, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület és a Közösségben Élni delegált tagjai végeznek. A Közösségben Élni kezdeményezés 2012 óta végez kutatásokat és promóciós munkát azzal a céllal, hogy Magyarországon is elérhető és közkedvelt lakhatási forma legyen a co-housing, azaz a közösségi lakhatási modell. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy állami- vagy önkormányzati támogatás nélkül ezen projektek kezdeményezése és fejlesztése komoly akadályokba ütközik, leginkább a megfelelő intézményi és jogi háttér hiánya miatt. Éppen ezért kiemelkedő fontosságú az E-Co-Housing projekt: hatására a szélesebb lakó-közönség mellett az önkormányzatok és egyéb támogató intézetek, például bankok, befektetők is megismerkedhetnek a közösségi lakhatás előnyeivel, legyen az akár a megfizethetőség, a közösségi életforma vagy a fenntarthatóság. Úgy tűnik, hogy a megelőző évek kutatói és promóciós munkája beérett: Magyarországon is lesz kifejezetten közösségi fejlesztéssel épülő szociális bérház." - mondta el Glatz Zsófia DLA, Építész / Co-housing szakértő / a Közösségben Élni társalapítója.
Más konstrukcióban egyébként már épült Budapesten önkormányzati fejlesztésű bérház, a XIII. kerületben pár éve egy 100 lakást passzívházat adtak át, a mostani fejlesztés újítása a co-housing, vagyis a lakóközösség egyes tereinek és szolgáltatásainak lakók általi közös használata:Bár Magyarországon a bérlakásokban élő aránya jelentősen alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, az utóbbi időben néhány kerületben piaci alapú bérlakások építésére is láttunk példát, ami jól mutatja azt, hogy a saját tulajdonú lakások mellett a bérlés is kezd egyre elfogadottabbá válni:
